Barabás Samu
Papolc, 1855. november 14. - Papolc, 1940. november 18.
országos levéltárnok, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Székely Nemzeti Múzeum igazgató-választmányának tagja
A sepsiszentgyörgi és a székelyudvarhelyi református kollégiumban tanult, az utóbbiban érettségizett 1876-ban. Történelmi tanulmányait a budapesti egyetemen és Bécsben az Institut für österreichische. Geschichtsforschung intézetben végezte. 1883-ban a budapesti egyetemi könyvtárnál segédtiszt, 1885-ben az országos levéltárnál fogalmazó. Történetírói pályafutása a XIX. század nyolcvanas éveiben kezdődött, a Századok és a Történelmi Tár-ban írt könyvismertetésekkel és történelmi emlékek közlésével. Kiemelkedő forráskiadói tevékenysége, a modern, kritikai forráskiadás úttörője. 1897-tól az országos levéltár allevéltárnoka, 1909-től levéltárnoka. A Magyar Tudományos Akadémia tagja 1910. április 28-án lesz, nyugdíjazása után, 1915-től szülőfalujában Papolcon élt. Középkori és kora újkori magyar történelemmel, elsősorban az Erdélyi Fejedelemség és a székelyek történetével foglalkozott.
Művei
Fráter Martinuzzi György élete (Fráter György életrajza). Pozsony, 1885;
Babenbergi harcos Frigyes. 1230–1246. Budapest, 1885;
I. Rákóczi György és a Porta (levelek és okiratok). Beke Antallal együtt. Két kötet, Budaest 1888;
Thallóczy Lajos–Barabás Samu: A Blagay-család oklevéltára. Codex diplomaticus comitum de Blagay. Budapest, 1897. Mon. Hung. Hist. Dipl. 28.).
A római szent birodalmi gróf széki Teleki család oklevéltára. I. 1206–1437. (Középkori oklevelek)
. Budapest, 1895;
A római szent birodalmi gróf széki Teleki család oklevéltára. II. 1438–1526. (Középkori oklevelek). Budapest, 1895;
A Blagay-család oklevéltára. (szerk. Thallóczy Lajossal együtt). Budapest, 1897;
Zrínyi Miklós a szigetvári hős életére vonatkozó levelek és okiratok. 1535–1602. I–II. kötet. Budapest, 1898–1899;
Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára. (szerk. Thallóczy Lajossal.) Budapest, 1907;
A gróf Zichy család okmánytárának hat első kötetéhez készített regesta kötet.
Székely oklevéltár (1219—1776). VIII. kötet. Budapest, 1934. (Magyar Történelmi Tár XXVIII. kötete.)
Tanulmányok
Báthory István lengyel király hadi rendtartása a lengyel seregben szolgáló magyar huszárok számára. (1576—1586) Hadtörténelmi Közlemények 1890. évf. pp. 667-674;
Békés Gáspár végrendelete. (Grodno, 1579 november 1.) Történelmi Tár 1891. évf. pp. 145-148;
Bertalan modrusi comes. Turul, 1909;
Erdélyi káptalani tizedlajstromok. Huszti András levele. Történelmi Tár, 1911;
Két hamis Frangepán oklevél. Akadémiai székfoglaló. (Felolvasva 1914. április 20-án), Századok, 1914;
Tagság
A Magyar Történelmi Társulat jegyzője 1899–1913 között;
A Magyar Történelmi Társulat főtitkára 1913–1914 között;
A Székely Nemzeti Múzeum igazgató-választmányának tagja 1921-től;
Emlékezete
Adományokkal segítette a Székely Nemzeti Múzeumot, végrendeletében teljes oklevélgyűjteményét és irathagyatékát a múzeumra hagyta, ami 1943-ban került a múzeumba észt 1962-től a Román Állami Levéltár Kovászna Megyei Fiókja őrizte.
Történetírói munkásságának 50. évfordulóján a Székely Nemzeti Múzeum felolvasást tartott tiszteletére, 1935. november 17-én.
Születésének 140. évfordulóján, 1995. november 14-én az Erdélyi Múzeum Egyesület és a Magyar Tudományos Akadémia emléktáblát avatott a papolci református templomban.
A sepsiszentgyörgyi Délkeleti Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete közös 2005-ben kutatási program keretében emlékezett meg születésének 150. és halálának 65. évfordulójáról.
Last updated