Dávid Gyula

Árapatak, 1928. augusztus 13. –

irodalomtörténész, szerkesztő, műfordító

Dávid Gyula 1928. augusztus 13-án született Árapatakon Dávid Gyula és Imre Ida gyermekeként. Egyetemi tanulmányait a Bolyai Tudományegyetem magyar szakán végezte Kolozsváron 1947–1951 között.

A kolozsvári Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó szerkesztője 1951–1953 között. Dávid Gyula 1951-ben feleségül veszi Árva Katalint, két gyermekük született: Dávid Katalin (1952) és ifj. Dávid Gyula (1957). 1953–1956 között aspiráns, 1956–1957 között a Bolyai Egyetem tanársegédje. 1957–1964 között politikai elítélt. 1964–1965 között Kolozsvárott vízvezetékszerelőként dolgozott. 1965–1969 között szabadfoglalkozású volt. 1970–1992 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztője, valamint a kolozsvári szerkesztőség vezetője. 1980 óta a Romániai magyar irodalmi lexikon szerkesztőbizottsági tagja, 1994-től főszerkesztője. 1990-ben a Román Sajtófigyelő szerkesztője és kiadója volt. 1991–1999 között az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, 1999 óta tiszteletbeli elnöke. 1991–1995 között az Erdélyi Múzeumot szerkesztette. 1992-től nyugdíjas, a kolozsvári Polis Könyvkiadó ügyvezetője. 1992-ben a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagjaként működött.

Művei

• Jókai. Emberek, tájak, élmények Jókai erdélyi tárgyú műveiben (kismonográfia, 1971);

• Petőfi Erdélyben (tanulmány, Mikó Imrével, 1972);

• Tolnai Lajos Marosvásárhelyen (1868–1884) (tanulmány, 1974);

• Találkozások. Tanulmányok a román–magyar irodalmi kapcsolatok múltjából (tanulmányok, 1976);

• A romániai magyar irodalom története (tankönyv, 1978);

• Magyar irodalom (tankönyv, 1979);

• Erdélyi irodalom – világirodalom (tanulmányok, cikkek, jegyzetek, 2000)

Műfordításai

• T. Șelmaru: Híradás az új Kínáról (Fáskerthy Györggyel) (1954);

• B. Ștefănescu-Delavrancea: Novellák és elbeszélések (Nagy Gézával) (1955);

• Șt. Bănulescu: Férfipróbák telén (1968);

• A. Marino: Bevezetés az irodalomkritikába (Kántor Lajossal) (1979);

• Ioan Slavici: A világ, amelyben éltem (1980);

• Romulus Cioflec: Örvényben (1983);

• Titu Maiorescu: Bírálatok, vitacikkek, tanulmányok (1985)

Szerkesztései

• A kuruckor költészete (összeállította Tordai Zádorral, 1956);

• Szeptemberi emlék. Magyar írók a régi iskoláról (összeállította, bevezető, jegyzetek, 1957);

• Jókai Mór: Az arany ember (előszó, függelék, 1967);

• Irodalomkritikai antológia (válogatás, jegyzet, 1–3. 1968–1969, 4. 1972);

• Ioan Slavici: Jószerencse malma (utószó, 1970);

• Daday Loránd: A lápon át (szerkesztette, előszó, 1970);

• Jókai Mór: Fekete gyémántok (bevezető, függelék, 1972, 1987);

• Jókai Mór: Szegény gazdagok (előszó, jegyzetek, 1973);

• Jókai Mór: Sárga rózsa (előszó, jegyzetek, 1974);

• Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma (előszó, jegyzetek, 1974);

• Jókai Mór: A kiskirályok (előszó, jegyzetek, 1979);

• St. Sarkany: Az irodalomelmélet mint társadalomtudomány (utószó, 1979);

• Jókai Mór: A tengerszem tündére (válogatta, jegyzetek, előszó, 1979);

• Kemény Zsigmond: A rajongók (utószó, 1980);

• Tamási Áron: Zeng a magosság (válogatott novellák, 1–2. válogatta, utószó, 1980);

• Jókai Mór: Egy magyar nábob (utószó, füg­gelék, 1980);

• Tamási Áron: Tiszta beszéd. Publicisztika 1923–1940 (jegyzetek, 1981);

• Jókai Mór: Kár­páthy Zoltán (bevezető, függelék, 1981);

• Jókai Mór: Rab Ráby (előszó, függelék, 1983);

• Tolnai Lajos: A polgármester úr (utószó, jegyzetek, 1986);

• Jókai Mór: Bál­ványosvár (előszó, függelék, 1992);

• Bajor Andor: Betűvetők becsülete (1996);

• Egy kisebbségi kisebbségei (szerkesztette Veress Zoltánnal, 1997);

• Egyedül. Székely János emlékezete; vál., szerk., összeáll. Dávid Gyula, Szász László; Nap, Bp., 1999

• Igevár. Kriterion-történet tizenhat helyzetképben elmondva; utószó Egyed Péter, szerk. Dávid Gyula, Kozma Mária; Pallas-Akadémia–Polis, Csíkszereda–Kolozsvár, 2000;

• Évek az ezerszázból. Kortárs erdélyi történészek; szerk. Dávid Gyula, Veress Zoltán; EKE, Stockholm, 2002 (Erdély kövei);

• A szétszórtság arénája. Négy égtáj magyar irodalmából; szerk. Dávid Gyula, Veress Zoltán; EKE, Stockholm, 2003 (Határtalan hazában);

• Erdélyi magyar drámaírók, 1918-2002, 1-3.; vál., bev. Dávid Gyula; Kalota, Kolozsvár, 2003;

• 1956 Erdélyben - Politikai elítéltek életrajzi adattára 1956-1965, Polis Könyvkiadó, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2006, ISBN 9738341795;

• Lehet, mert kell. Reményik Sándor emlékezete; vál., szerk., összeáll. Dávid Gyula; Nap, Bp., 2007 (Emlékezet)

• Kik vagyunk és miért. Írások az identitásról; szerk. Dávid Gyula, Veress Zoltán; Erdélyi Kárpát-Egyesület, Stockholm, 2008 (Határtalan hazában, 6.);

• Szekértábor a Szármány hegyén. Gyergyószárhegyi Kriterion írótalálkozók 1980-1990-2000. Jegyzőkönyvek, dokumentumok, visszaemlékezések; szerk. Dávid Gyula, Zöld Lajos; Polis–Kulturális és Művészeti Alkotóközpont, Kolozsvár–Gyergyószárhegy, 2008;

• Rajzoljunk magunknak egy világot; szerk. Dávid Gyula, Veress Zoltán; Erdélyi Kárpát-Egyesület, Stockholm, 2009 (Határtalan hazában, 7.);

  Gondolat-kísérletek Szabédi László életművében. Szabédi Napok : 2010. május 7-9.; szerk. Dávid Gyula, előszó Kántor Lajos; EMKE, Kolozsvár, 2010;

• Tizenhat magyar sikertörténet; szerk. Dávid Gyula, Veress Zoltán; Erdélyi Kárpát-Egyesület, Stockholm, 2012 (Határtalan hazában, 8.);

Díjai

• Tamási Áron-díj (1991);

• Kemény Zsigmond-díj (1999);

• Arany János-díj (2006);

• A Magyar Érdemrend középkeresztje (2013)