# Benkő Elek

Kolozsvár, 1954. augusztus 23. –

*történész, régész, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja*

[Benkő Samu](/szekelyfold-hires-emberei/benko_samu.md) és B. Nagy Margit fia. 1978-ban végzett történelem-régészet szakon az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1979–1988 között a Székelykeresztúri Városi Múzeum régész-muzeológusa, 1989–től a MTA Régészeti Intézetének tudományos munkatársa, 1991-ben a Magyar Tudományos Akadémián történelemtudomány (régészet) kandidátusa. 1992-től a MTA Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa. 2003-ban MTA doktora fokozatot szerzett. 2003-tól MTA Régészeti Intézetének tudományos tanácsadója, 2012-től igazgatója. A magyar középkori régészet vezető kutatója. Hat önálló és további három, társszerzőségben megjelent könyve monografikus jellegű. Kiemelkedő jelentőségű a középkori Keresztúrszék régészeti topográfiája, A középkori Székelyföld című monográfia, a középkori harangöntésről és a zarándokjelvényekről írt könyve, a székelyföldi középkori mezővárosokról, a székelyföldi középkori udvarház és nemesség problémájáról, az erdélyi középkori bronzművességről és a székely írásról (rovásírás) készített monográfiái. 66 cikk és 81 lexikonszócikk szerzője. Kiemelendő *A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon* című kétkötetes és az *In medio regni Hungariae* című, kézikönyv jellegű tanulmánykötete.

Külső alapító tagja az ELTE Régészet Doktori Programjának, és előadásokat tart a Babeş-Bolyai Egyetem magyar nyelvű tagozatán. 2012-től önálló doktorátusvezetői joga van a romániai egyetemeken. Kutatási területei elsősorban a középkori Erdély régészete és településtörténete, a középkori réz- és ónfeldolgozás Magyarországon, a pilisi királyi magánuradalom középkori emlékei, illetve középkori régészeti módszertan és tudománytörténet. Szerkesztőbizottsági tagja az Acta Siculicanak és a Dolgozatoknak. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület alapító tagja, illetve tagja a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulatnak.

## Munkái

* Hetény Árpád-kori története. In: Quibus expedit universis. (szerk.: Ladányi Erzsébet) Budapest, 1980. pp. 5–22.
* A nyársapáti udvarház és házak a középkorban. In: Quibus expedit universis. (szerk.: Ladányi Erzsébet) Budapest, 1980. pp. 53–92.
* A középkori Keresztúr-szék története és régészete. Budapest, 1991.
* [A középkori Keresztúr-szék régészeti topográfiája.](http://real-eod.mtak.hu/3219/) In. Varia archaeologica Hungarica (5). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 1992;
* Korai magyar történeti lexikon (9-14. század) (főszerk. Kristó Gyula, szerk Engel Pál és Makk Ferenc)). Akadémiai Kiadó. Budapest, 1994 (Arad, Arad megye, Aranyos-szék, Beszterce, Besztercevidéke, Bihar, Brassó, Brassóvidéke, Bulcs, Csík-szék, Dés, Désakna, Déva, Doboka, Doboka megye, Erdély, Erdélyi püspökség, Fehér megye, Feketehalom, Fenes, Firtosváralja, Gógánváralja, Gyergyó-szék, Gyulafehérvár, Hátszeg, Hodosbodrog, Höltövény, Hunyad megye, Ilyéd, Kalodva, Kászon-szék, Kerc, Kézdi-szék, Kolozs megye, Kolozsmonostor, Kolozsvár, Kovácsmesterség, Kohalom, Krassó megye, Krassófo, Küküllo megye, Küküllovár, Léta, Maros folyó, Maros-szék, Marosvásárhely, Medgyes, Meszes, Nagyszeben, Offenbánya, Ojtozi-szoros, Olt folyó, Orbai-szék, Orsova, Radna, Segesvár, Sepsi-szék, Szászfenes, Szászok, Székelyudvarhely, Szentjobb, Telegd-szék, Torda, Vajdahunyad, Várhely, Vöröstoronyi-szoros címszavak)
* [Középkori mezőváros a Székelyföldön](http://www.mek.oszk.hu/04300/04371/04371.pdf). Kolozsvár. (társszerző Demeter István és Székely Attila mellett) 1997;
* [Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi.](http://www.telekialapitvany.hu/joomla/images/docs/kiadvanyok/erdely_kozepkori_harangjai.pdf) Budapest-Kolozsvár 2002;
* Ciszterci apátság Pilisszentkereszten. Budapest. (társzerző Hervay Ferenc Levente és Takács Imre mellett). 2007;
* Középkori udvarház és nemesség a Székelyföldön. Nap Kiadó. Budapest. (társszerző [Székely Attila](/szekelyfold-hires-emberei/szekely_attila.md)) 2008;

  Mittelalterliche archäologische Funde im Szeklerland. In: Die Szekler in Siebenbürgen. Hg. von Harald Roth. Köln–Weimar–Wien. 2009;
* Bronzeguß im mittelalterlichen Esztergom (Gran, Ungarn). In: Varia Campanologiae Studia Cyclica. Hrsg. v. Konrad Bund, Rüdiger Pfeiffer-Rupp. Greifenstein, 2010. pp. 73-80;
* A középkori székelyek. In: A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon I. Szerk. Benkő Elek – Kovács Gy. Budapest, 2010. pp. 221–254;
* A pilisi ciszterci monostor geofizikai kutatása. In: A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon I. Szerk. Benkő E.–Kovács Gy. Budapest, 2010. pp. 401–419.
* Fémfeldolgozás a középkorban. In: A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon II. Szerk. Benkő Elek – Kovács Gy. Budapest, 2010. pp. 691–708.
* Harangok a középkorban. In: A déli harangszó Magyarországon és a nagyvilágban. Ed. Visy Zsolt. Budapest, 2010. pp. 71–82. 
* A középkori Székelyföld I-II. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészeti Intézet. Budapest 2012. 

