# Ferenczi Sándor

Zalatna, 1894. október 1. – Szovjetunió, 1945.

*régész*

Írói álnevei: *Közlő, szemerjai Székely Sándor, Alexandru Ampoianu*

Atyja a háromszéki származású, sepsiszentgyörgyi és szemerjai Ferenczi István református lelkész, okleveles szakközépiskolai tanár, lapkiadó, anyja sepsibaconi Tókos Gizella, a szintén háromszéki származású gyulafehérvári református esperes lánya. A szászvárosi Kuun kollégium elvégzése, 1912 után, a Ferenc József Tudományegyetemen kezdi el tanulmányait, Pósta Béla régész kutatóintézetébe kerül, az Egyetemi Könyvtár gyakornoka lesz 1912 és 1920 között; harctéri szolgálata után a Regele Ferdinand I. Tudományegyetemen szerzett történelem-latin szakos tanári képesítést 1920-ban, az egyetem ókortudományi intézetének gyakornoka, később tanársegédje, 1937-ben doktorált, 1941-től múzeumőr, majd az Egyetemi Könyvtárban könyvtáros. 1943-tól újra hadba vonult, hadifogságban halt meg. Ferenczi István és Ferenczi Géza apja.

A Pósta Béla-féle kolozsvári régészeti iskola egyik kimagasló alakja, szakirodalmi munkásságát a budapesti Archeológiai Értesítőben megjelent közleményeivel kezdte 1911-ben; ugyanitt és a Genealógiai Füzetek, a Hunyad megyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve, az Abrudbánya és Vidéke, valamint a Dolgozatok az Erdélyi Múzeum-Egyesület Érem- és Régiségtárából hasábjain jelentek meg régészeti, családtörténeti és érmészeti szakcikkei 1912-1915 között. A két világháború között a Magyar Nép, Pásztortűz, Ellenzék, Keleti Újság, Erdély, Székelység, Erdélyi Múzeum közölte művelődéstörténeti fejtegetéseit. Régészeti tanulmányokat írt a Siebenbürgische Vierteljahresschrift és más hazai német lapok számára; tevékeny részt vett a dák-római kutatásokban, foglalkozott a dák várakkal és a római erősségekkel, különösképpen a dák uralkodói székhely: Sarmizegethusa régészeti helyrajzával. Magyarra fordítotaj Vasile Pârvan és D. M. Teodorescu régészeti tanulmányait; az Erdélyi Múzeum szemlerovataiban rendszeresen ismertetette a román, német, magyar szakirodalmakat. Számos írását lefordították román és német nyelvre. Eredeti munkáit közölte a Revista Economică, Înfrățirea, Dacia, Sargetia, Anuarul Comisiunii Monumentelor Istorice.

A székelyek eredetéről, településéről és rovásírásáról szóló tanulmányai tárgyilagos kutatási módszeréről tesznek tanúságot. A rovásírás kutatása ált ismételten kéziratos tanulmányainak középpontjában, tanulmányozta a székelyderzsi meg a konstantinápolyi feliratot, felismerte a gyergyóditró–tá-szokteteji sziklakarcolatok rendkívüli jelentőségét. Másik kedves tárgyköre mindvégig az erdélyi várak kutatása volt. [Orbán Balázs](/szekelyfold-hires-emberei/orban_balazs.md) nyomán kutatta az egykori Udvarhelyszék különböző korú erősségeit. Külön tanulmányban értekezett a római tartomány határain kívül esett csíkbánkfalvi római éremleletről. Kitűnő történeti érzékét állandóan foglalkoztatták az erdélyi feliratok. Írt az aranyosgyéresi régi fatemplom feliratáról, valamint Hunyad megyei feliratokról. A székely házak építészettörténeti kérdései is felkeltették figyelmét. Külön tanulmányban számolt be a Háromszék megyei Torja község régi faházairól. Helytörténeti tekintetben felette jelentős a zalatnai református temető régi sírköveiről készült bemutatója.

## Művei

* Régészeti kutatások Háromszék megye váraiban. In. Anuarul Comisiunii Monumentelor Istorice. Secţia pentru  Transilvania (ACMIT), I. Kolozsvár, 1926–28;
* Raport asupra unei excursii arheologice în judeţul Trei-Scaune, ACMIT, 1926-1928, Kolozsvár, 1929;
* [Az egykori Kászonszék régészete. A kászoni székelyek letelepülése és eredete](http://mek.oszk.hu/15100/15116/15116.pdf). Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt., Cluj-Kolozsvár, 1938;
* Az énlaki rovásírásos felirat. Kolozsvár, 1936;
* Cetăţile antice din judeţul Ciuc, ACMIT, 1932–1938, Kolozsvár, 1938;
* Az egykori Kászonszék régészete. A kászoni székelyek letelepülése és eredete. Kolozsvár, 1938;
* [Az erdélyi dákok pénzeiről.](http://mek.oszk.hu/17000/17038/17038.pdf) (posztumusz kiadás) Minerva. Kolozsvár 1947;
* Așezările dacice din Munții Orăștiei (posztumusz kiadás, társszerző Constantin Daicoviciu), 1951;

## Kézíratban

* Több tanulmánya, összesen 55 kész tanulmány máig kiadatlan. Összegezve a kiadott 66 és kiadatlan 55 tanulmányait, valamint az ismertetéseket, bírálatokat 36, összesen 157 írását, munkássága teljes mértékben kirajzolódik előttünk.


---

# Agent Instructions: Querying This Documentation

If you need additional information that is not directly available in this page, you can query the documentation dynamically by asking a question.

Perform an HTTP GET request on the current page URL with the `ask` query parameter:

```
GET https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/ferenczi_sandor.md?ask=<question>
```

The question should be specific, self-contained, and written in natural language.
The response will contain a direct answer to the question and relevant excerpts and sources from the documentation.

Use this mechanism when the answer is not explicitly present in the current page, you need clarification or additional context, or you want to retrieve related documentation sections.