Ürmösy Sándor

Korond, 1815. március 4. - Gyulafehérvár, 1868

unitárius lelkész, néprajzkutató

A székelykeresztúri unitárius líceumban kezdte tanulmányait, majd 1833-tól 1840-ig a Kolozsvári Unitárius Kollégium diákja. 1840-ben Tordátfalvára kerül, 1841-ben kéthónapos utazást tett a Havasalföldön, Munténiában, hogy felkeresett az ott élő magyarokat és bemutassa életüket, szokásakat, feljegyezze népdalaikat, népmeséiket és népballadáikat. 1843-ban újabb havasalföldi, munténiai körutazást tesz, hogy előfizetőket gyűjtsön a Vadrózsákhoz. 1844-ben Vadadra kerül, és megházasodik Hegedűs Teréziával. Útjairól cikkeket és könyvet is publikált. 1846-ban elválik Hegedűs Teréziától, 1849-ben újra megházasodik, Farkas Zsuzsannát veszi feleségül. 1851. szeptember 3-án a kolozsvári zsinaton szentelik unitárius lelkésszé. 1853-ban Bözödújfalura kerül, ahol megírja a Székellymagyar szombatosok Erdéllyben c. munkáját ami kézíratban marad. Unitárius segédlekészként 1856-ban, visszakerül Tordátfalvára, ahol később lelkész lesz. A kolozsvári Hetilap munkatársa volt az 1850-es években. Püspökének, Kriza Jánosnak 1862. augusztusában adatközlőt ajánl a „Vadrózsánk"-ba. 1862. novemberében az önálló székely szótár megjelentetése érdekében gyűjtési felhívást hirdet a Kolozsvári Közlönyben. Népköltési gyűjteményeinek egy részét Kriza János közölte a Vadrózsákban, a Vadrózsák Székely népköltési gyűjtemény első kötete 1863-ban jelenik meg. 1866-ban Csekefalván lesz unitárius lekész, adminisztrátor. Kriza János unitárius püspök 1867-ben megszerez tőle egy mesegyűjteményt. 1868-ban katolizál, elcsapják, Gyulafehérváron nyomorban hal meg. Kiadatlan kéziratos gyűjteménye a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában található.

Munkái

• Az elbujdosott magyarok Oláhországban. Utazás után írta Ürmösy Sándor 1844. Kolozsvár, 1844. (Ism. Regélő Pesti Divatlap 48. sz., Kolozsvári Hiradó 16. sz.)

• Székellymagyar szombatosok Erdéllyben, 1853, kézírat

• Egy szomorú éjszaka 1855. jún. 20. Marosvásárhely, 1855.

• Nép-szellem a Nagy Székölly Országban. kézírat. MTAKK. Irod. 4-r. 415.

• A moldvai csángó magyarok és dalaik. Hazánk s a külföld. II. évf. (1866) 207.