Bartha Miklós

Rugonfalva, 1848. november 14. – Budapest, 1905. október 19.

jogász, publicista, politikus, országgyűlési képviselő

A budapesti egyetemen szerzett jogi diplomát, majd 1872-től Udvarhelyszék aljegyzőjeként működött. 1873-ban egy időközi választáson Udvarhelyszék egyik országgyűlési képviselője lett. 1874-ben alapító tagja volt a Negyvennyolcas Függetlenségi Pártnak, azonban a párt programjával az 1875-ös választásokon elbukott, emiatt egy időre visszavonult gazdálkodni, de a politizálással nem hagyott fel. Egyik konzervatív ellenzéki vezére lett a szabadelvű párti kormányoknak, 1880-ban Kolozsvárott megalapította az Ellenzék című napilapot, amelynek 1895-ig felelős, majd 1895-től főszerkesztője lett. Éles cikksorozatokban és szónoklatokban támadta a mindenkori kormánypolitikát. 1880-ban egyik politikai cikke miatt két katonatiszt rátámadt a szobájában, s megsebesítette. Az affér nagyban hozzájárult, hogy az eset helyszínén, Kolozsvárott az 1881-es választásokon egyhangú szavazással lett ismét országgyűlési képviselő. Az 1884-es választásokon sikerült ismét a parlamentbe jutnia, azonban 1887-ben nem, viszont az oklándi időközi választást megnyerve mégis csatlakozhatott ehhez a képviselői ciklushoz is. A pártszakadáskor 1890-ben csatlakozik a Függetlenségi és 48-as Ugron Párthoz, és annak alelnöke lett. 1891-től a Magyar Hírlap vezércikkírója, 1892-ben ismét megválasztják, ekkor a Terényi Lajos halálával megüresedett gyulai kerületben kiírt időközi választáson indult, melyet elhódított, így újfent bejutott az országgyűlésbe. 1893-tól a Magyarország vezércikkírója, ugyancsak 1893-ban mozgalmat indított az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület megalakítása céljából és 1893-ban Budapestre költözött. 1896-ban elveszíti a választásokat. 1898-ban tagjává választotta a Petőfi Társaság. 1901-ben lemondott a Függetlenségi és Negyvennyolcas Ugron-pártban viselt elnöki tisztségéről és csatlakozik Szederkényi Nándor alenök pártbeli csoportjához, ahonnét 1904. novemberében átült a Függetlenségi és Negyvennyolcas Pártba. Az 1905-ös választásokon már a a szövetkezett ellenzék részét képező Függetlenségi és Negyvennyolcas párt színeiben választják újra Zentán. A budapesti lakásán váratlanul agyszélhűdést kapott és 1905. október 19-én elhunyt.

Politikai szónoklatai és cikkei mellett színes útirajzokban számolt be Olaszországban, Franciaországban, Kazár földön tett utazásainak élményeiről. Bartha Miklós írásait áthatja a hazafiság és a nemzetféltés. 1901-ben az Ellenzékben megjelent, Kazár földön című tárcasorozata, amely éles vitákat váltott ki, és amelyet könyv alakban is kiad. A könyv zárszava szerint:

„A jog kötelesség nélkül: kiváltság. A kötelesség jog nélkül: szolgaság. Ebben az erkölcsi rendben egy ismeretes vegyi törvény érvényesül. A konyhasó a chlórnak és a nátriumnak összetételéből áll. Mindkét elem külön-külön halálos méreg. Amiként méreg a társadalmi és gazdasági rendben úgy a kiváltság, mint a szolgaság. De ama két őselem együtt a táplálkozásnak, tehát magának az életnek el nem engedhető alkatrésze. Valamint a jog megfelelő kötelességgel és a kötelesség megfelelő joggal a társadalmi és gazdasági boldogulásnak alapfeltétele.”

Drámaírással is próbálkozott, 1888-ban Melanie, 1902-ben A feleség című drámáját mutatta be a Kolozsvári Nemzeti Színház és a budapesti Vígszínház.

Művei

• Magyar Hangulatok. A Magyarország kiadása. Budapest. 1898;

• Kazár földön (útinapló). Ellenzék könyvnyomda. Kolozsvár. 1901;

• A feleség (színmű). Kolozsvári Nemzeti Színház, Vígszínház, 1902;

• Összegyűjtött munkái, életrajzzal I-VII. köt. Budapest, 1908-1913;

• Nemzetpolitikai írások (publicisztikák). Székely Könyvtár 61. Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2018;

Emlékezete

• Tiszteletére 1925-ben megalapították a Bartha Miklós Társaságot.