# Jakab Elek

Szentgerice, 1820. február 13. – Budapest, 1897. július 22.

*székely történész, művelődéstörténész, levéltáros, jogász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja*

Álnevei és jegyei: Agricola, Székely, Vadormi, A., A-a., -a. M., V-i.

Unitárius kisnemesi családból származott. Elemi iskoláit szülőfalujában, középiskolai tanulmányait a székelykeresztúri unitárius algimnáziumban végezte, majd 1837-től 1840-ig a kolozsvári unitárius kollégiumban tanult bölcseletet, jogot és teológiát. A kollégiumban részt vett az önképzőkör tevékenységében és Kőváry Lászlóval közösen kiadták az Ébredő illetve Remény című lapokat; ez utóbbiban jelentek meg első írásai és versei. Egy éven át a marosvásárhelyi ítélőtáblánál dolgozott joggyakornokként, majd 1841-től 1848-ig az erdélyi kincstár hivatalnoka volt Nagyszebenben. Az ügyvédi vizsgát 1846-ban tette le Kolozsváron, s 1847-től Marosszék ítélőtáblai bírája lett. Miután az 1848. május 30-ai erdélyi országgyűlés kimondta Magyarország és Erdély unióját, az ellenzék küldötteként Jakab vitte meg a hírt a Batthyány-kormánynak. 1848 szeptemberében belépett a honvédsereg 15. huszárezredébe, s Bem József parancsnoklása alatt vett részt a szabadságharc erdélyi és bánsági harcaiban, előbb közlegényként, 1849 februárjától hadnagyi, később főhadnagyi, végül júliustól alszázadosi (alkapitányi) rangban. 1849 során többek között harcolt a magyar győzelmet hozó gálfalvi, piski, jádi és nagyszebeni ütközetekben, valamint a vesztes temesvári csatában. Május 1-jén a temesközi harcokban tanúsított magatartásáért megkapta a Magyar Katonai Érdemrend 3. osztályát. Az augusztus 17-ei dévai fegyverletételt követően az oroszok fogságába került, s 1849 augusztusa és 1850 áprilisa között a nagyszebeni várbörtönben raboskodott.

Kiszabadulása után szentgericei birtokán gazdálkodott, s a hatósági végzés értelmében 1854-ig nem hagyhatta el a települést. 1856-ban Kolozsvárra költözött, és feleségül vette az erdélyi főkormányszéki levéltár igazgatója, Mike Sándor leányát, Rózát. Tevékenyen részt vett a város közéletében, közreműködött a Kolozsvári Nemzeti Színház, az Erdélyi Gazdasági Egylet működtetése, illetve az Erdélyi Múzeum-Egyesület megalapítása körüli szervezőmunkában. Emellett gróf Mikó Imre titkáraként Erdély különböző levéltáraiban végzett történetiforrás-kutatásokat. 1861-ben kinevezték az erdélyi főkormányszéki levéltár munkatársává, 1863-ban aligazgatójává, végül 1867-től 1875-ig az intézmény főigazgatója volt. Tudományos eredményei elismeréseként 1870. május 25-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1889. május 3-án rendes tagjává választották. Emellett tiszteleti tagja volt az erdélyi románok irodalmi és művelődési társaságának, az Astrának. Tanácsosi rangban részt vett az unitárius egyház munkájában, és levelező tagja volt a British and Foreign Unitarian Associationnek is. Miután a magyar kormány elrendelte, hogy a megalapítása előtt álló Magyar Országos Levéltár az erdélyi főkormányszéki levéltárat mint szervezeti egységet integrálja, 1874-ben Jakab európai körúton tanulmányozta az egyes országok levéltárügyét. 1875-ben az egyesített Magyar Országos Levéltár allevéltárnokává nevezték ki, amelynek 1893-tól haláláig levéltárnoka volt.

Nagyszebeni hivatalnokévei alatt kezdett átfogó levéltári kutatásokba, melynek során feltárta a Szász Nemzeti és Szeben Vármegyei Levéltár, valamint a Bruckenthal Múzeum és Könyvtár anyagát. Történeti kutatásai homlokterében az Erdélyi Fejedelemség és Erdély 16–19. századi köz- és eseménytörténete állt, de levéltári kutatásai és tudományos érdeklődése kiterjedt Kolozsvár és Udvarhely vármegye helytörténetére, továbbá az 1848–1849-es szabadságharc erdélyi eseménytörténetére is. Behatóan foglalkozott művelődéstörténeti kérdésekkel, 16–18. századi kéziratos énekeskönyvekkel, a kalendáriumirodalommal és az erdélyi sajtó történetével. 1855 után Mikó Imrével együtt szerkesztette az Erdélyi Történelmi Adatok című sorozat első három kötetét.

