> For the complete documentation index, see [llms.txt](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/llms.txt). Markdown versions of documentation pages are available by appending `.md` to page URLs; this page is available as [Markdown](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/bozodi_gyorgy.md).

# Bözödi György

Bözöd, 1913. március 9. – Budakeszi, 1989. november 25.

*író, költő, szociográfus, történész*

Valódi neve: *Jakab György*

Jakab Lajos és Berei Judit hatodik gyermekeként született. A kolozsvári unitárius kollégiumban érettségizett 1931-ben, két évig teológiát, majd 1933-tól a kolozsvári egyetemen jogot és bölcsészetet hallgatott. Pályakezdő novellája 1932-ben jelenik meg a Keleti Újságban, rendszeresen közöl a *Pásztortűz* és az *Erdélyi Helikon* hasábjain. Egyetemi tanulmányaival párhuzamosan, 1932-től 1935-ig a Keleti Újság szerkesztőségében dolgozik. 1935-től 1940-ig újságíró az *Ellenzék* című lapnál, később a marosvásárhelyi *Székely Szó* felelős szerkesztője, a kolozsvári *Hitel* főmunkatársa 1935-től, majd a kolozsvári Egyetemi Könyvtár tisztviselője. Versei, novellái jelentek meg az Ellenzék és a Keleti Újság című napilapokban. Első versei, novellái 1932-ben jelentek meg a kolozsvári Keleti Újságban. Az 1930-as évek romániai magyar prózájában a népélet realista ábrázolásával tűnt fel, az előtte járó nemzedék székely mítoszával szemben a valóságos székely falusi élet múltját és jelenét ábrázolta. Elszakíthatatlanul együtt élt falujával, felszínre igyekezett hozni a népi értékeket, és ez vonzotta érdeklődését a folklórkutatás irányába. A harmincas évek közepén az *Ellenzék* című folyóírat sorozatban közli tényfeltáró falurajzát, ebből nő ki legjelentősebb munkája, a Székelyföld múltját és jelenét tudományos alapossággal, merészséggel feltáró *Székely bánja* című monográfiája. Mivel mind az Erdélyi Szépmíves Céh, mind a Hitel részéről elutasítással találkozott, Tizenhét Erdélyi Fiatal Író vállalkozott a monográfiája kiadására, jelezve egy írónemzedéknek a székely néplélek realista, a valóság tényeit figyelembe vevő szemléletét. A mű megjelentetése a fiatal írók saját erejéből egyben nyitánya volt az Erdélyi Enciklopédia könyvkiadói tevékenységének. A *Székely bánja* című 1938-ben kötetben megjelent történeti és szociográfiai munkájában tudományos alapossággal tárta fel a Székelyföld múltjának és jelenének valóságát. A szerző a részletek gazdagságát tárja fel és rendszerezte és az adott korszak történeti-társadalmi viszonyainak leírását adja, a falukutató mozgalom realizmusához kapcsolódott, ezért heves ellenkezést váltott ki a népi népi romantika hívei és az első világháború utáni konzervatív politikai áramlatok képviselői körében. A népélet valóságát elkendőző romantikus látással szemben, a hitelességre való törekvés jellemezte szépprózai munkásságát, különösen novelláit. Első regénye, a Nyugtalan pásztorok, azt sugallja, hogy a balladateremtő tragédiák nem a néplélek immanens termékei, nem az örök székely lélek megnyilatkozási formája, hanem a konkrét társadalmi valóságból erednek. A falukutató anyaggyűjtéssel párhuzamosan egyre jobban elmélyül, gazdagabbá válik írói szemlélete, az 1930-as évek falujának, a világgazdasági válság embertelen nyomorának, a kisebbségi sorban tengődő erdélyi falunak hiteles rajzát adta. Nemcsak a székely falusi élet elmélyült, hiteles ábrázolójaként tűnt ki. Folyóiratok cikkírója, a *Pásztortűz*, az *Ellenzék*, az *Erdélyi Helikon*, a *Korunk* közölte írásait. A falukutatási mozgalomhoz kapcsolódott történeti és szociográfiai munkája a *Székely bánja*, 1938-ban jelenik meg. A bécsi döntés után 1940-től a marosvásárhelyi Székely Szó munkatársa, és a kolozsvári Egyetemi Könyvtár tisztviselője lesz. Adatgyűjtő utazásai során mintegy ötven faluban és kisvárosban alaposan megismerte a vidéki értelmiség, tanítók, papok, tisztviselők létproblémáit is. Kora kisebbségi értelmiségének eléggé zárt világát, tévedésekkel teli, jószándékú, de a társadalmi mozgalmakhoz alig kapcsolódó, utópiákba kapaszkodó, világmegváltó eszméket melengető, valójában kiúttalan életét mutatta be *Romlás* című regényében. Írásait 1941-től a *Kelet Népe* is közli, szoros kapcsolatba kerül Móricz Zsigmonddal, aki a Kelet Népét szerkeszti, 1941 nyarán együtt járták be Erdélyt és Székelyföldet. Móricz Zsigmond 1941. május 22–29. között tartozkodott Bözödi György vendégeként Bözödön. A Móricz Zsigmonddal tett utazását a *Teremtés* első számában ismerteti. Később is szorosan kapcsolódik a Móricz Zsigmond utáni nemzedék legjobb törekvéseihez, emlékezéseit 1979-ben a *Móricz Zsigmond közöttünk* című antológia közölte. Felfedezi Bágyi János bözödi mesemondót és énekest, akitől kétkötetnyi székely népmesét gyűjt egybe és ad ki. Kolozsváron 1942-ben a *Termés* című évnegyedes folyóirat egyik alapítója és szerkesztője 1944 nyaráig, amikor kényszerű okok folytán megszünik a lap. Az *Egyedül Vagyunk* jobboldali folyóírat 1943. december 31-én megjelent száma a *Jónás Ninivében* című regény kéziratából a *Jónás a süllyedő hajón* című részletet közli. A kolozsvári Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület felkérésére 1945 előtt az 1848-1849-es kolozsvári Országos Történelmi Ereklye Múzeum őreként, részt vesz a múzeum rendezésében, a múzeum új kiállítása 1945. március 15-én nyílik meg. A világháború végén hajszát indítanak ellene az *Egyedül Vagyunk* folyóíratban előzetesen megjelent *Jónás Ninivében* című 1944. március 22-én visszavont szatírikus regény részlete miatt. Az 1944-45 telén lefolytatott írószövetségi perben nyílvános megróvásban részesítik, de a közléstől nem tiltják el, a kolozsvári és a bukaresti román népbíróság si felmenti. Az 1950-es években egy ideig szövetkezeti könyvelő, 1948–1953 között ítélet nélkül büntetőszázadba kerül, Békáson és a Duna-delta vidéki építkezéseken dolgoztatják.

