# Szinte Gábor Sepsikőröspatak, 1855. március 21. – Budapest, 1914. március 25. *főgimnáziumi tanár, néprajzi és művészettörténeti kutató* Az unitárius családból származó Szinte Gábor felsőbb tanulmányait Budapesten, az 1871-ben megnyílt országos mintarajziskolában és a tudományegyetemen végzi, ahol a szabadkézi és mértani rajzból 1878-ban középiskolai tanári oklevelet nyert. Ezután a váci országos siketnéma-intézetben alkalmazták, ahonnét 1883-ban a dévai állami főreáliskolához nevezték ki; majd a budapesti VIII. kerületi állami főgimnáziumhoz helyeztetett át. A tanítás mellett több évre szóló megbízást kapott a Néprajzi Múzeumtól, bekapcsolódik a néprajzi gyűjtőmunkába, részt vesz ásatásokon, gyűjtéseit lejegyezi. Műtörténeti kutatásait a műemlékek országos bizottsága részére kezdte a berekszói, sztrigyszentgyörgyi és dévai templomokon. A hunyadvármegyei történeti és régészeti társulat ülésein több felolvasást tartott. Szinte Gábor 1900-ban megtalálja a legrégebbi, általa dokumentált székely kaput, a mikházi ferences kolostor kapuját, amelynek máig megmaradt darabjait a Néprajzi Múzeum őrzi. 1901-ben cikksorozatot indít az Erdély című turisztikai folyóirat néprajzi mellékletében, az Erdély népeiben a székely székek néprajzi jellegzetességeinek ismertetésére. Szinte Gábornak és Huszka Józsefnek szerepük volt abban, hogy elindult az érdeklődés a székelyföldi népi építészet iránt. Illusztrációi a Vasárnapi Ujságban, Ország Világban, stb. jelentek meg. Szerkesztette a Magyar rajztanárok országos egyesületének Értesítőjét Budapesten 1898. május 15 és 1900. december 1 között, annak összesen 11 számát. ## Munkái * A Kolozsvári Évkönyvben (1893. A malomvízi lovagvár); * Az Archeológiai Értesítőben (1892. Krivádiai római kerektorony rajzai); * A Hunyadvármegye tört., társa. Értesítőjében és Évkönyvében (1898., 1899.); * A Magyar Iparművészetben (1898. A művészeti érzék és az iskolák) * Az Erdélyben (1899. 20., 21. sz. Petrozsény és Vidéke, 1903. Marosszék, A pisztráng); * Az Ethnographia mellékleteiben (1900. 1901., 1903.); * A Múzeumi Néprajzi Értesítőben (1905. Kopjafák, temetőfejfák a Székelyföldön) stb. ## Kiadványai * Rajzoló geometria. Budapest, 1902. 1904., 1905. Három rész, tábla- és szövegrajzokkal. (Horti Henrikkel. I. 6. kiadás II. 4. jav. kiadás, III. 2. k. U. ott, 1905-1907.). --- # Agent Instructions: Querying This Documentation If you need additional information that is not directly available in this page, you can query the documentation dynamically by asking a question. Perform an HTTP GET request on the current page URL with the `ask` query parameter: ``` GET https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/szinte_gabor.md?ask= ``` The question should be specific, self-contained, and written in natural language. The response will contain a direct answer to the question and relevant excerpts and sources from the documentation. Use this mechanism when the answer is not explicitly present in the current page, you need clarification or additional context, or you want to retrieve related documentation sections.