Levéltárosként főleg az egyes – állami, törvényhatósági, magánkézben lévő stb. – levéltárak szervezeti kérdései foglalkoztatták, de nevéhez fűződik a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárának 1875 utáni szakszerű rendezése is.

Kolozsvári diákévei alatt Szentiváni Mihály buzdítására verseket írt, hazafias ódái a Remény című ifjúsági lapban jelentek meg, de csakhamar felhagyott a költészettel. 1848. június–augusztus között az Erdélyi Híradó szerkesztője volt, az 1850-es évektől pedig rendkívül sokrétű publicisztikai tevékenységet folytatott, a Kolozsvári Hetilap, a Magyar Polgár, a Vasárnapi Ujság, az Ország-Világ, az Ellenőr, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló, A Hon, a Századok, a Néptanítók Lapja stb. folyóiratok hasábjain jelentek meg közleményei – gyakran Agricola, Székely, Vadormi stb. álnéven – Erdély történelméről, műveltségi és oktatásügyi viszonyairól, valamint közigazgatási, közgazdasági és mezőgazdasági kérdésekről. További folyóiratokban – többek között a Keresztény Magvetőben – számos életrajzot közölt Erdély és az Erdélyi Unitárius Egyház nagyjairól (pl. Dávid Ferenc, Enyedi György, Aranyosrákosi Székely Sándor, Kriza János).

Írásaiban természetjogi érvekkel állt ki a feudális előjogok ellen, és az amerikai alkotmány példájára hivatkozott. Oláhügy című sorozatában kifejtette, hogy be kell vezetni a közteherviselést és a személyi szabadság elvét: „az embernek veleszületett jogainál fogva is, de a társasélet legelső feltétele nyomán is személyileg szabadnak kell lennie.”

## Művei

* Mértékletességi társulatok alapítása. (Erdélyi Híradó, 1840);
* Magyar ősök képcsarnoka. Báthori István, Bocskay István, Bethlen Gábor és Kemény János rövid élet- és jellemrajza. (Divatcsarnok, 1855);
* Nemzeti kegyelet és még valami. (Kolozsvári Hetilap, 1855. 45.)
* Falusi iskolákról és kisdedóvodákról. (Kolozsvári Hetilap, 1855. 49.)
* Vagyon- és életbiztosító intézetekről. Kell-e tanulni a földmívesnek, s kell-e tanulni a földmívelést? – Tagosításról általában. (Mezei Naptár, 1856);
* A gazdasági gépek alkalmazásáról. (Erdélyi Gazdasági Egylet Havi Füzetei, 1856–1857);
* Id. Szász Károly életrajza. (Törvénykezési Lapok, 1858);

