# Bözödi György Bözöd, 1913. március 9. – Budakeszi, 1989. november 25. *író, költő, szociográfus, történész* Valódi neve: *Jakab György* Jakab Lajos és Berei Judit hatodik gyermekeként született. A kolozsvári unitárius kollégiumban érettségizett 1931-ben, két évig teológiát, majd 1933-tól a kolozsvári egyetemen jogot és bölcsészetet hallgatott. Pályakezdő novellája 1932-ben jelenik meg a Keleti Újságban, rendszeresen közöl a *Pásztortűz* és az *Erdélyi Helikon* hasábjain. Egyetemi tanulmányaival párhuzamosan, 1932-től 1935-ig a Keleti Újság szerkesztőségében dolgozik. 1935-től 1940-ig újságíró az *Ellenzék* című lapnál, később a marosvásárhelyi *Székely Szó* felelős szerkesztője, a kolozsvári *Hitel* főmunkatársa 1935-től, majd a kolozsvári Egyetemi Könyvtár tisztviselője. Versei, novellái jelentek meg az Ellenzék és a Keleti Újság című napilapokban. Első versei, novellái 1932-ben jelentek meg a kolozsvári Keleti Újságban. Az 1930-as évek romániai magyar prózájában a népélet realista ábrázolásával tűnt fel, az előtte járó nemzedék székely mítoszával szemben a valóságos székely falusi élet múltját és jelenét ábrázolta. Elszakíthatatlanul együtt élt falujával, felszínre igyekezett hozni a népi értékeket, és ez vonzotta érdeklődését a folklórkutatás irányába. A harmincas évek közepén az *Ellenzék* című folyóírat sorozatban közli tényfeltáró falurajzát, ebből nő ki legjelentősebb munkája, a Székelyföld múltját és jelenét tudományos alapossággal, merészséggel feltáró *Székely bánja* című monográfiája. Mivel mind az Erdélyi Szépmíves Céh, mind a Hitel részéről elutasítással találkozott, Tizenhét Erdélyi Fiatal Író vállalkozott a monográfiája kiadására, jelezve egy írónemzedéknek a székely néplélek realista, a valóság tényeit figyelembe vevő szemléletét. A mű megjelentetése a fiatal írók saját erejéből egyben nyitánya volt az Erdélyi Enciklopédia könyvkiadói tevékenységének. A *Székely bánja* című 1938-ben kötetben megjelent történeti és szociográfiai munkájában tudományos alapossággal tárta fel a Székelyföld múltjának és jelenének valóságát. A szerző a részletek gazdagságát tárja fel és rendszerezte és az adott korszak történeti-társadalmi viszonyainak leírását adja, a falukutató mozgalom realizmusához kapcsolódott, ezért heves ellenkezést váltott ki a népi népi romantika hívei és az első világháború utáni konzervatív politikai áramlatok képviselői körében. A népélet valóságát elkendőző romantikus látással szemben, a hitelességre való törekvés jellemezte szépprózai munkásságát, különösen novelláit. Első regénye, a Nyugtalan pásztorok, azt sugallja, hogy a balladateremtő tragédiák nem a néplélek immanens termékei, nem az örök székely lélek megnyilatkozási formája, hanem a konkrét társadalmi valóságból erednek. A falukutató anyaggyűjtéssel párhuzamosan egyre jobban elmélyül, gazdagabbá válik írói szemlélete, az 1930-as évek falujának, a világgazdasági válság embertelen nyomorának, a kisebbségi sorban tengődő erdélyi falunak hiteles rajzát adta. Nemcsak a székely falusi élet elmélyült, hiteles ábrázolójaként tűnt ki. Folyóiratok cikkírója, a *Pásztortűz*, az *Ellenzék*, az *Erdélyi Helikon*, a *Korunk* közölte írásait. A falukutatási mozgalomhoz kapcsolódott történeti és szociográfiai munkája a *Székely bánja*, 1938-ban jelenik meg. A bécsi döntés után 1940-től a marosvásárhelyi Székely Szó munkatársa, és a kolozsvári Egyetemi Könyvtár tisztviselője lesz. Adatgyűjtő utazásai során mintegy ötven faluban és kisvárosban alaposan megismerte a vidéki értelmiség, tanítók, papok, tisztviselők létproblémáit is. Kora kisebbségi értelmiségének eléggé zárt világát, tévedésekkel teli, jószándékú, de a társadalmi mozgalmakhoz alig kapcsolódó, utópiákba kapaszkodó, világmegváltó eszméket melengető, valójában kiúttalan életét mutatta be *Romlás* című regényében. Írásait 1941-től a *Kelet Népe* is közli, szoros kapcsolatba kerül Móricz Zsigmonddal, aki a Kelet Népét szerkeszti, 1941 nyarán együtt járták be Erdélyt és Székelyföldet. Móricz Zsigmond 1941. május 22–29. között tartozkodott Bözödi György vendégeként Bözödön. A Móricz Zsigmonddal tett utazását a *Teremtés* első számában ismerteti. Később is szorosan kapcsolódik a Móricz Zsigmond utáni nemzedék legjobb törekvéseihez, emlékezéseit 1979-ben