Beke György

Uzon, 1927. augusztus 3. – Budapest, 2007. január 20.

székely prózaíró, riporter, műfordító, közíró

Álnevei: Faragó György, Bárdócz Gergely

Középiskoláit a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban, a magyar nyelv és irodalom szakot a kolozsvári a Bolyai Tudományegyetemen végezte. Az irodalom világával, a népi írók mozgalmával még Móricz Zsigmond ismertette meg. Első írását az Ifjú Erdély közölte 1943-ban. A második világháború után Bukarestben dolgozott tovább újságíróként. Első elbeszélése 1949-ben jelent meg az Akasztott ember kötele címmel Munkatársa volt 1947-1948 között a sepsiszentgyörgyi Népi Egységnek, 1974-ig a Romániai Magyar Szónak is. A sajátos műfajához, szépirodalmi rangra emelt szociográfiai riporthoz újra meg újra visszatér a Magunk keresése esszé és riportkötetében. Utat tör a moldvai csángók újra felfedezése felé, tájakat emel be a köztudatba az 1974-ben megjelent Feketeügy kötet riportjaiban. Erdély társadalomrajza kerekedik ki népszerűvé vált és közvéleményt formáló riportkönyveiből, amelyekben egy-egy megyét mutat be, a Szilágysági hepehupa, a Nyomjelző rokonság, a Fehér megyéről, Búvópatakok, Beszterce-Naszód megyéről írásaiban. 1974 és 1987 között a kolozsvári A Hét folyóírat főmunkatársa volt. A Ceauşescu-rendszer utolsó hónapjaiban menekült Magyarországra, 1989-től Budapesten élt, ahol különböző lapok, a többi között az Új Ember és a Kapu munkatársa volt. Közreműködött az Anyanyelvi Konferencia, a Bethlen Gábor Alapítvány, és a Duna TV munkájában is. Miután áttelepült Magyarországra, 1990 májusától az Erdélyi Szövetség elnökségi tagja, 1990–1993 között elnöke volt. 1992-től a Magyar Írószövetség választmányának tagja volt. 1994-től a Magyar Élet főszerkesztőjeként dolgozott, 1995 és 2000 között a Nyelvünk és Kultúránk felelős szerkesztője volt. Utolsó regénye 2002-ben jelent meg Csángó történet címmel. Számos más regényt, interjút, riportot írt, készített.

Művei

  • Akasztott ember kötele. elbeszélés, 1949;

  • Tizenöt esztendő, karcolatok, 1959;

  • Diótörés. riportok, 1964;

  • Hullámgyűrű. regény, 1965;

  • Golyaláb. elbeszélés, 1966;

  • Vándorvillám. regény, 1967;

  • Az utolsó Bethlen. riport, 1968;

  • Bűnben társtalanul. regény, 1969;

  • Orbán Balázs nyomdokain (Fodor Sándorral és Mikó Imrével). 1969;

  • Szerelemcsütörtök. karcolatok, 1970;

  • Magunk keresése. riportok, esszék, 1972;

  • Tolmács nélkül – Fără înterpret. interjúk, 1972;

  • Feketeügy. riportok, 1974;

  • Csőposta (Kenéz Ferenccel és Marosi Barnával), 1974;

  • Éjszakai biciklisták. regény, 1975;

  • Szilágysági hepehupa. riportok, 1975;

  • Emberarcok (Cseke Péterrel és Marosi Barnával), 1976;

  • Veress Sándor tolla és körzője. életrajz, 1976;

  • Istók Péter három napja. regény, 1977;

  • Vizek törvényeriportok, 1977;

  • Vállald önmagad. publicisztika, 1978;

  • Nyomjelző rokonság. riportok, 1978;

  • Meghívó nélkül. riportok, 1979;

  • Búvópatakok. riportok, 1980;

  • Fölöttük a havasok. regény, 1980;

  • A Haynal-ház kapuja. regény, 1981;

  • Boltívek teherbírása. riportok, 1983;

  • Máktörő. karcolatok, 1983;

  • Itt egymásra találnak az emberek. riportok, 1984;

  • Arccal az életnek. regény, 1987;

  • Csángó passió. riportok, 1988;

  • Régi erdélyi skólák, 1989;

  • Magyar gondok Erdélyben. publicisztika, 1990;

  • Világos árnyékában. regény, 1991;

  • A lándzsa hegye. Egy befejezhetetlen per naplója, 1993;

  • Egyetlen út: az önrendelkezés. interjúk, 1993;

  • Atlantisz harangoz. riportok, 1993;

  • Népek nagy romlása román uralom alatt. tanulmányok, 1994;

  • Hadi utak Erdélyben. Barangolások magyar katonák nyomában, 1994;

  • A nyitrai gróf feláldozása, 1995;

  • Peremvidékek magyarsága, 1995;

  • Magyar áfium. tanulmányok, 1995;

  • Iskolák szabadságharca. tanulmányok, 1996;

  • Barangolások Erdélyben I–III. (írói szociográfia, Szigetlakók, 1996, Boltívek teherbírása, 1998, Az Értől a Kölesérig, 2000);

  • Védekező anyanyelv. interjúk, portrék, tanulmányok, 1997;

  • Egy elcsitíthatatlan magyar republikánus. Nagy György életregénye, 1998;

  • Kossuth-emigráció Bukarestben, 1998;

  • Csángók gyóntatója. elbeszélések, rajzok, 1999;

  • Négy nap dörgött az ágyú. Barangolások honvédségünk szülőhelyein, 2000;

  • Kisebbik Torontál, tanulmány, 2001;

  • Csángó történet, 2002;

  • Makacs realizmus. Tanulmányok, interjúk, portrék 1-2.; Közdok, Budapest, 2003;

  • Advent a kaszárnyában. Novellák, karcolatok; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2003;

Tanulmányok

  • Lakatos Demeter csángó népköltőnél. Falvak Dolgozó Népe, 1971. 3., 5.;

  • Csángó nyelvi epizódok. Korunk 30. 10. sz. Kolozsvár 1971. pp. 1532-1533;

  • Magunk keresése. Riportok, esszék. Bukarest 1972;

  • Vizek törvénye. Riportok. Kolozsvár 1977;

  • Meghívás nélkül. Budapest 1979;

  • Meddig kísérhet el a szülőföld? - vallomás egy székely faluról "Meddig kísérhet el a szülőföld?" keresése címként Forrás. - 17. (1985) 7. , pp. 25-37.

Díjai

  • Romániai Írószövetség díja 1970, 1978;

  • A Művészeti Alap irodalmi díja, 1991;

  • Jósika Miklós-díj, 1996;

  • Nagy Lajos-díj, 1997;

  • Pethő Sándor-díj, 1997;

  • Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj, 1997;

  • József Attila-díj, 1999;

  • Táncsics Mihály-díj, 2001;

  • Tekintet-díj, 2001;

  • Magyar Örökség díj, 2002;

Last updated