  Az erdélyi múzeum-egylet alakuló gyűlése, 1859. nov. 23–26-án. (Budapesti Szemle, 1859);
* Mikép lehetne a családi és közéletet nemesen emelő, voltakép népboldogító kegyeleteket a magyar népnél természete-, életelveihez és szokásaihoz képest legbizonyosabban föléleszteni? Ezüst kehely díjat nyert pályairat. (István Bácsi Naptára, 1859);
* Az erdélyi múzeum-egylet alakító gyűlése, 1859. nov. 23–26. 1859. – A magyar korona fölötti küzdelem a XVI. században. (Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Évkönyvei, 1859–1860);
* Szentábrahámi Mihály életrajza. Keresztény Magvető. 1861;
* Hídvégi Mikó Ferencz, az államférfi és történetíró. (Magyarország, 1862. 64.);
* Segesvári Bálint krónikája. 1606–1654. (Erdélyi Történelmi Adatok, 1862);
* János Zsigmond erdélyi fejedelem élete és uralkodása. Keresztény Magvető. 1863;
* Erdély egyháztörténelméhez. I. Az erdélyi apátságok. II. Az erdélyi apácza-klastromok. Magyar Történelmi Tár 13. (1867). pp. 3-42, 43-87;
* Egy levéltárnok emléke: altorjai Mike Sándor. – Az erdélyi országos czímerek története. – Erdély egyháztörténelméhez. 1. Apátságok. 2. Apáczaklastromok. Századok. 1867;
* Fejér Márton életrajza. Keresztény Magvető, 1867;
* Adatok a XI. zászlóalj történetéhez, tekintettel az erdélyi 1848–1849-ki eseményekre. Egy honvéd magánjegyzete. Névtelenül. (Kolozsvár, 1868);
* A székelyföld népismei és régiségtani ismertetésének történetnyomozási fontossága. [Orbán Balázs](/szekelyfold-hires-emberei/orban_balazs.md) kézirati munkájának ismertetése. (Budapesti Szemle, 1868);
* Torma József, Diplomatarium Calendarium és az irodalmi színvonal. Magyar Polgár, 1869;
* [Bölöni Farkas Sándor](/szekelyfold-hires-emberei/boloni_farkas_sandor.md) és kora. Keresztény Magvető. 1870;
* Az erdélyi honismertető egylet tudományos munkássága eredményeiről. Századok, 1870;
* Kolozsvár története, I–III. kötet, Budapest, 1870–1888;
* A királyföldi viszonyok ismertetése, I–II. köt., Pest–Budapest, 1871–1876;
* Gróf [Mikó Imre](/szekelyfold-hires-emberei/miko_imre.md). (Protestáns Képes Naptár, 1871);
* A királyföldi viszonyok ismertetése. I–II. köt. (Pest, 1871–1876; románul: 1871);
* A kolozsvári nemzeti színház története. 1–10. – A magyar szabadságharcz végnapjai s fogsága szenvedései. Magyar Polgár, 1871;
* Az Egyházi Reform és a Figyelmező. Keresztény Magvető, 1872;
* A Székely Oklevéltár történeti fontossága. 1–3. – Az erdélyi kir. főkormányszéki levéltár közigazgatási és tudományi értéke. Századok, 1873;
* Adatok a 15. számú Kossuth-, később Mátyás-huszárezred alakulási s forradalmi történetéhez, bevezetéssel. Magyar plgár, 1873;
* Der Kampf der Sachsen für die Überreste des Feudalwesens in Siebenbürgen, Budapest, 1874;