a *Móricz Zsigmond közöttünk* című antológia közölte. Felfedezi Bágyi János bözödi mesemondót és énekest, akitől kétkötetnyi székely népmesét gyűjt egybe és ad ki. Kolozsváron 1942-ben a *Termés* című évnegyedes folyóirat egyik alapítója és szerkesztője 1944 nyaráig, amikor kényszerű okok folytán megszünik a lap. Az *Egyedül Vagyunk* jobboldali folyóírat 1943. december 31-én megjelent száma a *Jónás Ninivében* című regény kéziratából a *Jónás a süllyedő hajón* című részletet közli. A kolozsvári Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület felkérésére 1945 előtt az 1848-1849-es kolozsvári Országos Történelmi Ereklye Múzeum őreként, részt vesz a múzeum rendezésében, a múzeum új kiállítása 1945. március 15-én nyílik meg. A világháború végén hajszát indítanak ellene az *Egyedül Vagyunk* folyóíratban előzetesen megjelent *Jónás Ninivében* című 1944. március 22-én visszavont szatírikus regény részlete miatt. Az 1944-45 telén lefolytatott írószövetségi perben nyílvános megróvásban részesítik, de a közléstől nem tiltják el, a kolozsvári és a bukaresti román népbíróság si felmenti. Az 1950-es években egy ideig szövetkezeti könyvelő, 1948–1953 között ítélet nélkül büntetőszázadba kerül, Békáson és a Duna-delta vidéki építkezéseken dolgoztatják. A Román Tudományos Akadémia marosvásárhelyi fiókjának kutatója 1957-től 1975-ben történt nyugdíjaztatásáig. Mint az erdélyi múlt elmélyült kutatóját, a népi lázadások problematikája foglalkoztatta: az 1562. évi székely lázadás éppen úgy, akárcsak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc erdélyi eseményei, gazdasági és társadalmi vonatkozásban egyaránt. A kutató eredményeit a szépíró is hasznosítja: Gábor Áronnak és társainak életét és tevékenységét dolgozta fel töredékekben megjelent regényes korrajzában (Tűzpróba, Igaz Szó, 1969/3). A [Gábor Áron](/szekelyfold-hires-emberei/gabor_aron.md)-témára újra meg újra visszatért. A romániai magyar irodalom egyik leggonoszabbul mellőzött alkotója lesz 1945 után, mindössze néhány könyve jelenhetett meg. Hazafelé címmel 1958-ban elbeszéléskötete jelenik meg, amelynek észben kibővített változata 1968-ban *Nyugtalan pásztorok* címmel kerül kiadásra a Romániai Magyar Írók sorozatban. Tanulmányt írt a székely ágyúöntőről az Aluta számára 1969-ben, [Gábor Áron](/szekelyfold-hires-emberei/gabor_aron.md) és hűséges árnyéka címmel feleségéről közölt új adatokat az Utunk Évkönyvben 1970-ben. Cikket ír a máramarosi 1849-es fegyvergyártásról (Studii de Istorie, Filologie și Istoria Artei, 1972), 1848 márciusa Marosvásárhelyen című forrásértékű írását a Magyar történetírók Avram Iancuról című gyűjtemény 1972-ben közli. Az 1848. Arcok, eszmék, tettek című Kriterion-kötetben Gábor Áron forradalmi szerepéről és Petőfi Sándor egy napjáról írt tanulmányaival szerepelt. Műfordítóként a kortárs román próza legjelesebb műveit tolmácsolta. Részt vett a Román Tudományos Akadémia kiadásában megjelent Revoluția de la 1848-1849 din Transilvania című sorozat (I. 1977; II. 1979) munkaközösségében. Irodalmi jelentkezésétől kezdeve költőként is számon tartották, fiatalkori verseiben az igazibb népiség, az úri világgal való szembeszállás, a szegénység melletti hitvallás, az elnyomottak erkölcsisége nyilvánult meg, később inkább a bölcseleti elem, az élet egyetemes igazságainak, örök érvényű összefüggéseinek lírai tükrözése jellemezte, de verseskötete *Nap és árnyék* címmel azonban csak 1979-ben jelenik a bukaresti Kriterion kiadónál, sajátos ízű, epigrammasztikus lírát művelt. A budakeszi Korányi Tüdőszanatoriumban halt meg, sírja Bözödi Jakab György felírattal a bözödi temetőben van. Élete főművének azt a 3000 cédulát tekintette, amellyel a Székely Oklevéltár 860 adatát kiegészítette. Értékes könyvtárát a végrendeletéeben az unitárius egyházra hagyta, kutatható hagyatékát az Erdélyi Múzeum Egyesület Könyvtára őrzi. ## Művei * Halott-világítás (novella). In: Erdélyi Helikon. VIII. évfolyam. 1934. január-december. Erdélyi Szépmíves Céh. Cluj-Kolozsvár, 1934., pp. 48-53; * Örölés (novella). In: Erdélyi Helikon. VIII. évfolyam. 