Fülöp Árpád

Nyárádszentbenedek, 1863. március 9. – Ungvár, 1953. január 29.

író, irodalomtörténész

Székelyudvarhelyen végezte középiskolai tanulmányait. 1884-tól 1888- ig a kolozsvári egyetem hallgatója. A Csíksomlyói Katolikus Főgimnáziumban négy évig volt középiskolai tanár, majd Marosvásárhelyen tanított. 1885-től kezdve szépirodalmi cikkeket közölt főleg erdélyi lapokban. Csíksomlyói mysteriumok c. értekezését a Csíksomlyói Gimnázium Értesítőjében közölte 1892-ben. 1893-ban nevezték ki az ungvári királyi főgimnázium magyar–latin szakos tanárává. Ezután hatvan évig élt Ungváron, meghatározó egyénisége volt a város és a kárpátaljai magyar irodalmi életnek. Elsajátította a fafaragás művészetét és juhar- meg szilfából székely motívumú bútordarabokat faragott, amelyeket a nála jártakor, Móricz Zsigmond is megcsodált.

Művei

• Csiksomlyói nagypénteki misztériumok. Régi Magyar Könyvtár. Budapest, 1897;

• Költemények. Ungvár, 1911;

• Kapisztrán (színjáték), Monor, 1925;

• Hunyadi (eposz), Budapest, 1943;

• Két vígjátéka: a Békák, a Feltámadt istenek, maga szerezte dalainak gyűjteménye és önéletrajza kéziratban maradt fenn;