* Sándor Pál konstantinápolyi naplója. – Sándor Pál életrajza és írásai. – Sándor Pál konstantinápolyi emlékjegyzetei. Magyar Történelmi Tár, 1874;
* Liszt hangversenye. – A budapesti bíbornok beiktatási ünnepélye. – Egy porszem Ürmösi Samu sírhalmára. – A kolozsvári állami tanítóképezde fölvételi vizsgáiról. Magyar Polgár, 1874;
* A politikai, színészi és egyházi szónoklat párhuzama. – Néhány szó a Dávid Ferencz-alapítványról. Keresztény Magvető. 1874;
* Kossuth Lajos naplója febr. 21-től márcz. 2-ig, 1837. – Szemere Bertalan levelei Kossuth Lajoshoz 1836-ban. Történeti Lapok, 1874;
* Sándor Pál, kapithia s az erdélyi fejedelemség utolsó évei. Magyar Történelmi Tár, 1874 és külön: Budapest, 1875;
* Az utolsó Apafi: Történeti tanulmány, Budapest, 1875;
* Adatok Horváth Mihály élet- és jellemrajzához. 1–2. (Ellenőr, 1875. 50. és 52.);
* Szemere Bertalan három levele Kossuth Lajoshoz. Kiadta, a bevezetést írta J. E. – Kossuth és Metternich. A székely közgazdasági és közművelődési egyletről. – Az erdélyiek a fővárosban. – A tisztviselői nyugdíjtörvényhez. – A közegészségi törvényhez. Mgyar Polgár, 1875;
* A gymnasiumi oktatás általában s különösen a budai kir. egyetemi főgymnasiumnál. – Londoni utazásom emlékei. Keresztény Magvető, 1875;
* Báró Wesselényi Miklós hűtlenségi bűnpöre, I–II. köt., a latin tartalmat átd., a történelmi bevezetést írta J. E. Történelmi Lapok, 1876; Kolozsvár, 1876;
* A Ghyczyek Erdély történetében, különös tekintettel a királyi kormányzói intézményre. (Értekezések a történeti tudományok köréből. VI. 5. Bp., 1876);
* A közgyűjtemények tudományi értéke. Magyar Polgár, 1876;
* Erdély és az anabaptisták a XVII–XVIII. században. Keresztény Magvető, 1876)
* A sólyom magyar történelmi jelentősége. (Igazmondó, 1876);
* Kossuth levele br. Wesselényi Miklóshoz. (Életképek, 1876);
* A levéltárakról, tekintettel a magyar állami levéltárügyre, Budapest, 1877 (akadémiai székfoglaló, elhangzott 1874. november 2-án).
* Tanulmányok Erdély XVIII. századbeli jogtörténetéből. (Értekezések a történeti tudományok köréből. VII. 3.) Budapest, 1877;
* Emlékbeszéd Szentkirályi Zsigmond felett. (Értekezések a társadalmi tudományok köréből. IV. 6. Budapest, 1877 és külön: Bp., 1877);
* Leta vagy Ghyczy vára. Öt tábla rajzzal. (Archaeologiai Közlemények, 1877 és külön: Budapest, 1877);
* Adatok Marosszék közhavasai történeti és statisztikai ismeretéhez. (Marosvidék folyóirat, 1877);
* Gr. Bethlen Ferencz hátrahagyott kéziratai. (Ellenőr, 1877. 325.);
* Néhány adat Blandrata György élete s jelleme ismeretéhez. Keresztény Magvető, 1877;
* Az erdélyi törvényhozás és közigazgatási erdőügyi intézkedéseinek rövid története. (Erdészeti Lapok, 1878);