1934. január-december. Erdélyi Szépmíves Céh. Cluj-Kolozsvár, 1934., pp. 178-189; * Székely emberek, zsidó istenek (Jegyzetek a székely szombatosokról) Minerva. Kolozsvár, 1935; * Székely bánja (szociográfia), Kolozsvár, 1938, Budapest, 1939; * Romlás (regény, I-II.) Budapest, 1940; * Nyugtalan pásztorok (regény és elbeszélések), Budapest, 1942; * A tréfás farkas. Bágyi János meséi. (illusztráció: Gy. Szabó Béla)Turul Szövetség Könyv- és Lapterjesztő, Budapest, 1942; * A tréfás farkas. Bágyi János meséi. (illusztráció: Gy. Szabó Béla). Püski kiadó, 1942; * Székelyek (néptörténetek), Bolyai könyvek sorozat, Bolyai Akadémia kiadó, Budapest, 1943; * Repedt csupor (elbeszélések), Budapest, 1944; * Erdély szabadságharca (1848-1849) a hivatalos iratok, levelek és hírlapok tükrében (bev. Balogh Edgár), Kolozsvár, 1945; * Rebi néni feltámadása (novella), Kolozsvár, 1945; * Eladó temető (elbeszélések), Sepsiszentgyörgy, 1945; * Hazafelé (válogatott elbeszélések), Marosvásárhely, 1958; * Az eszös gyermök ([Bágyi János](/szekelyfold-hires-emberei/bagyi_janos.md)), Budapest, 1958; * Nyugtalan pásztorok (regény és elbeszélések), Irodalmi Könyvkiadó. Bukarest, 1968; * Gábor Áron 1849-ben. In: 1848: Arcok, eszmék, tettek. (tanulmányok). Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1974; * Nap és árnyék (versek, [Izsák József](/szekelyfold-hires-emberei/izsak_jozsef.md) utószavával), Bukarest, 1979; * [Székely bánja](http://mek.oszk.hu/08000/08075/08075.pdf). MEFHOSZ Könyvkiadó, Budapest, 1985; * Halottvilágítás (novellák, válogatta és az előszót írta [Gálfalvi György](/szekelyfold-hires-emberei/galfalvi_gyorgy.md)). Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1990; ISBN: 973-26-0201-5; * A Nap s a Hold keresése (Bözödi népmesék, szerk. B. Nádor Orsolya), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993; * Földre írt történelem. (válogatott írások, az utószót írta Nagy Pál.) Pallas-Akadémia Könyvkiadó. Csíkszereda, 1998; ISBN: 9739287271; * Székely századok. (Történelmi tanulmányok). Bibliotheca Transsylvanica sorozat. Pallas-Akadémia Könyvkiadó. Csíkszereda, 2002; * Keresztények In.: Székely apokalipszis. Erdélyi magyar írók elbeszélései a hitről. (szerk. Szentmiklósi Csaba, Hunyadi Csaba Zsolt). Lazi Könyvkiadó. Szeged, 2007; * [Székely bánja](http://www.szekelykonyvtar.ro/dszk/DSZK04_Szekely_banja.pdf). Székely Könyvtár. Hargita Kiadóhivatal. Csíkszereda, 2012; ## Fordításkötetei * V. Em. Galan: Baragán I. (1956) és II. (1961); * Zaharia Stancu: Vérebek. Bukarest, 1957; * Szegény ember okos leánya (román népmesék, Ignácz Rózsával, Jékely Zoltánnal) Népek meséi. Budapest, 1957; * Liviu Rebreanu: Akasztottak erdeje. Marosvásárhely, 1957; * Román népmesék. 1958; * Cezar Petrescu: Főváros. Bukarest, 1963; ## Kéziratban * 1848-1849 története a Székelyföldön. EME Könyvtára IV/9; * [Bözödi György kézirathagyatéka](https://www.eme.ro/web/guest/bozodi-gyorgy). Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kézirattára, Kolozsvár; ## Emlékezete * Kopjafája a bözödi régi temetőben áll; * A születésének 80. évfordulóján, 1993. március 7-én az unitárius egyháznak hagyott szülőházára a Hunyadi László szobrászművész alkotta bronz emléktábla került; * Nevét 1998. március 9-től a Bözödi György Általános Iskola viseli, emléktáblája az egykori iskolájának homlokzatán áll; * A Kövesdombi Unitárius Egyházközség templomában 2007. február 25-én róla nevezték el a tanácstermet; * Születésének 95. évfordulóján az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Irodalomtudományi Szakosztálya 2008. november 7-én Kolozsváron konferenciát rendezett a tiszteletére; ## Díjak, elismerések * Baumgarten-jutalom Budapest, 1939; --- # Agent Instructions: Querying This Documentation If you need additional information that is not directly available in this page, you can query the documentation dynamically by asking a question. Perform an HTTP GET request on the current page URL with the `ask` query parameter: ``` GET https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/bozodi_gyorgy.md?ask= ``` The question should be specific, self-contained, and written in natural language. The response will contain a direct answer to the question and relevant excerpts and sources from the documentation. Use this mechanism when the answer is not explicitly present in the current page, you need clarification or additional context, or you want to retrieve related documentation sections.