> For the complete documentation index, see [llms.txt](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/llms.txt). Markdown versions of documentation pages are available by appending `.md` to page URLs; this page is available as [Markdown](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/szekely_janos.md).

# Székely János

Torda, 1929. március 7. – Marosvásárhely, 1992. augusztus 23.

*költő, prózaíró, drámaíró, tanulmány- és esszéíró, műfordító*

Szülővárosában végezte elemi iskolai tanulmányait, majd 1940-ben Marosvásárhelyre költözve a Református Kollégiumban (ma Bolyai Farkas Elméleti Középiskola) tanult, majd 1943-tól a Katonai Reáliskolában volt huszárhadapród. 1944-ben a századát a közeledő front elől Nyugat-Európába vitték, közben fogságba esett, ahonnan 1946-ban tért haza. Ezután tudott érettségizni 1948-ban, majd továbbtanulni. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen 1952-ben végezte el a filozófia szakot. 1952 és 1956 között az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó (a majdani Kriterion) kolozsvári szerkesztőségében dolgozott lektorként. 1953-ban feleségül vette Varró Ilona szerkesztőt, írónőt. 1954-ben született meg Ilona Julianna nevű leányuk. 1956-ban megszületett János Jenő fia, a későbbi szobrászművész.

Első versei a kolozsvári Utunkban (1990-től Helikon) jelentek meg, első verskötete, a Csillagfényben, 1955-ben jelent meg. Költészete a Nyugat nagy mestereinek nyomdokain indult el, Babits Mihály, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc voltak a mesterei. Írói arculatát döntően határozta meg filozófiai műveltsége, sajátos bölcselete. Indulásától kezdve szemben állt a hatalom, a hivatal rövidlátó, sok esetben embertelen politikai gyakorlatával. Fölényes biztonsággal találta meg azt a költői jelbeszédet, melynek birtokában bátran mondhatta a maga különvéleményét mindarról, ami megalázta az embert. Nem befolyásolták a kor irodalom-politikai törekvései, életművét a polgári humanista értékrend és a szenvedélyes igazságkeresés alakította. Nem hódolt be a mindenkori hatalomnak, hanem ragaszkodott az egyetemes emberi értékekhez. 1956-tól 1989-es nyugdíjazásáig a marosvásárhelyi Igaz Szó (1990-től Látó) című szépirodalmi folyóirat versrovatát szerkesztette, e lapokban jelentek meg költeményei is. Székely János és Hervay Gizella felfedezettje Simonfi József költő, kinek első versei az Igaz Szóban láttak napvilágot.

Első drámáját még Kolozsváron írta, a többit mind Marosvásárhelyen. A jelzett évszámok a dráma befejezésének évét tükrözik. Drámái még életében megjelentek nyomtatásban, úgy szépirodalmi folyóiratok hasábjain, mind külön drámakötetekben is. Drámái modern vitadrámák. Mindegyik drámája történelmi témát dolgoz fel, de a jelenkor kérdéseire keresi a választ. Központi kérdései: szerep és személyiség viszonya; lehetséges-e a személyiséget maradéktalanul kifejező, társadalmilag érvényes cselekvés? A morális önazonossági problémája foglalkoztatja példázatszerű drámáiban. Drámáinak legjellegzetesebb sajátossága az erkölcsfilozófiai kérdések és a válaszok mélysége, következetessége. A drámák stílusára jellemző, hogy a történelmi téma ellenére nem archaizál, hanem modern nyelvet használ. Drámáiban nem a cselekményen van a hangsúly, hanem a gondolaton, az igazság közérthető kimondásán és megértésén. Stílusát ezért a kifejezés pontossága, továbbá tömörítés jellemzi. Székely János drámáinak az önkínzó, elemző erkölcsi igényesség, s a költői, gyakran aforisztikusan tömör, intellektuális stílus ad sajátos jelleget. Introvertált személyiségtípusából adódóan drámáinak egyetlen színházi előadását sem tekintette meg, noha minden egyes drámáját még életében bemutatták a színházak. Mindmáig egyetlen drámája sem lett idegen nyelvre lefordítva. 1954-ben megjelenik a Profán passió. Édesapját 1958-ban a romániai kommunista rendszer bírálatáért letartóztattják és 8 év börtönre ítélik. Székely János – mindent elkövetve, hogy apját kihozza a börtönből – ekkor írta azokat a verseit, amelyeket később nem vállalt. 1964-ben elválik Varró Ilonától, de később ismét összeköltöztek és haláláig együtt élt vele. 1964-ben megjelenik a *Dózsa*, amely eredetileg poéma, de annyira színházszerű, hogy Nemes Levente 1969-ben Sepsiszentgyörgyön a [Tamási Áron](/szekelyfold-hires-emberei/tamasi_aron.md) Színházban monodrámaként elő is adta, és az eredetileg külön verskötetként kiadott mű így bekerült a későbbi drámaköteteibe is. 1966-ban megjelenik az *Irgalmas hazugság*, amit 1958-ban kezd írni, és végül 8 évet dolgozott rajta. 1968-ban nyugat-európai úton vett részt [Kányádi Sándorral](/szekelyfold-hires-emberei/kanyadi_sandor.md), Szépfalusi István szervezésében. 1972-ben megjelenik a *Caligula helytartója*, a mű ősbemutatójára 1978-ban, a Gyulai Várszínházban, Harag György rendezésében, Lukács Sándor főszereplésével kerül sor, az előadásról fekete-fehér tévéfelvétel is készült. Ez a legjobb drámája, amit talán az a tény is jelez, hogy halála után a színházak csak ezt a drámáját tűzték műsorra; minden évben találunk színházat, mely műsorán tartja. A Duna Televízió Mikházán felvette a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház [Tompa Miklós](/szekelyfold-hires-emberei/tompa_miklos.md) Társulata által 2008-ban bemutatott változatot, melyet [Kincses Elemér](https://github.com/siculia/szekelyfold-hires-emberei/tree/f35995688bd9fcf10d6d16300f5d8ec64422535c/Hiresszekelyek/kincses_elemer.d) rendezett Szélyes Ferenccel a főszerepben. 1976-ben megjelenik a *Protestánsok*, amit *Hugenották* címen (is) emlegetnek - a címváltozást valószínűleg a kommunista diktatúra szigorú cenzúrájának megtévesztésére eszközölték. 1979-ben jelent meg A nyugati hadtest c. kisregénye, de a neki ítélt Pezsgő-díjat visszautasította, és következetesen a többi, később kapott díjait is. 1981-ben megjelenik a *Vak Béla király* dráma, ami 1983 októberében megkapja az 1982-1983-as évadban bemutatott előadásokra vonatkozó Színikritikusok legjobb új magyar dráma-díját. 1987-ben meglátogatta Olaszországban élő fiát. 1989-ben megjelenik a *Mórok* amelynek ősbemutatóját 1991-ben, a Gyulai Várszínházban, [Tompa Gábor](/szekelyfold-hires-emberei/tompa_gabor.md) rendezte. 1990 után neve többször szóba került a József Attila-, ill. Kossuth-díjra jelöléskor, de mindent megtett, hogy ne kapja meg egyiket se. Végül 63 évesen halt meg, infarktusban. 1992-es halála után került elő Varázstükör c. befejezetlen drámája, melyet a marosvásárhelyi Látó c. szépirodalmi folyóirat közölt az 1995/4-es (áprilisi) számában.

