Ambrus Pál

Szent­egyházasfalu, 1901 - Budapest, 1979. október 10.

ügyvéd, pehelysúlyú birkózóbajnok

Édesapja, Ambrus János Szent­egyházasfalu római katolikus egyház kántora, kántortanítója, édesanyja Tankó Terézia. Édesapja újranősül, Márton Máriát veszi feleségül. A székelyudvarhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban kezdi tanulmányai, ahol életre szóló barátságot kötött Tamási Áron íróval és Bakk Elek orvossal. A székelyudvarhelyifőgimnáziumban 1920-ban érettségizik, majd Bu­da­pestre költözik. A Magyar Atlétikai Clubnál kezd el birkózni. A Magyar Atlétikai Club színeiben verbuválódott össze a két világháború között az Ambrus Pál–Keresztes Lajos–Lőrincz Már­ton alkotta székely hármas fogat. 1926-ban a rigai Európa-bajnokságon a negyedik helyen végez, majd a Magyar Atlétikai Club nem­zetközi versenyén is győz. 1927 januárjában megnyeri a Kapos­vár-bajnokságot, a Magyar Atlétikai Club birkózói veretlenül nyerik az országos csapatbajnokságot. Egyéniben országos felnőtt bajnok lesz pehelysúlyban, majd kötöttfogású csapatbajnok 1929-ben és 1931-ben.

Budapesten elvégzi a jogi egyetemet és a birkózást felhagyja. Az első bécsi döntés után hazajött, hogy segítsen felépíteni Szentegyházán az országút melletti emelkedőn a Művelődési Központot, mely később a tervező Gábor Áron nevét vette fel. A trianoni döntés után, a Csíkszeredából eltávozott gyógyszerész lányát, Albert Erzsébetet veszi feleségül, de házasságukból gyermek nem született. A második világháború után nem gyakorolhatja ügyvédi hivatását, napszámosként dolgozik, a budapesti háborús romok eltakarításában segédkezik, majd főgé­pész lesz Vaszaron, ahová Budapestről ingázik. Az Erdélyben élő magyarok és székelyek gondjait az Amerikai Egyesült Államokban képviselve, Kali­forniában, egy baráti látogatáson szívroham következtében váratlanul elhunyt.