Ágoston Vilmos

Marosvásárhely, 1947. július 8. -

székely esszéíró, kritikus

Szülővárosában érettségizett, a Babeș-Bolyai Egyetem filológiai karán – közben építőtelepi segédmunkásként – angol-magyar szakot végzett. 1972-től angol nyelvtanár a csíkszeredai gimnáziumban, 1978-tól a marosvásárhelyi rádió belső munkatársa. Irodalmi pályáját 1969-ben kezdte az Utunknál, kritikái itt s a Korunk, Igaz Szó, A Hét, Ifjúmunkás, Hargita hasábjain jelentek meg. A Szövegek és körülmények című 1974-ben megjelent antológiában a humanista Fábry Zoltán hitéről és félelméről értekezett, kísérő tanulmányaival jelentek meg 1974 és 1978 között a Kriterionnál a Drámák sorozatban Albee, a Horizont sorozatban Hemingway, Thornton Wilder, James Joyce és Déry Tibor munkái.

Kimaradt Szó cím alatt, 1979-ben összeállítja a fiatal költők antológiáját s mint a már "harmadik nemzedék"-ig jutott Forrás-nemzedék magyarázója és bírálója itt szegezi le tételét: "A pátosz, ami valamikor emelkedettséget, álproblémákon túllátó bölcsességet jelentett, visszatetszően az álproblémák megoldásává egyszerűsödött, és nem téveszthetjük össze a lírával, ami a szigorúan végiggondolt logikai ellentmondásoknak nem a megoldását, hanem a művészeti transzponálását jelenti." Az Ifjúmunkás és az Igaz Szó Irodalmi Köre közös marosvásárhelyi ülésén elhangzott előadását Lássuk, miért gyűltünk össze cím alatt az Ifjúmunkás közölte (1980/21). Az 1980-as években letartóztatták, 1984-85-ben segédmunkából élt, 1986-ban áttelepült Magyarországra.

Művei

• Humanizmus: ettől-eddig? (esszék és kritikák.) Forrás könyvsorozat, Kriterion kiadó, Bukarest, 1977).

• Lassú vírus. (regény.) Kriterion kiadó Bukarest, 1981;

• Húzd a himnuszt, ne káromkodj. (kisregény.) 1989;

• Godir és Galanter. Hargita Kiadóhivatal. Székely Könyvtár 64, Csíkszereda, 2018;