> For the complete documentation index, see [llms.txt](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/llms.txt). Markdown versions of documentation pages are available by appending `.md` to page URLs; this page is available as [Markdown](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/benko_elek.md).

# Benkő Elek

Kolozsvár, 1954. augusztus 23. –

*történész, régész, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja*

[Benkő Samu](/szekelyfold-hires-emberei/benko_samu.md) és B. Nagy Margit fia. 1978-ban végzett történelem-régészet szakon az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1979–1988 között a Székelykeresztúri Városi Múzeum régész-muzeológusa, 1989–től a MTA Régészeti Intézetének tudományos munkatársa, 1991-ben a Magyar Tudományos Akadémián történelemtudomány (régészet) kandidátusa. 1992-től a MTA Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa. 2003-ban MTA doktora fokozatot szerzett. 2003-tól MTA Régészeti Intézetének tudományos tanácsadója, 2012-től igazgatója. A magyar középkori régészet vezető kutatója. Hat önálló és további három, társszerzőségben megjelent könyve monografikus jellegű. Kiemelkedő jelentőségű a középkori Keresztúrszék régészeti topográfiája, A középkori Székelyföld című monográfia, a középkori harangöntésről és a zarándokjelvényekről írt könyve, a székelyföldi középkori mezővárosokról, a székelyföldi középkori udvarház és nemesség problémájáról, az erdélyi középkori bronzművességről és a székely írásról (rovásírás) készített monográfiái. 66 cikk és 81 lexikonszócikk szerzője. Kiemelendő *A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon* című kétkötetes és az *In medio regni Hungariae* című, kézikönyv jellegű tanulmánykötete.

Külső alapító tagja az ELTE Régészet Doktori Programjának, és előadásokat tart a Babeş-Bolyai Egyetem magyar nyelvű tagozatán. 2012-től önálló doktorátusvezetői joga van a romániai egyetemeken. Kutatási területei elsősorban a középkori Erdély régészete és településtörténete, a középkori réz- és ónfeldolgozás Magyarországon, a pilisi királyi magánuradalom középkori emlékei, illetve középkori régészeti módszertan és tudománytörténet. Szerkesztőbizottsági tagja az Acta Siculicanak és a Dolgozatoknak. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület alapító tagja, illetve tagja a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulatnak.

## Munkái

* Hetény Árpád-kori története. In: Quibus expedit universis. (szerk.: Ladányi Erzsébet) Budapest, 1980. pp. 5–22.
* A nyársapáti udvarház és házak a középkorban. In: Quibus expedit universis. (szerk.: Ladányi Erzsébet) Budapest, 1980. pp. 53–92.
* A középkori Keresztúr-szék története és régészete. Budapest, 1991.
* [A középkori Keresztúr-szék régészeti topográfiája.](http://real-eod.mtak.hu/3219/) In. Varia archaeologica Hungarica (5). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 1992;
* Korai magyar történeti lexikon (9-14. század) (főszerk. Kristó Gyula, szerk Engel Pál és Makk Ferenc)). Akadémiai Kiadó. Budapest, 1994 (Arad, Arad megye, Aranyos-szék, Beszterce, Besztercevidéke, Bihar, Brassó, Brassóvidéke, Bulcs, Csík-szék, Dés, Désakna, Déva, Doboka, Doboka megye, Erdély, Erdélyi püspökség, Fehér megye, Feketehalom, Fenes, Firtosváralja, Gógánváralja, Gyergyó-szék, Gyulafehérvár, Hátszeg, Hodosbodrog, Höltövény, Hunyad megye, Ilyéd, Kalodva, Kászon-szék, Kerc, Kézdi-szék, Kolozs megye, Kolozsmonostor, Kolozsvár, Kovácsmesterség, Kohalom, Krassó megye, Krassófo, Küküllo megye, Küküllovár, Léta, Maros folyó, Maros-szék, Marosvásárhely, Medgyes, Meszes, Nagyszeben, Offenbánya, Ojtozi-szoros, Olt folyó, Orbai-szék, Orsova, Radna, Segesvár, Sepsi-szék, Szászfenes, Szászok, Székelyudvarhely, Szentjobb, Telegd-szék, Torda, Vajdahunyad, Várhely, Vöröstoronyi-szoros címszavak)
* [Középkori mezőváros a Székelyföldön](http://www.mek.oszk.hu/04300/04371/04371.pdf). Kolozsvár. (társszerző Demeter István és Székely Attila mellett) 1997;
* [Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi.](http://www.telekialapitvany.hu/joomla/images/docs/kiadvanyok/erdely_kozepkori_harangjai.pdf) Budapest-Kolozsvár 2002;
* Ciszterci apátság Pilisszentkereszten. Budapest. (társzerző Hervay Ferenc Levente és Takács Imre mellett). 2007;
* Középkori udvarház és nemesség a Székelyföldön. Nap Kiadó. Budapest. (társszerző [Székely Attila](/szekelyfold-hires-emberei/szekely_attila.md)) 2008;

