Elekes Ferenc

Siménfalva, 1935. március 4. –

költő, író, újságíró, esszéíró

Id. Elekes Ferenc és Marosi Emma házasságából született a székelyföldi Siménfalván, az egykori Udvarhely megyében. Elekes Ferenc Marosvásárhelyen él és alkot, egyetlen testvére, Elekes Károly Munkácsy Mihály-díjas festőművész jelenleg Budapesten él. Középiskoláit a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumban végezte. 1959-ben végzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetem orosz szakán. 1962-től sok éven át az Ifjúmunkás, majd az Új Élet, később Erdélyi Figyelő címen megjelent lapnál dolgozott vagy húsz évig belső munkatársként Sütő Andrással egy szerkesztőségben.

Korai versei az Igaz Szóban 1958-tól, majd a Városi veréb c. Forrás-kötetében (1966) és a Vitorla-ének (1967), majd a Megtalált világ (1968) című antológiákban (1968) jelentek meg. Oroszból fordított költeményeket, többek közt Jeszenyintől. Publicisztikai munkássága mindenekelőtt stiláris, írói megformáltság tekintetében jelentős. Több irodalmi műfajban (vers, próza, esszé) teljesen otthonosan mozog. Hosszabb hallgatás után újra alkotói ereje teljében van. A hangyák útja és Gocsovszkyné c. kötetei érettségi tételek az egyik kecskeméti gimnáziumban. A székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium nagy tisztelettel tekint Elekes Ferenc munkásságára és büszke öregdiákjára, az új épületben megnyílt gimnázium 2011. szeptember 12-én egyben domborművet is avatott, melyen Elekes Ferenc verséből idéz: „Hűségből obeliszket...”

Cseke Gábor, Elekes Ferenc ars poeticájához:

„Mindennél távolabb áll Elekestől a nagyotmondás, a szerepjátszás, nem akarja megváltani azt a világot, amit nem lehet megváltani, csak túlélni és bevallani. A huszadik századról alkotott leegyszerűsített, népi bölcsességbe oltott vízióját épp az teszi autentikussá, hogy a szerző nem kíván többnek látszani benne, mint amekkora. Benne is éppen úgy keveredik sok minden, mint ama legendás Mátyás királyban: a talmi és a nagyvonalú, a rigolya és a szellem, az igazságosság és a hiúság, a lemondás és a makacsság. Ezeket mind mesterien adagolja és személyesíti meg, anélkül, hogy fölöslegesen hamut szórna a saját fejére."

Művei

Kötetei nyomtatásban

• Városi veréb, versek, Irodalmi Kiadó, Bukarest, 1966;

• Jómag Jani találmánya, gyermekversek, Creanga kiadó, Bukarest, 1976;

• Amikor bekapcsolom a madarakat (publicisztika, esszé), Dacia kiadó, Kolozsvár, 1977;

• Hangyák útja. (elbeszélések, esszék), 2009;

• Éden Bádenben, kisregény, Székelyház Közhasznú Alapítvány kiadó, Budapest, 2010;

• Az eltérített felvonó c. kisregény in Az eltérített felvonó: a marosvásárhelyi Súrlott Grádics irodalmi kör antológiája. Kolozsvár, Kriterion Könyvkiadó, 2011.;

• Útszéli szobraim : három kisregény. Szerkesztette Bölöni Domokos, a borítót Elekes Károly készítette Puskás György fotójának felhasználásával, tördelte Donáth Nagy György. Marosvásárhely, 2013. 315 p. ISBN 978-973-0-15406-1;

• Mediterrán sóhajtások : versek. Marosvásárhely. 2013. Szerkesztette Bölöni Domokos, a borítót Elekes Károly készítette. Könyvterv és tördelés: Siklodi Zsolt. Nyomda és kiadó: Silk Design Kft.Szováta. KorkéP könyvek ISBN 978-973-0-15567-9

Munkái a Magyar Elektronikus Könyvtárban

• Gocsovszkyné. (kisregény), 2009;

• Jöttem, hogy lássalak. (versek), 2009;

• Elrajzolt angyalok. (kisregény), 2009;

• Egy tekintet éghajlata (kisregény), 2009;

• Az eltérített felvonó (kisregény), 2010;

• Leborult szivarvég.(esszék), 2010;

• A feketeruhás hölgy finom ujjai, (elbeszélés), 2011;

• Isteni szemmérték, (esszék), 2011;

• Az eltérített felvonó, (kisregény), 2011;

• A kidobott dáma (Képek között ténferegve). (szerk. Cseke Gábor), 2012;

• Imádkozó sáska (publicisztikai írások, szerk. Cseke Gábor), 2012;

• Bekameron, Marosvásárhely, 2017;