  Az én alezredesem emléke: Makrai László élet- és jellemrajza. (Magyarország és a Nagyvilág, 1878);
* [Kriza János](/szekelyfold-hires-emberei/kriza_janos.md) unitárius püspök élete. Keresztény Magvető. 1878;
* [Szentiváni Mihály](/szekelyfold-hires-emberei/szentivani_mihaly.md) életrajzához. – Deáki Filep Sámuel élete és irodalmi munkássága. Figyelő, 1878;
* Alesius Dénes vagy Dávid Ferencz volt-e az első erdélyi református püspök? Keresztény Magvető, 1879;
* Dávid Ferencz emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára. Kolozsvár, 1879;
* Emlékek a szabadságharcz idejéből, Budapest, 1879;
* Magyarország törvényhozási és közkormányzati erdőügyi intézkedéseinek történeti áttekintése. (Erdészeti Lapok, 1879);
* Kazinczy Ferencz és a két Wesselényi. (Nemzeti Hírlap, 1879);
* Emlékek a szabadságharcz idejéből. Budapest, 1879;
* Egy XVI. századi kiadatlan magyar színmű. (Koszorú, 1879);
* A magyar színészet történetéhez. Magyar Polgár, 1879;
* Kazinczy Ferencz Munkács várában. (A Petőfi Társaság Évkönyve, 1879);
* [Tiboldi István](/szekelyfold-hires-emberei/tiboldi_istvan.md). – Váradi Szabó János, mint a magyar népoktatás egyik úttörője. (Néptanítók Lapja, 1879);
* A Teleki-könyvtár és a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság. – Toldy Ferencz és Kazinczy Gábor. – Kazinczy Ferencz hatása Farkas Sándorra. – Könyv- és kézirattáraink és irodalomtörténetünk. – XVI. századi költészetünk néhány ismeretlen emléke. Figyelő, 1879–1880;
* A Pragmatica Sanctio története Erdélyben. 1–4. Századok, 1879–1880;
* Kazinczy Gábor irodalmi hatásáról, Budapest, 1880;
* Az erdélyi reformált egyház közoktatási állapota a múlt században. (A Magyarországi Protestáns Egylet Kiadványai 17. és Protestáns Theológiai Könyvtár. 13. Budapest, 1880);
* Bogáthi Fazakas Miklós XVI. századi magyar theológus és költő. 1–3. – Bogáthi Fazakas Miklós még egy műve. Keresztény Magvető. 1880;
* [Szabadságharczunk történetéhez](http://mek.oszk.hu/08700/08707/): Visszaemlékezések 1848–1849-re, Budapest, 1880;
* A történelmi térképek mivolta s jogosultsága. Magyar Polgár, 1880 ,
* Déryné Kolozsvárt. Ország–Világ, 1880;
* A reális irány túlsúlya közoktatásunkban. – Népnevelőink a mai társadalomban. – Népnevelésünk öntudatos fejlődése. Néptanítók Lapja, 1880;
* A magyar Fiume, Budapest, 1881;
* [A kalendáriumokról. Történelmi és politikai tekintetben.](http://mek.oszk.hu/16000/16058/16058.pdf)(Értekezések a történeti tudományok köréből. IX. 4.) A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-hivatala. Budapest, 1881;
* Magyar protestáns egyháztörténelmi monographiák. Többekkel. Budapest, 1881;
* A magyar Fiume. Röpirat. Budapest, 1881;
* Adalék Sinkai György életiratához. 1–2. Századok, 1881;
* Szabadságharczunk történetéhez. Visszaemlékezések 1848–1849-re. Kilencz fénynyomású arczképpel. Budapest, 1881;
* Közoktatás- és nevelésügyi methodikánk három század előtt. – Comenius Amos János az erkölcsös nevelésről. – Kazinczy Ferencz és a magyar népoktatásügy. (Néptanítók Lapja, 1881);
* Az erdélyi nyomdák történetéhez. – Adatok erdélyi írók névtárához a XVII–XVIII. században. (Magyar Könyvszemle, 1881);
* Magyar–lengyel rokonszenv a múltban. 1–2. (Pesti Hírlap, 1881. 165. és 166.);
* A régi színházi intendánsok. (Pesti Hírlap, 1881. 205.);
* Csokonai levele Lillához. (Pesti Hírlap, 1881. 251.);
* A kiegyezés történetéhez. (Pesti Hírlap, 1881. 259.);
* Mike Sándor. (Pesti Hírlap, 1881. 305.);
* Egy papi kérdésről. – Gr. Kemény József 25. évfordulója. – [Mikó Mihály](/szekelyfold-hires-emberei/miko_mihaly.md) élete és történelmi tárgyú levelei. Magyar Polgár, 1881;
* [Andrád Sámuel](/szekelyfold-hires-emberei/andrad_samuel.md) mint író és fordító. – Szacsvay Sándor. – A censura története Erdélyben. – Aranyosrákosi Székely Sándor. (1881–1882)
* Az erdélyi hírlapirodalom története 1848-ig. (Értekezések a nyelvtudományok köréből. X. 9. Budapest, 1882);
* Munkácsy Krisztus képéről történeti tekintetben. – Ágh István unitárius püspök élete és kora. – Farkas György élete és jelleme. Keresztény Magvető, 1882;
* A gyakorlati gazdasági oktatás a népiskolákban és a tanítóképezdékben. – Népnevelésünk 40 év előtt és most. –  Tanrendszerünk néhány árnyoldala. (Néptanítók Lapja, 1882);
* Adatok énekes könyveink bibliographiájához. Toldy Ferencz jegyzetei nyomán. – A XIX. századi erdélyi halotti beszédek bibliographiájához. (Magyar Könyvszemle, 1882);
* Népnevelésünk némely akadályai, Gr. Széchenyi István és a democratia. (Pesti Hírlap, 1882. 12.);
* Késő elismerés egy elfeledett író: albisi Pánczél Dániel iránt. – Adalék a telepítés történetéhez. – [Kelemen Lajos](/szekelyfold-hires-emberei/kelemen_lajos.md) életének ismertetése. Századok, 1882;
* Erdély alkotmányos védelme. (Pesti Hírlap, 1882. 22.);
* Kísérlet Dalmatia visszacsatolására, 1848. (Pesti Hírlap, 1882. 53.);
* Egy kiadatlan költemény Kazinczy Ferencz hagyatékából. (Pesti Hírlap, 1882. 156.);
* Simon Elek emléke. – A magyar középiskolai törvényjavaslat újabb bukása. – Emlékbeszéd [Kriza János](/szekelyfold-hires-emberei/kriza_janos.md) születési házának emléktáblával megjelölése ünnepén. – A Roman Memorandum tárgyilagos kritikája. – A képviselői mandátum tartama. Magyar Polgár, 1882;
* A bor az emberiség életében. 1–3. (Egyetértés, 1882. 191–193.);
* A csángók múltjából. – II. Lajos király és testvére mátkasági ünnepélye. – