Bartók György ifj.
Nagyenyed, 1882. augusztus 3. – Budapest, 1970. november 26.
filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja
Apja, id. Bartók György nagyenyedi, majd szászvárosi református lelkész, 1899-től erdélyi püspök volt, filozófiából megszerezte a magántanári képesítést a kolozsvári egyetemen. Fia, Málnási Bartók György atyja példáját követte. 1900-ban, a szászvárosi református kollégiumban tett sikeres érettségi vizsga után beiratkozott a kolozsvári református teológiai akadémiára, de hamarosan az egyetem filozófia szakára is. 1904-ben befejezte teológiai tanulmányait, 1905-ben filozófiai tanulmányait, 1906-ban a lipcsei és a heidelbergi egyetemen tanult, 1906-ban filozófiai doktorátust, 1907-ben magyar-német szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Még 1907 őszén a kolozsvári református teológiai akadémia első magántanárrá minősítette a filozófia szakcsoportban.
A nagyenyedi Bethlen Kollégiumban kezdett tanítani, közben bejárt a kolozsvári Református Teológiára magántanári óráit megtartani. Szépen haladt előre a teológusi pályán, 1908-ban Kenessey Béla püspökké választásával megüresedett újszövetségi teológia tanszékre Málnási Bartók Györgyöt választotta meg az egyházkerületi közgyűlés. Málnási Bartók Györgyöt mégis a filozófia vonzotta, 1912-ben magántanári képesítést szerzett filozófiából a kolozsvári egyetemen, s ott oktatott A morális filozófia és annak története tárgykörből. 1908-ban feleségül vette Ákontz Ilonát. 1914-ben megözvegyült. 1918-ban újból megházasodott, második felesége Stammer Vilma. Két házasságából három gyermeke született: Judit, Margit és György. 1917-ben sikeresen megpályázta a filozófiai tanszék tanszékvezető állását a kolozsvári egyetemen. A korszak fő áramlatát képező neokantiánus gondolkodók filozófiája jelentős hatást gyakorolt rá. Fő kutatási területe a filozófián belül: értékelmélet, filozófiatörténet, etika és etikatörténet. Az első világháború után 1919-ben a román állam bezáratta a kolozsvári egyetemet. Málnási Bartók György 1920-ban több tanártársával együtt próbált egy Református Tanárképző Intézetet létesíteni Kolozsváron, de a román hatóságok ezt sem engedélyezték. 1921-ben áttelepül Szegedre, ahol filozófiai tanszékét kap. Mind az oktatás-, mind a kutatásszervezésben, kiadványok szerkesztésében élen járt. Kutatói, oktatói munkája Szegeden teljesedett ki. 1921-1940-ig állt a Filozófiai Tanszék élén.
Málnási Bartók György 1921-ben meghirdette Petőfi lelke: a műalkotás és a műélvezés aesthetikája c. előadását, ezen stúdiumot Dézsi Lajos, az Irodalom Tanszék vezetője is ajánlotta hallgatói számára. 1929. december 18-áig, a II. sz. Pedagógiai és Lélektani Intézet megalakulásáig a Filozófia Tanszék biztosította a tanárszakos hallgatók pszichológiai képzését, sőt az 1922/23-as tanévtől 1925. január 31-éig Málnási Bartók vezette a Pedagógiai Tanszéket. A Magyar Tudományos Akadémia 1927-ben levelező tagjává választja. Málnási Bartók György 1936-ban elindítja a Szellem és Élet c. filozófiai szakfolyóiratot. 1940–1944 között a Kolozsvárott újra megalakuló Ferenc József Tudományegyetem Filozófia Tanszékét vezette, és 1940–1941-ben ő volt az egyetem rektora. Az általa szerkesztett kiadványok is ott készültek. 1944-ben Budapestre menekült, 1945-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, de még ugyanebben az évben nyugdíjazzák. 1949-ben az Akadémia tanácskozó taggá minősítette vissza, így kiszorult a tudományos és közéletből. Nyugdíjas éveiben filozófiatörténettel foglalkozott.
Művei
Az akaratszabadság problémája. Kolozsvár, 1906;
Az erkölcsi érték philosophiája. Kolozsvár - Budapest, 1911;
Petőfi lelke. Budapest, 1922;
A filozófia lényege és alapproblémái. Budapest, 1924. 5. kiad. 1947.
Kant. Torda, 1925;
A régi és az új lélektan. Protestáns Szemle, 1927.
Böhm Károly. Budapest, 1928. 166 o.; (2. kiad. Mikes International, Hága, 2003. ISBN 9080710180)
A "rendszer" filozófiai vizsgálata. Budapest, 1928;
Az Eszme filozófiai vizsgálata. Budapest, 1930;
Kant etikája és a német idealizmus erkölcsbölcselete. Budapest, 1930;.
A "szellem" filozófiai vizsgálata. Budapest, 1934;
A metafizika célja s útjai. Budapest, 1935;
Az erkölcsi értékeszme története. 1-2. köt. Szeged, 1935;
A középkori és az újkori filozófia története. Budapest, 1935. XII, 466 o.; 2. kiad. Hága, Hollandia, 2002. ISBN 9080710121
A lét bölcseleti problémája. Budapest, 1936.
Ösztön, tudat, öntudat. Budapest, 1937.
Ember és élet. Budapest, 1939. 260 o.
Kierkegaard egy magyar vonatkozása. Szellem és Élet, 1943/3-4. 171. o.
Szerkesztései
Sajtó alá rendezte Böhm Károly: Az ember és világa 4., 5. és 6. kötetét, 1912, 1928, 1942;
Acta Universitatis Litterarum Regiae Hungaricae Francisco-Iosephinae, periodikusan megjelenő egyetemi kiadvány főszerkesztője;
Szellem és Élet (1936-1944) c. folyóirat alapítója, főszerkesztője
Szellem és Élet Könyvtára c. könyvsorozat elindítója és szerkesztője;
Társasági tagság
Kolozsvári Böhm Károly Társaság (alapító tag)
Magyar Philosophiai Társaság
Kant Gesellschaft (Halle) (választmányi tag)
Schopenhauer Gesellschaft (választmányi tag)
Kant emlékbizottság (Königsberg)
Magyar Pszichológiai Társaság (választmányi tag)
Société de Psychologie et de Psychothérapie
Dugonics Társaság (Szeged)
Sodalitas Amicorum Universitatis Regiae Hungaricae Francisco-Josephinae (Málnási Bartók ezen egyesület egyik szervezője, bölcsészet-, nyelv- történelemtudományi szakosztályának elnöke)
Emlékezete
Magyarországon a filozófia tudományok doktori iskolája Málnási Bartók György nevét vette fel
Last updated