Gaál Mózes id.
Barót, Háromszék megye, 1863. augusztus 2. – Budapest, 1936. július 12.
főgimnáziumi tanár, tankerületi főigazgató, ifjúsági író
Gaál József és Pál Erzsébet gyermekeként született Baróton, vallása római katolikus. Édesapját korán elvesztette, hét éves korától a nagyszebeni Teréz-árvaházban nevelkedik. A gimnáziumot Nagyszebenben, bölcseleti tanulmányait a budapesti egyetemen 1883-1888 között végezte; két évig az Ország-Világ segédszerkesztője volt. 1888-ban tanári vizsgát tett a magyar és latin nyelvből és irodalomból. 1889-től Pozsonyban, később Budapesten lesz tanár. 1889. szeptember 2-án helyettes tanárnak nevezték ki a pozsonyi katolikus főgimnáziumhoz, 1892-ben rendes tanár lett ugyanott. 1898-ban Budapestre helyezik, 1904-ig a Lovag utcai gimnáziumban tanít. 1904-ben megalapítja a Tisztviselőtelepi Főgimnáziumot, a későbbi VIII. kerületi Széchenyi Gimnáziumot, 1907-től gimnáziumi igazgató, majd Pest vidéki tankerületi főigazgatóként tevékenykedett. Munkatársi és baráti viszonyt ápolt Benedek Elekkel és Pósa Lajossal. Gaál Mózes az ifjúsági irodalom népszerű művelője, számos magyar történelmi tárgyú művet ír. Szerkesztője a Tanulók Lapjának, 1914 és 1936 között pedig Az Én Újságom című gyermeklapnak. Több történelmi témájú ifjúsági műve jelent meg, melyek konzervatív szellemben íródtak és a humánum jegyét viselik magukon. 1926. május 12-én Budapesten házasságot kötött a nála 28 évvel fiatalabb Sonego Margittal, Sonego Angelo és Kazai Matild lányával. Fia Gaál Mózes ifjúsági író, műfordító, dramaturg.
Programmértekezése a pozsonyi katolikus főgimnázium Értesítőjében (1891. Tompa Mihály «A gazdag» c. költeményének tárgyalása az iskolában, 1893. Az ifjuság és a regényolvasás) jelent meg; költeményeket, ifjúsági elbeszéléseket, novellákat, tárcákat és elbeszéléseket írt a fővárosi lapokba. Szerkesztette a Hazafias Könyvtárt 1892-től Pozsonyban.
Munkái
Achilles Haragja (ISBN 963 8199 44 X);
Az utolsó lantos, Budapest, 1881;
Az utolsó lantos. Regényes korrajz. Budapest, 1886. Két füzet. (Szünidei Könyvtár 1. 2.);
Hogyan lett a szász menyecskéből székely asszony. Magyar ember mulattatására. Budapest, 1887. (M. Mesemondó 15.);
Kujak András keleti utazása. Az ifjuság számára. Bpest, 1888.;
Lucza napján, vigj. 1 felv. Pozsony és Budapest, 1888. (Ifjusági Szinház 3.);
A majálisi elnök, vigj. 1 felv. Pozsony és Budapest, 1888. (Ifj. Sz. 4.);
A kegyencz, szinmű 2 felv. Pozsony és Budapest. (Ifj. Sz. 5.);
A javíthatlan. Pozsony és Bpest, 1888. (Ifj. Sz. 6.);
Lóco. Budapest, 1888. (Monologok 10.);
Költemények. Győr, 1889. (Egyetemes Könyvtár 25.);
Virág Palkó. A magyar ifjuságnak ajánlva. Bpest, 1890.;
A kompanisták viselt dolgai. Diák tréfák. Kiss Lajos rajzaival. Pozsony, 1890.;
Markó Pista fordulása. Budapest, 1890. (Verses elbeszélés. M. Mesemondó 38.);
