Sebestyén Ádám

Andrásfalva, 1921. december 23.- Kakasd, 1996. január 24.

kántor, földműves, néprajzi gyűjtő, a bukovinai székelyek krónikása

Szüleinek tizenöt gyermeke közül a tizennegyedikként látta meg a napvilágot. Szegénységben éltek, kezdetben plúgárként, vagyis lóhajtóként, aztán tehénpásztorként segédkezett, majd felcseperedve elsajátította a paraszti munka minden csínját-bínját. Gyakran és szívesen segített asztalosmester apjának a tulipános ládák festésében is. Nagyapja volt az első kántor (deák) Andrásfalván, majd az ő halála után édesapja lett a kántor, majd 1938-ban, 17 éves korában Sebestyén Ádám is letette a kántorvizsgát. Ő volt az utolsó kántor a bukovinai Andrásfalván. 1941-ben, a Bácskába való hazatelepítés után Bácsandrásfalván (Szabadka-Andrásfalva) telepedtek le, majd 1942-ben bevonul katonának. 1945-ben szovjet fogságba esik, ahonnan szeptember 5-én ér haza családjához Kakasdra. Itt, a többi székely telepessel összefogva, földműveléssel foglalkozik. 1945 szeptemberében, a jászvárosi fogolytáborból való hazajövetelekor, Madéfalván megtekinti az 1764-es tragikus eseményeket idéző emlékművet.

„Itt döbbentem rá arra, hogy tennem kell valamit szerencsétlen sorsüldözött népemért. Úgy gondoltam, talán életének, szenvedéseinek, örömeinek feltárásával, megörökítésével szolgálhatnám a javát."

Mint önkéntes néprajzi gyűjtő, 1965-ben jelentkezik a XIII. Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázaton Halottas székely népszokások című munkájával. Gyűjtő- és irodalmi munkájában nagy segítségére van Babus Jolán muzeológus, Moldován Vilma tanárnő, Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, valamint a Kakasdon élő székelyek. 1966-ban készül el hiteles forrásmunkák alapján írt székely monográfiája A bukovinai andrásfalvi székelyek élete és története Madéfalvától napjainkig címmel. Mű- és népdalgyűjteménye több, mint ötszáz dalból áll. Lejegyzi a Csíki Cancionálé 1676-beli Andrásfalván ismert ősi dallamát, amelyet ma is énekelnek a kakasdi templomban. Népdalgyűjteménye 1968-ban megyei I. és országos III. dijat kap. Összegyűjti és feldolgozza az andrásfalviak gazdálkodását. Az 1969-ben megbízzák a kakasdi takarékszövetkezet vezetésével. Nagy erőfeszítések árán elsajátítja a vezetéshez szükséges ismereteket és tizenhárom éven át, nyugdíjba vonulásáig irányítja a munkát. 1976-ban jelenik meg Népdalcsokor. Andrásfalvi népdalok címmel az a a kötet, amelyben 240 dalt tesz közzé. 458 mesét gyűjt össze, amelyet még négy kötetben ad közre. A népi imádságok és saját előadásában a Népdalcsokor könyvben szereplő összes éneket is szalagra vette 1969. január 1-2-án. A 34 mesemondó ízes előadásában elhangzott mesekincs egy részét magnószalagon is megörökíti. 1972 őszén megalakítja a Kakasdi Székely Népi Együttest, amelynek vezetője lesz, a Sárközi lakodalomban, a Szekszárdi Szüreti Napokon és egyéb rendezvényeken való szereplésével elismerést vív ki. 1973-ban születik meg a bukovinai székelyek népi gyógyászatával foglalkozó tanulmánya Népi gyógyászat a bukovinai Andrásfalván címmel, ami aztán az Orvostörténeti Múzeumba kerül, a következő 10 évben Istensegíts, Hadikfalva és Józseffalva népi gyógyászatát is magnószalagra veszi. A bukovinai székelység életútját színpadi előadásra is feldolgozza 1981-ben Madéfalválól napjainkig címmel.

"Sebestyén Ádám azoknak a példaképe lehet, akiket a sors nem kímélt és mégis saját erejükbõl, és isten segedelmével ennek a népnek nagyjaivá lettek. Igen... ezek tartják meg a népet, akik felmutatják értékét és kincsét, áldozatos munkával összegyûjtik mindazt, ami minket magyarrá tesz... ... s ezeken a műveken, az ő munkásságán fogunk tanulni, fogjuk tovább élni a nekünk kijelölt életet..." Andrásfalvy Bertalan a Magyar Néprajzi Társaság elnöke

Munkái

• A bukovinai andrásfalvi székelyek élete és története Madéfalvától napjainkig. (Történelem és népszokások.) Tolna Megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya, Szekszárd 1972;

• Népdalcsokor: bukovinai, andrásfalvi népdalok. Tolna Megyei Tanács V. B.Könyvtára, Szekszárd, 1976;

• Gazdálkodás a bukovinai Andrásfalván. Szekszárd, 1976;

• Bukovinai székely népmesék I. Fábián Ágostonné meséi, Szekszárd, 1979;

• Bukovinai székely népmesék II. Fábián Ágostonné, Mátyás Rózsika, stb. meséi; Szekszárd, 1981;

• Bukovinai székely népmesék III. Szekszárd, Tolna megyei Tanács V.B. Könyvtára, 1983;

• Sebestyén Ádám gyűjtéséből, a Móra Kiadónál Az eltáncolt papucsok. Bukovinai székely népmesék címmel, Kovács Ágnes mesekönyvet ad ki, Budapest 1984;

• Bukovinai székely népmesék IV. Tolna Megyei Könyvtár, Szekszárd, 1986;

• A bukovinai székelység tegnap és ma. Tolna Megyei Könyvtár. Szekszárd, 1989;

• Sebestyén Ádám élete és munkássága. (szerk. Sebestyén Dezső). Székely és Társa Kvny., Bonyhád, 1996;

• Bukovinai székely népmesék. Sebestyén Ádám néprajzi gyűjtése. (a szöveget gond., szerk. és kiad. Sebestyén Imre Dezső, átd. kiad.) 2009;

• A bukovinai székelység tegnap és ma. Sebestyén Imre Dezső kiadása, 2. bőv. kiad. Szekszárd, 2009;

• Gazdálkodás a bukovinai Andrásfalván Tolna Megyei Könyvtár, Szekszárd, 1978;

• A ​bukovinai székelység tegnap és ma, Tolna Megyei Könyvtár, Szekszárd, 1989;

• Kakasdi stációk. Infotolna. Kakasd, 1994;

• Tündér Erzsébet: bukovinai székely népmesék / ... Sebestyén Ádám gyűjtéséből ... Rézbong. Göd. 2005;

• Gyógyító praktikák: Néprajzi gyűjtés a bukovinai székelyeknél. Szerzői kiadás, 2008;

• Bukovinai székely népmesék I. - Márika meséi. Ad Librum Kiadó, 2009;

Díjak, elismerések

• Babits Mihály emlékplakett, 1981;

• Tolna Megyei Tanács Alkotói Díja kitüntetés, 1981;,

• Sebestyén Gyula emlékérem

Emlékezete

A bonyhádi Székelyházban 2009. augusztus 1-jén állandó kiállítás nyílik Sebestyén Ádám, a bukovinai székelyek krónikásának hagyatékából. A tárlatot Csibi Krisztina néprajzos muzeológus nyitotta meg, édesapjáról Sebestyén Dezső is megemlékezett