Sárosi Bálint

Csíkrákos, 1925. január 1. –

népzenekutató, a zenetudományok akadémiai doktora

Felsőfokú tanulmányokat a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatott magyar-román szakon, oklevelet szerzett és doktorált 1948-ban. A budapesti Zeneakadémián zenetudományi szakon 1956-ban, zeneszerzés szakon 1958-ban szerzett oklevelet. 1958-tól az MTA Zenetudományi Intézet Népzenekutató Csoportjának munkatársa, 1968 és 1974 között főmunkatársa. 1974 és 1988 között a MTA Zenetudományi Intézet hangszeres népzenei osztályt vezeti. Ebben az időszakban a teljes magyar nyelvterületen, illetve számos országban végzett népzenegyűjtést. 1966-ban védte meg a zenetudományok kandidátusi, 1990-ben akadémiai doktori értekezését. 2004-ben választották a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává. Emellett 1985–1986-ban az Innsbrucki Egyetem, 1989–1990-ben, illetve 1994-ben a Göttingeni Egyetem vendégprofesszora volt. Országos ismertségre az 1969-ben, A Kossuth rádióban indított népzenei műsora, a Zenei Anyanyelvünk sorozata tette, amelynek adása 1988-ig tartott. A Röpülj, páva! című népzenei vetélkedő zsűritagjaként 1981-ben, a népi autentikusság mellőzésével, műdalokat, nótákat is enged elhangzani. 1991-ben címzetes egyetemi tanárrá avatta az Eötvös Loránd Tudományegyetem. 1978 és 1991 között a Hagyományos Zene Nemzetközi Tanácsa intézőbizottságának tagja volt.

A magyar népi hangszerek tanulmányozásával, a hangszeres népzenével, a cigányzenészek szerepének kutatásával és az afrikai zenével foglalkozik. Afrikai külföldi útjai egyikén Martin György tánckutatóval Etiópiában járnak, ahol egy falu lakosságának a férfiai hangos harci dalokat énekeltek nekik, amit rögzítenek. Ezek a pentaton dallamok nagyon hasonlítottak a székely keserveshez. Amikor Sárosi Bálint is elénekel nekik egy székely keservest, a helybeliek döbbenten hallgattják… Az etiópiai népdalgyűjtést a Zenetudományi Intézet egyik raktára őrzi. Számos magyar nótának keletkezett népdalváltozata, ezért fontos a autentikus források feltárása, ugyanakkor a cigány bandák által játszott jobb magyar nóták bemutatása. a magyar nóta műfajának a kialakulása párhuzamosan haladt a magyar öntudatra ébredéssel, a magyar nóta a 19. századi magyar társadalom tükörképe volt. Sárosi Bálint Nótáskönyv kiadványa 2010-ben jelenik meg.

Munkái

• Die Volksmusikinstrumente Ungarns. Leipzig, 1967;

• Népi hangszereink. Budapest, 1971;

• Cigányzene. Gondolat Kiadó, Budapest, 1971;

• Anthology of Hungarian Folk Music V. és VI. MTA Zenetudományi Intézet, Budapest 1993, 1995;

• Zenei anyanyelvünk. Gondolat Kiadó, Budapest 1973;

• Hangszerek a magyar néphagyományban. Planétás Kiadó, Budapest, 1998;

• Magyar hangszeres népzene. Hungaroton HCD 18236-37, Budapest, 1998;

• Bihari János. Mágus Kiadó, Budapest, 2002;

• Zenei anyanyelvünk. Planétás Kiadó, Budapest 2003 bővített kiadás;

• The Hungarian Musical Mother Tongue. Hungaroton HCD 18260, Budapest, 2003;

• A cigányzenekar múltja az egykorú sajtó tükrében. 1776-1904. I. kötet. Nap Kiadó, Budapest, 2004

• A hangszeres magyar népzenei hagyomány. Balassi kiadó, Budapest, 2008)

• Nótáskönyv. Nap Kiadó, Budapest, 2010;

• Nótáskönyv, Nap Kiadó, Budapest, 2011 (utánnyomás), második megjelenés: 2012, harmadik megjelenés: 2014;

• A cigányzenekar múltja az egykorú sajtó tükrében. 1904–1944. II. kötet. Nap kiadó, Budapest, 2012;

• Népzenei tájakon. Válogatott írások, 1962-2014. Álarcok sorozat. Nap kiadó, Budapest, 2015;

• Bejárt utak. Életrajzi jegyzetek. Álarcok sorozat. Nap kiadó, Budapest, 2017;

• Bagpipers, Gypsy Musicians. Instrumental Folk Music Tradition in Hungary. Nap kiadó, 2017; ISBN 978-963-332-094-5

Díjak, elismerések

• Erkel Ferenc-díj, 1976;

• A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete nagydíja, 1993;

• Széchenyi-díj, 2005;

• Hazám-díj, 2007;

• Eötvös József Koszorú, 2012;

• Prima Primissima díj, 2014;