> For the complete documentation index, see [llms.txt](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/llms.txt). Markdown versions of documentation pages are available by appending `.md` to page URLs; this page is available as [Markdown](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/tofalvi_zoltan.md).

# Tófalvi Zoltán

Korond, 1944. március 24.–

*történész, újságíró, riporter, 56-os kutató*

Középiskoláit a szovátai Ady Endre Elméleti Líceumban végezte 1962-ben; a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakos tanári diplomát szerzett 1965-ben, majd a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, Történelem–Filozófia Karon egészítette ki tanulmányait 1966–71 között.

Pályáját szülőfalujában kezdte, ahol 1965–72 között történelemtanár volt, innen került rádióriporternek a marosvásárhelyi területi rádió magyar szerkesztőségébe 1972-85-ben. A vidéki rádióstúdiók felszámolása miatti néhány hónapos munkanélküliség után a nyárádtői Művelődési Otthon igazgatójává nevezték ki. 1987-től A Hét marosvásárhelyi munkatársa is volt. 1991–94 között az Erdélyi Napló szerkesztőségében, majd a Román Televízió bukaresti magyar szerkesztőségében dolgozott 2007-be történt nyugdíjazásáig. 1992–2000 között az újraalakult EMKE egyik országos alelnöke; 1990-ben az Romániai Magyar Demokrata Szövetség Maros megyei szervezete kiadásában megjelenő Itthon és román nyelvű társlapja, a Dialog szerkesztője.

Elbeszéléseket, riportokat az 1970-es évek elejétől közölt a sajtóban. A Korunk Évkönyv 1980-as kötetében, majd a Változó valóság című, [Egyed Péter](/szekelyfold-hires-emberei/egyed_peter.md) szerkesztette tanulmány- és szociográfia-kötetben a Temesvárra telepedett és ott zárt közösséget alkotó atyhaiakról írott szociográfiai riportjaival volt jelen; ezekről, valamint az Ellenpontok kiadásában részt vett Tóth Károly Antalról és feleségéről készült riportjáról (Göteborgi beszélgetés Tóth Ilonával és Tóth Ká­roly Antallal. Látó, 1999/10) írta elismeréssel [Szőcs István](/szekelyfold-hires-emberei/szocs_istvan.md):

> „Anélkül, hogy bárhol melodramatikusan alájátszana vagy együtt ringatózna riportalanyaival, olyan megrendítő képet fest róluk, elárvultságukról, a rájuk nehezedő közönyről (még volt harcostársaik részéről is), amilyet nem csak a riporterek, de a »szépírók« közül is kevesen adnak…” (Helikon, 2000/5).

Foglalkozott szülőfaluja és a Sóvidék népi fazekasságának múltjával és jelenével. Az 1990-es évek elejétől megszállottan kutatja az 1956-os forradalom utáni időszak romániai eseményeinek, erdélyi elítéltjeinek történetét. Feltáró riportban elevenítette fel az 1989-es temesvári forradalom előtörténetének egy megrázó mozzanatát, Újvárosi László „öngyilkosságát” (In: Kövek egy siratófalhoz); tanulmánnyal vett részt az *1956 Magyarországon és a szomszédos országokban* című kötetben, *A Maros megyei magyarság történetéből* II. kötetében és a Napút 2002/10. számában; sajtó alá rendezte a Sass Kálmán-perben halálra ítélt Balaskó Vilmos *Élet a föld alatt* című, 2001-ben Nagyváradon megjelent visszaemlékezését, s több tanulmányt közölt a magyar forradalom 50. évfordulójára megjelent konferencia-kötetekben, folyóiratok emlékszámaiban. Forrásfeltáró munkájának kiemelkedő teljesítménye az a sorozat, amelyekben közzétette az 1956 utáni legnagyobb erdélyi politikai koncepciós perek iratait: 1956 erdélyi mártírjai. Sebestyén-Spielmann Mihály előszavával. I. A Szoboszlai-per; II. A Sass Kálmán-per; III. A Dobai-per; IV. Fodor Pál és csoportja pere (Marosvásárhely, 2007–2009); V. A Bolyai-perek (előkészületben).

Televíziós riporterként dokumentumfilmet készített a Gyimes völgyéről 1974-ben, Korondról 1977-ben. Tanulmánya jelent meg *A korondi fürdő története* címmel a *Hargita megye természetes gyógytényezői* című kötetben, valamint *Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság 200 éve* című kiadványban is.