## Életében megjelent kötetei

* Új képes krónika. Drámák. Dacia, Kolozsvár, 1991.
* Dózsa. Poéma. Kriterion, Bukarest, 1989.
* Az árnyék. Soó Péter bánata. A nyugati hadtest. Magvető, Budapest, 1988.
* A mítosz értelme. Esszék. Kriterion, Bukarest, 1985.
* A nyugati hadtest. Variációk indulótémára. Kriterion, Bukarest, 1979.
* Képes krónika. Drámák. Magvető, Budapest, 1979.
* Egy rögeszme genezise. Esszék és bírálatok. Kriterion, Bukarest, 1978.
* Székely János legszebb versei. Albatrosz, Bukarest, 1975.
* Egy láda anyag. Válogatott versek. 1949-1970. Eminescu, Nagyvárad, 1973.
* A hallgatás tornya. Válogatott versek 1949-1970. Eminescu, Bukarest, 1972.
* Az árnyék. Soó Péter bánata. Kriterion, Bukarest, 1972.

  Maradék. Versek 1954–1968. Irodalmi, Bukarest, 1969.
* Gyermekkorom ösvényei. Ifjúsági, Bukarest, 1967.
* A virágok átka. Versek. Irodalmi, Bukarest, 1966.
* Dózsa. Poéma. Irodalmi, Bukarest, 1964.
* Küldetések. Versek. Ifjúsági, Bukarest, 1962.
* Itthon vagyok. Lírai riport. Irodalmi, Bukarest, 1961.
* Mélyvizek partján. Állami Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1957.
* Csillagfényben. Állami Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1955.

## Posztumusz kötetek

* A valódi világ; Osiris–Századvég, Bp., 1995
* A virágok átka. Válogatott versek; vál., előszó Lászlóffy Aladár; Magyar Írószövetség–Belvárosi, Bp., 1998 (Bibliotheca Hungarica)
* Székely János összes drámái; Polis, Kolozsvár, 1999
* A nyugati hadtest. Variációk indulótémára; 2. kiad.; Mentor, Marosvásárhely, 2004
* Szerelem Székely János versei; vál., összeáll. Kőrössi P. József; Noran, Bp., 2006
* Három dráma; Mentor, Marosvásárhely, 2009;
* A nyugati hadtest. Székely Könyvtár 44. Hargita kiadóhivatal. Csíkszereda.\[?]

## Díjai

Alföld-díj elismerésben 1991-ben részesült, 1992-ben posztumusz Ady Endre-díjat kapott. 1994-ben jelent meg az általa szerkesztett Semmi – Soha c. verskötete, amelybe az 1948 és 1986 között írt verseiből válogatott, illetve 1998-ban A másik torony, „egy regény szinopszisa”c. kötet.

## Emlékezete

Marosvásárhelyen a Justitiei (volt Verbőczy, ill. Gatyaszár) utcai lakóházának falán a fia által készített emlékplakett jelöli, hogy e házban élt és alkotott Székely János költő, és Varró Ilona írónő. Székely János tiszteletére alapította a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium a határon túli magyarok számára irodalmi ösztöndíj-pályázatát 30. életévüket be nem töltött fiataloknak.