## Tanulmányok

* Egy újabb rovásírásos emlék Erdélyből. Magyar Nyelv LXVIII. (1972) 4. 453.
* [A székelyek és a Székelyföld régészeti kutatásának eredményei és feladatai.](http://acta.bibl.u-szeged.hu/40572/1/aetas_1993_003_005-020.pdf) Aetas 1993. 8. évf 3. sz., pp. 5-20;
* Régészeti megjegyzések székelyföldi rovásfeliratokhoz. Magyar Nyelv XC. (1994) 2. pp. 157-168.
* Középkori rovásfelirat Vargyasról. Magyar Nyelv XC. (1994) 4. pp. 487-489.
* A botházai templom építési feliratai. Erdélyi Múzeum 56 (1994) 3–4. pp. 56–61;
* Rovásírásos bejegyzések Miskolci Csulyak István peregrinációs albumában. In: Erdélyi Múzeum 56 (1994) 1–2, pp. 81–82;
* [Rovásírásos bejegyzések Miskolci Csulyak István peregrinációs albumában.](http://epa.oszk.hu/00900/00979/00007/pdf/081-082.pdf) Erdélyi Múzeum LVI. (1994) 1-2. pp. 81-82.
* A székely rovásírás korai emlékei. A székelydályai felirat. Magyar Nyelv XCII. (1996) 1. pp. 75-80.
* A székely rovásírás. História XVIII. (1996) 3. pp. 31-33;
* [A siménfalvi rovásemlék és köre.](http://mek.niif.hu/02700/02717/02717.pdf) In: Kovács András - Sipos Gábor - Tonk Sándor (szerk.): Emlékkönyv Jakó Zsigmond nyolcvanadik születésnapjára. Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 1996. pp. 55-64.
* Módszer és gyakorlat a székely rovásírás kutatásában. Válasz Ferenczi Gézának. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XLI. (1997) 2. pp. 177-183.
* A székely-magyar rovásírás I. A magyar rovásírás rövid története. (társszerző: [Ráduly János](/szekelyfold-hires-emberei/raduly_janos.md));
* A székely-magyar rovásírás II. A magyar rovásírás főbb emlékei. (társszerző: [Ráduly János](/szekelyfold-hires-emberei/raduly_janos.md));
* A székelyek betelepülése Erdélybe. In: Történelmünk a Duna-medencében. (szerk. Dávid Gyula) Kolozsvár-Temesvár 1998, pp. 50–65.
* A bardóci harang. In: Emlékkönyv [Imreh István](/szekelyfold-hires-emberei/imreh_istvan.md) nyolcvanadik születésnapjára. (szerk. Kiss András-Kovács Kiss Gyöngy-Pozsony Ferenc). Kolozsvár 1999, pp. 44–52;
* IX. századi harangöntő gödör Zalavárott. In: 3. harangtörténeti ankét. Sopron, 2001. április 19-21. (szerk. Lengyelné Kiss Katalin-Hajnalné Simonyi Eszter). Budapest 2001, pp. 6–7;
* Zalavár-Vársziget, harang öntőformája. In: Symphonia Hungarorum. Magyarország zenekultúrájának ezer éve (szerk. Kárpáti János). Budapest 2001, p. 24.
* A 10-11. századi Erdély régészetéről. In: Államalapítás, társadalom, művelodés (szerk.: Kristó Gy.) Budapest 2001, pp. 135-144; 
* Abony, Csekefalva, Fiatfalva, Fönlak, Kismedesér, Kőrispatak, Nagymedesér, Sarmizegetusa, Siménfalva, Székelykeresztúr, Szentábrahám, Szentandrás, Tarcsafalva, Tordátfalva, Újszékely In: Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Hrsg. József Szentpéteri. Budapest 2002., I. pp. 15–16, p. 28, 89, 138, 310, 312; II. pp. 465–467, p. 515, pp. 539–540, p. 554, 566
* A nagycsanádi Szent Gellért-szarkofág. In: Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára. (szerk. Pál Judit, Sipos Gábor). Kolozsvár, 2005. pp. 35–59;
* A marosvécsi oroszlán. In: Studia Caroliensia 3-4 (2006) pp. 315–322;
* Nemesség és nemesi reprezentáció a középkori Székelyföldön. Csíki Székely Múzeum Évkönyve I, 2009, pp. 219–248;   

## Díjai

* Kuzsinszky Bálint-díj. 1998;
* Ipolyi Arnold-díj. 2011;
* Id. Entz Géza díj. 2013;


---

# Agent Instructions: Querying This Documentation

If you need additional information that is not directly available in this page, you can query the documentation dynamically by asking a question.

Perform an HTTP GET request on the current page URL with the `ask` query parameter:

```
GET https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/benko_elek.md?ask=<question>
```

The question should be specific, self-contained, and written in natural language.
The response will contain a direct answer to the question and relevant excerpts and sources from the documentation.

Use this mechanism when the answer is not explicitly present in the current page, you need clarification or additional context, or you want to retrieve related documentation sections.