Bodola Sámuel

Székelyudvarhely, 1790. december 10. – Kolozsvár. 1866. április 22.

erdélyi református püspök, királyi tanácsos

Bodola Sámuel bölcselettanár fia volt. A székelyudvarhelyi református kollegiumban tanult 1803-ig; ezután nagybátyja, Bodola János református püspök neveltette Nagyenyeden, ahol a bölcseletet, jogot és teológiát elvégezte s osztálytanító lett. Az 1814. iskolai év végével a göttingeni egyetemre ment, de alig tölthetett ott másfél évet. Visszatért hazájába s 1816 tavaszán Kolozsvártt özvegy báró Dániel Istvánné udvarában volt pap; ugyanennek az évnek november 17-én Héderfájára került lelkésznek. 1817-ben a dévai zsinaton fölavatták a papi hivatal folytatására. 1818. június 21-én a marosvásárhelyi egyházközség választotta lelkészének, és 1822. január 22-e után ment a székelyudvarhelyi református kollégiumba teológiatanárnak, ahonnan 1833. június 30-án távozott, mivel a marosvásárhelyi főiskolához helyezték át. 1836-ban a református egyház főjegyzővé választotta; ezt tanári hivatalával együtt folytatta 1841-ig; ekkor Nagyenyedre választották meg teológiatanárnak. 1848. november 17-én a felbőszített oláhok elől Kolozsvárra menekült; innen 1849-ben Marosvásárhelyre költözött, ahol 1850. július 19-étől teológiatanár volt. 1854-ben átköltözött Kolozsvárra a teológiai szeminárium igazgatójának. 1852 februárjában a főkonzisztórium püspökhelyettessé tette, 1861. május 22-én püspöki hivatalában megerősítette, egyszersmind királyi tanácsos lett. Életrajzát Bartók György írta meg a Nagy papok életrajza című kötetben (Budapest, 1877.)

Művei

• Gróf Teleki Sámuel felett oráczió 1822;

• Kik az igaz keresztények? Brassó, 1831;

• Katékhismus, Kolozsvár. (1832. 2. jobbított kiadás. M.-Vásárhely, 1840. 3. k. N.-Enyed, 1843. 4. jav. k. Keresztyén hittan czímmel. N.-Enyed és M.-Vásárhely, 1848. 5. k. Kolozsvár? 1861. Ennek nyomán Garda József adta ki 1867-ben.)

• Könyvismertetés. Irta egy ref. pap. Kolozsvár, 1840. (Salamon József könyvének; De statu ecclesiae ev. ref. in Transsilvania birálata.)

• Keresztyén anya sz. egyház négy oszlopai. Nagy-Enyed, 1845.

• Papok fölszentelése alkalmával mondott beszéd. Kolozsvár, 1855.

• Az élő egyház és annak ismertető jegyeiről. U. ott, 1856.

• A közzsinatot megnyitó beszéd. U. ott, 1863.

• Ima, zsinatnyitó és papszentelő beszédek. U. ott, 1864.

• Kisebb dolgozatai az Erdélyi Hiradóban (1843. 65. sz.) és az erd. ref. egyház Évkönyveiben jelentek meg. (1860–66.)