> For the complete documentation index, see [llms.txt](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/llms.txt). Markdown versions of documentation pages are available by appending `.md` to page URLs; this page is available as [Markdown](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/bartok_gyorgy_ifj.md).

# Bartók György ifj.

Nagyenyed, 1882. augusztus 3. – Budapest, 1970. november 26.

*filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja*

Apja, [id. Bartók György](/szekelyfold-hires-emberei/bartok_gyorgy.md) nagyenyedi, majd szászvárosi református lelkész, 1899-től erdélyi püspök volt, filozófiából megszerezte a magántanári képesítést a kolozsvári egyetemen. Fia, Málnási Bartók György atyja példáját követte. 1900-ban, a szászvárosi református kollégiumban tett sikeres érettségi vizsga után beiratkozott a kolozsvári református teológiai akadémiára, de hamarosan az egyetem filozófia szakára is. 1904-ben befejezte teológiai tanulmányait, 1905-ben filozófiai tanulmányait, 1906-ban a lipcsei és a heidelbergi egyetemen tanult, 1906-ban filozófiai doktorátust, 1907-ben magyar-német szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Még 1907 őszén a kolozsvári református teológiai akadémia első magántanárrá minősítette a filozófia szakcsoportban.

A nagyenyedi Bethlen Kollégiumban kezdett tanítani, közben bejárt a kolozsvári Református Teológiára magántanári óráit megtartani. Szépen haladt előre a teológusi pályán, 1908-ban Kenessey Béla püspökké választásával megüresedett újszövetségi teológia tanszékre Málnási Bartók Györgyöt választotta meg az egyházkerületi közgyűlés. Málnási Bartók Györgyöt mégis a filozófia vonzotta, 1912-ben magántanári képesítést szerzett filozófiából a kolozsvári egyetemen, s ott oktatott A morális filozófia és annak története tárgykörből. 1908-ban feleségül vette Ákontz Ilonát. 1914-ben megözvegyült. 1918-ban újból megházasodott, második felesége Stammer Vilma. Két házasságából három gyermeke született: Judit, Margit és György. 1917-ben sikeresen megpályázta a filozófiai tanszék tanszékvezető állását a kolozsvári egyetemen. A korszak fő áramlatát képező neokantiánus gondolkodók filozófiája jelentős hatást gyakorolt rá. Fő kutatási területe a filozófián belül: értékelmélet, filozófiatörténet, etika és etikatörténet. Az első világháború után 1919-ben a román állam bezáratta a kolozsvári egyetemet. Málnási Bartók György 1920-ban több tanártársával együtt próbált egy Református Tanárképző Intézetet létesíteni Kolozsváron, de a román hatóságok ezt sem engedélyezték. 1921-ben áttelepül Szegedre, ahol filozófiai tanszékét kap. Mind az oktatás-, mind a kutatásszervezésben, kiadványok szerkesztésében élen járt. Kutatói, oktatói munkája Szegeden teljesedett ki. 1921-1940-ig állt a Filozófiai Tanszék élén.

Málnási Bartók György 1921-ben meghirdette Petőfi lelke: a műalkotás és a műélvezés aesthetikája c. előadását, ezen stúdiumot Dézsi Lajos, az Irodalom Tanszék vezetője is ajánlotta hallgatói számára. 1929. december 18-áig, a II. sz. Pedagógiai és Lélektani Intézet megalakulásáig a Filozófia Tanszék biztosította a tanárszakos hallgatók pszichológiai képzését, sőt az 1922/23-as tanévtől 1925. január 31-éig Málnási Bartók vezette a Pedagógiai Tanszéket. A Magyar Tudományos Akadémia 1927-ben levelező tagjává választja. Málnási Bartók György 1936-ban elindítja a Szellem és Élet c. filozófiai szakfolyóiratot. 1940–1944 között a Kolozsvárott újra megalakuló Ferenc József Tudományegyetem Filozófia Tanszékét vezette, és 1940–1941-ben ő volt az egyetem rektora. Az általa szerkesztett kiadványok is ott készültek. 1944-ben Budapestre menekült, 1945-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, de még ugyanebben az évben nyugdíjazzák. 1949-ben az Akadémia tanácskozó taggá minősítette vissza, így kiszorult a tudományos és közéletből. Nyugdíjas éveiben filozófiatörténettel foglalkozott.

## Művei

* Az akaratszabadság problémája. Kolozsvár, 1906;
* Az erkölcsi érték philosophiája. Kolozsvár - Budapest, 1911;
* Petőfi lelke. Budapest, 1922;
* A filozófia lényege és alapproblémái. Budapest, 1924. 5. kiad. 1947.
* Kant. Torda, 1925;
* A régi és az új lélektan. Protestáns Szemle, 1927.
* Böhm Károly. Budapest, 1928. 166 o.; (2. kiad. Mikes International, Hága, 2003. ISBN 9080710180)
* A "rendszer" filozófiai vizsgálata. Budapest, 1928;
* Az Eszme filozófiai vizsgálata. Budapest, 1930;
* Kant etikája és a német idealizmus erkölcsbölcselete. Budapest, 1930;.
* A "szellem" filozófiai vizsgálata. Budapest, 1934;
* A metafizika célja s útjai. Budapest, 1935;
* Az erkölcsi értékeszme története. 1-2. köt. Szeged, 1935;
* A középkori és az újkori filozófia története. Budapest, 1935. XII, 466 o.; 2. kiad. Hága, Hollandia, 2002. ISBN 9080710121
* A lét bölcseleti problémája. Budapest, 1936.
* Ösztön, tudat, öntudat. Budapest, 1937.
* Ember és élet. Budapest, 1939. 260 o.
* Kierkegaard egy magyar vonatkozása. Szellem és Élet, 1943/3-4. 171. o.

## Szerkesztései

* Sajtó alá rendezte Böhm Károly: Az ember és világa 4., 5. és 6. kötetét, 1912, 1928, 1942;
* Acta Universitatis Litterarum Regiae Hungaricae Francisco-Iosephinae, periodikusan megjelenő egyetemi kiadvány főszerkesztője;
* Szellem és Élet (1936-1944) c. folyóirat alapítója, főszerkesztője
* Szellem és Élet Könyvtára c. könyvsorozat elindítója és szerkesztője;

## Társasági tagság

* Kolozsvári Böhm Károly Társaság (alapító tag)
* Magyar Philosophiai Társaság
* Kant Gesellschaft (Halle) (választmányi tag)
* Schopenhauer Gesellschaft (választmányi tag)
* Kant emlékbizottság (Königsberg)
* Magyar Pszichológiai Társaság (választmányi tag)
* Société de Psychologie et de Psychothérapie
* Dugonics Társaság (Szeged)
* Sodalitas Amicorum Universitatis Regiae Hungaricae Francisco-Josephinae (Málnási Bartók ezen egyesület egyik szervezője, bölcsészet-, nyelv- történelemtudományi szakosztályának elnöke)

## Emlékezete

* Magyarországon a filozófia tudományok doktori iskolája Málnási Bartók György nevét vette fel