## Művei

* Pogány fohászok faluja (sóvidéki riportok, Bukarest, 1979 = Forrás);
* A korondi kerámia (kétnyelvű album, Csíkszereda 1981);
* Ha egyszer ember támad (riportok), Bukarest, 1989;
* Kövek egy siratófalhoz (erdélyi magyar mártírok, Veress Zoltán előszavával, társszerző Gazda József, Stockholm-Budapest. 1994;
* A sóvidéki népi fazakasság. Marosvásárhely. 1996;
* Északi változatok. Marosvásárhely, 2000;
* 1956 erdélyi mártírjai 1-5.(Erdély emlékezete) Mentor, Marosvásárhely, 2007-2012; 
* Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc. Hősiesség, tisztesség, méltóság. (szerk. Tófalvi Zoltán (Magyarságtudományi füzetek) Hun-idea, Budapest, 2011 
* Erdély – pergőtűzben. A rendszerváltás rendhagyó krónikája; Mentor Könyvek, Marosvásárhely, 2015;

## Tanulmányok

* A korondi fürdő története. In: Hargita megye természetes gyógytényezői. Csíkszereda 1974; 
* Változó valóság. Bukarest, 1984;
* Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság 200 éve. Erdélyi Tudományos Füzetek. Kolozsvár, 1994;
* A só és vidéke. Hazanéző 5 (1994);
* A sóvidéki népoktatás története 1848-ig. Századok 126. 1995; 
* 1956 Magyarországon és a szomszédos országokban. Budapest, 1996;
* A Maros megyei magyarság történetéből. II. kötet. Marosvásárhely, 1997;
* [Az 1956-os forradalom romániai, erdélyi mártírjai 1.](https://www.3szek.ro/load/cikk/117667/az-1956-os-forradalom-romaniai-erdelyi-martirjai) Háromszék napilap, Sepsiszentgyörgy;
* [Az 1956-os forradalom romániai, erdélyi mártírjai 2.](https://www.3szek.ro/load/cikk/117756/az-1956-os-forradalom-romaniai-erdelyi-martirjai-2) Háromszék napilap, Sepsiszentgyörgy;
* [Az 1956-os forradalom romániai, erdélyi mártírjai 3.](https://www.3szek.ro/load/cikk/117948/tofalvi-zoltan:-az-1956-os-forradalom-romaniai-erdelyi-martirjai-3) Háromszék napilap, Sepsiszentgyörgy;
* [Az 1956-os forradalom romániai, erdélyi mártírjai 4.](https://www.3szek.ro/load/cikk/118131/az-1956-os-forradalom-romaniai-erdelyi-martirjai-/-4) Háromszék napilap, Sepsiszentgyörgy;
* [Az 1956-os forradalom romániai, erdélyi mártírjai 5.](https://www.3szek.ro/load/cikk/118328/tofalvi-zoltan:-az-1956-os-forradalom-romaniai-erdelyi-martirjai-5) Háromszék napilap, Sepsiszentgyörgy;

## Dijak, elismerések

* A Temesváron élő atyhaiak közössége c. riportjával elnyerte az 1984-es Korunk-pályázat I. díját;

  Az Erdélyi Magyarságért pályázat II. díja 1992-ben;
* Pécsi Norbert vére az égre kiált című írásával 1994-ben a Hitel 1994-es szociográfiai pályázatának I. díját, ugyanebben az évben a Civitas Humanitas Alapítvány által meghirdetett nemzetközi filmfesztivál I. díját;
* A Lakitelek Alapítvány különdíját 1995-ben.
* A fiatalok öngyilkosságának témáját feldolgozó filmjét (Ahol már a gyász az úr) az Ifi Fórum első díjával ismerték el.
* Húsz éve a víz torkában élünk címmel dokumentumfilmet forgatott a bözödújfalusiak drámájáról, ezért a Román Televízió magyar szerkesztősége különdíjjal tüntette ki.
* Az erdélyi 1956 eseményeit felelevenítő, *Negyven éve történt* című dokumentumfilm-sorozatáért 1996-ban a MÚRE nívódíját;
* A Székelyföldben az 1956-os mártírokról, többek között az önkéntes tűzhalált halt Mojszesz Mártonról közölt írásaiért a folyóirat 2002-es nívódíját;
* A Magyar Újságírók Közössége Petőfi Sándor Emlékéremmel tüntette ki 2007-ben.