A Román Tudományos Akadémia marosvásárhelyi fiókjának kutatója 1957-től 1975-ben történt nyugdíjaztatásáig. Mint az erdélyi múlt elmélyült kutatóját, a népi lázadások problematikája foglalkoztatta: az 1562. évi székely lázadás éppen úgy, akárcsak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc erdélyi eseményei, gazdasági és társadalmi vonatkozásban egyaránt. A kutató eredményeit a szépíró is hasznosítja: Gábor Áronnak és társainak életét és tevékenységét dolgozta fel töredékekben megjelent regényes korrajzában (Tűzpróba, Igaz Szó, 1969/3). A [Gábor Áron](/szekelyfold-hires-emberei/gabor_aron.md)-témára újra meg újra visszatért. A romániai magyar irodalom egyik leggonoszabbul mellőzött alkotója lesz 1945 után, mindössze néhány könyve jelenhetett meg. Hazafelé címmel 1958-ban elbeszéléskötete jelenik meg, amelynek észben kibővített változata 1968-ban *Nyugtalan pásztorok* címmel kerül kiadásra a Romániai Magyar Írók sorozatban. Tanulmányt írt a székely ágyúöntőről az Aluta számára 1969-ben, [Gábor Áron](/szekelyfold-hires-emberei/gabor_aron.md) és hűséges árnyéka címmel feleségéről közölt új adatokat az Utunk Évkönyvben 1970-ben. Cikket ír a máramarosi 1849-es fegyvergyártásról (Studii de Istorie, Filologie și Istoria Artei, 1972), 1848 márciusa Marosvásárhelyen című forrásértékű írását a Magyar történetírók Avram Iancuról című gyűjtemény 1972-ben közli. Az 1848. Arcok, eszmék, tettek című Kriterion-kötetben Gábor Áron forradalmi szerepéről és Petőfi Sándor egy napjáról írt tanulmányaival szerepelt. Műfordítóként a kortárs román próza legjelesebb műveit tolmácsolta. Részt vett a Román Tudományos Akadémia kiadásában megjelent Revoluția de la 1848-1849 din Transilvania című sorozat (I. 1977; II. 1979) munkaközösségében. Irodalmi jelentkezésétől kezdeve költőként is számon tartották, fiatalkori verseiben az igazibb népiség, az úri világgal való szembeszállás, a szegénység melletti hitvallás, az elnyomottak erkölcsisége nyilvánult meg, később inkább a bölcseleti elem, az élet egyetemes igazságainak, örök érvényű összefüggéseinek lírai tükrözése jellemezte, de verseskötete *Nap és árnyék* címmel azonban csak 1979-ben jelenik a bukaresti Kriterion kiadónál, sajátos ízű, epigrammasztikus lírát művelt. A budakeszi Korányi Tüdőszanatoriumban halt meg, sírja Bözödi Jakab György felírattal a bözödi temetőben van. Élete főművének azt a 3000 cédulát tekintette, amellyel a Székely Oklevéltár 860 adatát kiegészítette. Értékes könyvtárát a végrendeletéeben az unitárius egyházra hagyta, kutatható hagyatékát az Erdélyi Múzeum Egyesület Könyvtára őrzi.