Arany tanácsok melyek arra oktatnak, hogy a csecsemőket miképpen gondozza minden jó anya. A magyar nép okulására versekben megirta. Bpest, (1890. Névtelenűl. Historiák, Nóták 100.);
Felvidéki nóták. Budapest (1890. Hist., Nót. 101.);
A magyar nemzet története, a világtörténelem nevezetes eseményeivel kapcsolatban. A népiskolák V. és VI. osztálya számára. Pozsony és Budapest, 1891.;
Nagy diákok. Az ifjuság számára. Pozsony és Budapest, 1891.;
Magyarország története és az osztrák-magyar monarchia politikai földrajza főbb vonásokban középiskolák alsó osztályai és polgári fiuiskolák számára. Térképpel és illusztratiókkal. Pozsony és Budapest, 1892. (Helmár Ágosttal együtt.);
Magyarország története... Polgári és felsőbb leányiskolák számára. Pozsony és Budapest, 1892. (Helmár Ágosttal együtt.);
Szondi két apródja. Tört. elbeszélés. A magyar ifjuságnak Pozsony és Bpest. (1892. Hazafias Könyvtár 1.);
Zoard jóslata. Elbeszélés a magyarok ős történetéből. Az ifjuság számára. Pozsony és Budapest (1892. Haz. K. 2.);
Egy plajbász története. Máramaros-Sziget, 1892. (Kis Könyvtár 3.);
Két falusi történet. Máramamaros-Sziget, 1892. (Kis K. 7.);
Keleti Ferkó bujdosása Budapest, 1892. (Verses népies elbeszélés. M. Mesemondó 60.);
Egy krajczár története. Máramamaros-Sziget, 1892. (Kis Könyvtár.);
Három falusi történet. Máramamaros-Sziget, 1892. (Kis K.);
Luca napján, vigj. 1. felv. Pozsony és Budapest, (1893. Ifjusági Szinház 3.);
A kegyencz, szinmű 2 felv. Pozsony és Budapest, (1893. Ifj. Sz. 5.);
A javíthatlan, szinmű 2 felv. Pozsony és Budapest, (1893. Ifj. Sz. 6.);
A Pergát Pista szerencséje. Versbe szedte és a magyar népnek ajánlja Mózes diák. Budapest, (1893. M. Mesemondó 67.);
A vezér boszszúja. Regényes történet a vezérek korából. Az ifjuság számára. Pozsony és Budapest, (1893. Haz. K. 3.);
Kupa a pogány vezér. Tört. elbeszélés Szent István korából. A magyar ifjuságnak. Pozsony és Budapest, (1893. H. K. 4.);
Vitézi becsület. Tört. elbeszélés IV. Béla idejéből. A magyar ifjuságnak. Pozsony és Budapest, (1893. H. K. 5.);
Vitézség és haza. Tört. elbeszélés. Pozsony és Bpest, (1894. Haz. K.);
Becsület és hűség. Tört elbeszélés. Pozsony és Budapest, (1894. Haz. K.);
A magyar irodalom története főbb vonásokban. Budapest, 1896;
A legkisebb leány (regény), Budapest, 1897;
Egy magyar testőrifjú. Budapest 1898;
Hun és magyar mondák. Budapest, 1900;
Magyar királymondák. Budapest, 1901;
Magyar nők, Atheneum, Budapest, 1903;
Burkus. Regény az ifjúság számára. Franklin-társulat, Budapest, 1904;
Hun és magyar mondák. (Javított szöveges változat, Gyulay László rajzaival.) Franklin-Társulat. Budapest, 1907;
Kenyér és becsület. Regény a felserdült ifjúság számára. (2. kiad., Budapest, Franklin, 1908.; 3. kiad., Budapest, Franklin, 1913.);
A jövő iskolája. Budapest, 1909;
A fekete apostol. Budapest, 1994;
Hun és Magyar Mondák. Tarandus kiadó, Budapest, 2012; ISBN 978-615-5180-39-2;
Last updated