Kolumbán János
Kraszna vármegyei assessor, azaz táblabíró, író
Olasztelek, ? - Varsolc, 1789 előtt.
Édesapja, Kolumban Sámuel a Rákóczi szabadságharc alatt kuruc dragonyos kapitány, anyja Vásárhelyi Anna. Mikes Kelemen kortársa. Kolumbán János azért nevezetes, mert a magyar néphagyomány egy komikai alakját tartotta fenn számunkra. Hőse a XVII. században élt Vida György tordai hadnagy, aki agyafúrt csínyjeivel az erdélyi nagyuraknak, Serédi Benedek, Apor Istvánnak, de kivált Teleki Mihálynak sok borsot tört az orra alá s azok is sokféle, nem éppen válogatott tréfát űztek vele. A sok bohós kaland azonban csak lazán függ össze a folyékonyan, de színtelenül verselt történetben. A szerző tudva indúl a históriás énekek nyomán. Panaszkodik, hogy a magyar nem őrzi meg elég gonddal jeleseinek emlékét, s a históriás énekek kedvelt hőseire hivatkozik, minő hősök voltak Ibrányi, Kádár, Szűcs, Kinizsi vagy Toldi, a ki nyomórúddal int, fogván tetejét, és Zámbó, ki egy bikának elüté fejét. Voltak bölcsek, szentek is, voltak tréfás emberek is, kik felderítették a komoly és hallgatag magyart. Ő is egy ilyennek a történetét örökíti meg, ki jeles tréfával egész bátran játszott a nagy urakkal. Vida György rendesen nagyurakkal kezd ki, közel áll a néphumor Csalóka Péteréhez.
Munkái
Néhai tordai hadnagy Vida György facetiáinak, jeles Tréfáinak historiája, mellyet hevertében mélánchóliái között magyar versekben foglalt Sződemeteri házánál. Némely Vármegyéknek Hütös Assesora. Hely nélkül., 1759., 1770., 1780., 1789. és Vácz., 1793. (A régibb magyar historiás énekek modorában írt ezen versezet arról nevezetes, hogy a magyar néphagyomány egy komikai alakját tartotta fenn. Vida György tordai hadnagy a XVII. században élt volna s agyafurt csinyeivel sok borsot tört Serédi, Apor, Teleki Mihály orra alá, a kék szintén sok, nem éppen válogatott tréfát űztek vele.)
A régi pogányoknak az ő istenekről tiszteleteikről való historia. A poéták és régi görög s deák authorok irásinak megértésekre magyarúl kiadattatott. Debreczen, 1766. (Prózában; az első görög-római mythologia magyarúl.)
Last updated