> For the complete documentation index, see [llms.txt](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/llms.txt). Markdown versions of documentation pages are available by appending `.md` to page URLs; this page is available as [Markdown](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/beke_gyorgy.md).

# Beke György

Uzon, 1927. augusztus 3. – Budapest, 2007. január 20.

*székely prózaíró, riporter, műfordító, közíró*

Álnevei: Faragó György, Bárdócz Gergely

Középiskoláit a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban, a magyar nyelv és irodalom szakot a kolozsvári a Bolyai Tudományegyetemen végezte. Az irodalom világával, a népi írók mozgalmával még Móricz Zsigmond ismertette meg. Első írását az Ifjú Erdély közölte 1943-ban. A második világháború után Bukarestben dolgozott tovább újságíróként. Első elbeszélése 1949-ben jelent meg az *Akasztott ember kötele* címmel Munkatársa volt 1947-1948 között a sepsiszentgyörgyi Népi Egységnek, 1974-ig a Romániai Magyar Szónak is. A sajátos műfajához, szépirodalmi rangra emelt szociográfiai riporthoz újra meg újra visszatér a *Magunk keresése* esszé és riportkötetében. Utat tör a moldvai csángók újra felfedezése felé, tájakat emel be a köztudatba az 1974-ben megjelent Feketeügy kötet riportjaiban. Erdély társadalomrajza kerekedik ki népszerűvé vált és közvéleményt formáló riportkönyveiből, amelyekben egy-egy megyét mutat be, a Szilágysági hepehupa, a Nyomjelző rokonság, a Fehér megyéről, Búvópatakok, Beszterce-Naszód megyéről írásaiban. 1974 és 1987 között a kolozsvári *A Hét* folyóírat főmunkatársa volt. A Ceauşescu-rendszer utolsó hónapjaiban menekült Magyarországra, 1989-től Budapesten élt, ahol különböző lapok, a többi között az Új Ember és a Kapu munkatársa volt. Közreműködött az Anyanyelvi Konferencia, a Bethlen Gábor Alapítvány, és a Duna TV munkájában is. Miután áttelepült Magyarországra, 1990 májusától az Erdélyi Szövetség elnökségi tagja, 1990–1993 között elnöke volt. 1992-től a Magyar Írószövetség választmányának tagja volt. 1994-től a Magyar Élet főszerkesztőjeként dolgozott, 1995 és 2000 között a Nyelvünk és Kultúránk felelős szerkesztője volt. Utolsó regénye 2002-ben jelent meg *Csángó történet* címmel. Számos más regényt, interjút, riportot írt, készített.

## Művei

* Akasztott ember kötele. elbeszélés, 1949; 
* Tizenöt esztendő, karcolatok, 1959;
* Diótörés. riportok, 1964;
* Hullámgyűrű. regény, 1965;
* Golyaláb. elbeszélés, 1966;
* Vándorvillám. regény, 1967;
* Az utolsó Bethlen. riport, 1968;
* Bűnben társtalanul. regény, 1969;
* [Orbán Balázs](/szekelyfold-hires-emberei/orban_balazs.md) nyomdokain ([Fodor Sándorral](/szekelyfold-hires-emberei/fodor_sandor.md) és Mikó Imrével). 1969;
* Szerelemcsütörtök. karcolatok, 1970;
* Magunk keresése. riportok, esszék, 1972;
* Tolmács nélkül – Fără înterpret. interjúk, 1972;
* Feketeügy. riportok, 1974;
* Csőposta (Kenéz Ferenccel és Marosi Barnával), 1974;
* Éjszakai biciklisták. regény, 1975;
* Szilágysági hepehupa. riportok, 1975;
* Emberarcok (Cseke Péterrel és Marosi Barnával), 1976;
* Veress Sándor tolla és körzője. életrajz, 1976;
* Istók Péter három napja. regény, 1977;
* Vizek törvényeriportok, 1977;
* Vállald önmagad. publicisztika, 1978;
* Nyomjelző rokonság. riportok, 1978;
* Meghívó nélkül. riportok, 1979;
* Búvópatakok. riportok, 1980;
* Fölöttük a havasok. regény, 1980;
* A Haynal-ház kapuja. regény, 1981;
* Boltívek teherbírása. riportok, 1983;
* Máktörő. karcolatok, 1983;
* Itt egymásra találnak az emberek. riportok, 1984;
* Arccal az életnek. regény, 1987;
* Csángó passió. riportok, 1988;
* Régi erdélyi skólák,  1989;
* Magyar gondok Erdélyben. publicisztika, 1990;
* Világos árnyékában. regény, 1991;
* A lándzsa hegye. Egy befejezhetetlen per naplója, 1993;
* Egyetlen út: az önrendelkezés. interjúk, 1993;
* Atlantisz harangoz. riportok, 1993;
* Népek nagy romlása román uralom alatt. tanulmányok, 1994;
* Hadi utak Erdélyben. Barangolások magyar katonák nyomában, 1994;
* A nyitrai gróf feláldozása, 1995;
* Peremvidékek magyarsága, 1995;
* Magyar áfium. tanulmányok, 1995;
* Iskolák szabadságharca. tanulmányok, 1996;
* Barangolások Erdélyben I–III. (írói szociográfia, Szigetlakók, 1996, Boltívek teherbírása, 1998, Az Értől a Kölesérig, 2000);
* Védekező anyanyelv. interjúk, portrék, tanulmányok, 1997;
* Egy elcsitíthatatlan magyar republikánus. Nagy György életregénye, 1998;
* Kossuth-emigráció Bukarestben, 1998;
* Csángók gyóntatója. elbeszélések, rajzok, 1999;
* Négy nap dörgött az ágyú. Barangolások honvédségünk szülőhelyein, 2000;
* Kisebbik Torontál, tanulmány, 2001;
* Csángó történet, 2002;
* Makacs realizmus. Tanulmányok, interjúk, portrék 1-2.; Közdok, Budapest, 2003;
* Advent a kaszárnyában. Novellák, karcolatok; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2003;

## Tanulmányok

* Lakatos Demeter csángó népköltőnél. Falvak Dolgozó Népe, 1971. 3., 5.;
* Csángó nyelvi epizódok. Korunk 30. 10. sz. Kolozsvár 1971. pp. 1532-1533;
* Magunk keresése. Riportok, esszék. Bukarest 1972;
* Vizek törvénye. Riportok. Kolozsvár 1977;
* Meghívás nélkül. Budapest 1979;
* Meddig kísérhet el a szülőföld? - vallomás egy székely faluról "Meddig kísérhet el a szülőföld?" keresése címként Forrás. - 17. (1985) 7. , pp. 25-37.

## Díjai

* Romániai Írószövetség díja 1970, 1978;
* A Művészeti Alap irodalmi díja, 1991;
* Jósika Miklós-díj, 1996;
* Nagy Lajos-díj, 1997;
* Pethő Sándor-díj, 1997;
* Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj, 1997;
* József Attila-díj, 1999;
* Táncsics Mihály-díj, 2001;
* Tekintet-díj, 2001;
* Magyar Örökség díj, 2002;