## Művei

* Halott-világítás (novella). In: Erdélyi Helikon. VIII. évfolyam. 1934. január-december. Erdélyi Szépmíves Céh. Cluj-Kolozsvár, 1934., pp. 48-53; 
* Örölés (novella). In: Erdélyi Helikon. VIII.  évfolyam. 1934. január-december. Erdélyi Szépmíves Céh. Cluj-Kolozsvár, 1934., pp. 178-189;
* Székely emberek, zsidó istenek (Jegyzetek a székely szombatosokról) Minerva. Kolozsvár, 1935;
* Székely bánja (szociográfia), Kolozsvár, 1938, Budapest, 1939;
* Romlás (regény, I-II.) Budapest, 1940; 
* Nyugtalan pásztorok (regény és elbeszélések), Budapest, 1942; 
*  A tréfás farkas. Bágyi János meséi.  (illusztráció: Gy. Szabó Béla)Turul Szövetség Könyv- és Lapterjesztő, Budapest, 1942;
* A tréfás farkas. Bágyi János meséi. (illusztráció: Gy. Szabó Béla). Püski kiadó, 1942;
* Székelyek (néptörténetek), Bolyai könyvek sorozat, Bolyai Akadémia kiadó, Budapest, 1943;
* Repedt csupor (elbeszélések), Budapest, 1944;
* Erdély szabadságharca (1848-1849) a hivatalos iratok, levelek és hírlapok tükrében (bev. Balogh Edgár), Kolozsvár, 1945;
* Rebi néni feltámadása (novella), Kolozsvár, 1945;
* Eladó temető (elbeszélések), Sepsiszentgyörgy, 1945;
* Hazafelé (válogatott elbeszélések), Marosvásárhely, 1958;
* Az eszös gyermök ([Bágyi János](/szekelyfold-hires-emberei/bagyi_janos.md)), Budapest, 1958;
* Nyugtalan pásztorok (regény és elbeszélések), Irodalmi Könyvkiadó. Bukarest, 1968;
* Gábor Áron 1849-ben. In: 1848: Arcok, eszmék, tettek. (tanulmányok). Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1974; 
* Nap és árnyék (versek, [Izsák József](/szekelyfold-hires-emberei/izsak_jozsef.md) utószavával), Bukarest, 1979;
* [Székely bánja](http://mek.oszk.hu/08000/08075/08075.pdf). MEFHOSZ Könyvkiadó, Budapest, 1985;
* Halottvilágítás (novellák, válogatta és az előszót írta [Gálfalvi György](/szekelyfold-hires-emberei/galfalvi_gyorgy.md)). Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1990; ISBN: 973-26-0201-5; 
* A Nap s a Hold keresése (Bözödi népmesék, szerk. B. Nádor Orsolya), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993;
* Földre írt történelem. (válogatott írások, az utószót írta Nagy Pál.) Pallas-Akadémia Könyvkiadó. Csíkszereda, 1998; ISBN: 9739287271;
* Székely századok. (Történelmi tanulmányok). Bibliotheca Transsylvanica sorozat. Pallas-Akadémia Könyvkiadó. Csíkszereda, 2002; 
* Keresztények In.: Székely apokalipszis. Erdélyi magyar írók elbeszélései a hitről. (szerk. Szentmiklósi Csaba, Hunyadi Csaba Zsolt). Lazi Könyvkiadó. Szeged, 2007; 
* [Székely bánja](http://www.szekelykonyvtar.ro/dszk/DSZK04_Szekely_banja.pdf). Székely Könyvtár. Hargita Kiadóhivatal. Csíkszereda, 2012;

## Fordításkötetei

* V. Em. Galan: Baragán I. (1956) és II. (1961);
* Zaharia Stancu: Vérebek. Bukarest, 1957;
* Szegény ember okos leánya (román népmesék, Ignácz Rózsával, Jékely Zoltánnal) Népek meséi. Budapest, 1957;
* Liviu Rebreanu: Akasztottak erdeje. Marosvásárhely, 1957;
* Román népmesék. 1958;
* Cezar Petrescu: Főváros. Bukarest, 1963;

## Kéziratban

* 1848-1849 története a Székelyföldön. EME Könyvtára IV/9;
* [Bözödi György kézirathagyatéka](https://www.eme.ro/web/guest/bozodi-gyorgy). Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kézirattára, Kolozsvár;

## Emlékezete

* Kopjafája a bözödi régi temetőben áll;
* A születésének 80. évfordulóján, 1993. március 7-én az unitárius egyháznak hagyott szülőházára a Hunyadi László szobrászművész alkotta bronz emléktábla került; 
* Nevét 1998. március 9-től a Bözödi György Általános Iskola viseli, emléktáblája az egykori iskolájának homlokzatán áll;
* A Kövesdombi Unitárius Egyházközség templomában 2007. február 25-én róla nevezték el a tanácstermet;
* Születésének 95. évfordulóján az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Irodalomtudományi Szakosztálya  2008. november 7-én Kolozsváron konferenciát rendezett a tiszteletére;

## Díjak, elismerések

* Baumgarten-jutalom Budapest, 1939;