  Mittelalterliche archäologische Funde im Szeklerland. In: Die Szekler in Siebenbürgen. Hg. von Harald Roth. Köln–Weimar–Wien. 2009;
* Bronzeguß im mittelalterlichen Esztergom (Gran, Ungarn). In: Varia Campanologiae Studia Cyclica. Hrsg. v. Konrad Bund, Rüdiger Pfeiffer-Rupp. Greifenstein, 2010. pp. 73-80;
* A középkori székelyek. In: A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon I. Szerk. Benkő Elek – Kovács Gy. Budapest, 2010. pp. 221–254;
* A pilisi ciszterci monostor geofizikai kutatása. In: A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon I. Szerk. Benkő E.–Kovács Gy. Budapest, 2010. pp. 401–419.
* Fémfeldolgozás a középkorban. In: A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon II. Szerk. Benkő Elek – Kovács Gy. Budapest, 2010. pp. 691–708.
* Harangok a középkorban. In: A déli harangszó Magyarországon és a nagyvilágban. Ed. Visy Zsolt. Budapest, 2010. pp. 71–82. 
* A középkori Székelyföld I-II. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészeti Intézet. Budapest 2012. 

## Tanulmányok

* Egy újabb rovásírásos emlék Erdélyből. Magyar Nyelv LXVIII. (1972) 4. 453.
* [A székelyek és a Székelyföld régészeti kutatásának eredményei és feladatai.](http://acta.bibl.u-szeged.hu/40572/1/aetas_1993_003_005-020.pdf) Aetas 1993. 8. évf 3. sz., pp. 5-20;
* Régészeti megjegyzések székelyföldi rovásfeliratokhoz. Magyar Nyelv XC. (1994) 2. pp. 157-168.
* Középkori rovásfelirat Vargyasról. Magyar Nyelv XC. (1994) 4. pp. 487-489.
* A botházai templom építési feliratai. Erdélyi Múzeum 56 (1994) 3–4. pp. 56–61;
* Rovásírásos bejegyzések Miskolci Csulyak István peregrinációs albumában. In: Erdélyi Múzeum 56 (1994) 1–2, pp. 81–82;
* [Rovásírásos bejegyzések Miskolci Csulyak István peregrinációs albumában.](http://epa.oszk.hu/00900/00979/00007/pdf/081-082.pdf) Erdélyi Múzeum LVI. (1994) 1-2. pp. 81-82.
* A székely rovásírás korai emlékei. A székelydályai felirat. Magyar Nyelv XCII. (1996) 1. pp. 75-80.
* A székely rovásírás. História XVIII. (1996) 3. pp. 31-33;
* [A siménfalvi rovásemlék és köre.](http://mek.niif.hu/02700/02717/02717.pdf) In: Kovács András - Sipos Gábor - Tonk Sándor (szerk.): Emlékkönyv Jakó Zsigmond nyolcvanadik születésnapjára. Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 1996. pp. 55-64.
* Módszer és gyakorlat a székely rovásírás kutatásában. Válasz Ferenczi Gézának. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XLI. (1997) 2. pp. 177-183.
* A székely-magyar rovásírás I. A magyar rovásírás rövid története. (társszerző: [Ráduly János](/szekelyfold-hires-emberei/raduly_janos.md));
* A székely-magyar rovásírás II. A magyar rovásírás főbb emlékei. (társszerző: [Ráduly János](/szekelyfold-hires-emberei/raduly_janos.md));
* A székelyek betelepülése Erdélybe. In: Történelmünk a Duna-medencében. (szerk. Dávid Gyula) Kolozsvár-Temesvár 1998, pp. 50–65.
* A bardóci harang. In: Emlékkönyv [Imreh István](/szekelyfold-hires-emberei/imreh_istvan.md) nyolcvanadik születésnapjára. (szerk. Kiss András-Kovács Kiss Gyöngy-Pozsony Ferenc). Kolozsvár 1999, pp. 44–52;
* IX. századi harangöntő gödör Zalavárott. In: 3. harangtörténeti ankét. Sopron, 2001. április 19-21. (szerk. Lengyelné Kiss Katalin-Hajnalné Simonyi Eszter). Budapest 2001, pp. 6–7;
* Zalavár-Vársziget, harang öntőformája. In: Symphonia Hungarorum. Magyarország zenekultúrájának ezer éve (szerk. Kárpáti János). Budapest 2001, p. 24.
* A 10-11. századi Erdély régészetéről. In: Államalapítás, társadalom, művelodés (szerk.: Kristó Gy.) Budapest 2001, pp. 135-144; 
* Abony, Csekefalva, Fiatfalva, Fönlak, Kismedesér, Kőrispatak, Nagymedesér, Sarmizegetusa, Siménfalva, Székelykeresztúr, Szentábrahám, Szentandrás, Tarcsafalva, Tordátfalva, Újszékely In: Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Hrsg. József Szentpéteri. Budapest 2002., I. pp. 15–16, p. 28, 89, 138, 310, 312; II. pp. 465–467, p. 515, pp. 539–540, p. 554, 566
* A nagycsanádi Szent Gellért-szarkofág. In: Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára. (szerk. Pál Judit, Sipos Gábor). Kolozsvár, 2005. pp. 35–59;
* A marosvécsi oroszlán. In: Studia Caroliensia 3-4 (2006) pp. 315–322;
* Nemesség és nemesi reprezentáció a középkori Székelyföldön. Csíki Székely Múzeum Évkönyve I, 2009, pp. 219–248;   

## Díjai

* Kuzsinszky Bálint-díj. 1998;
* Ipolyi Arnold-díj. 2011;
* Id. Entz Géza díj. 2013;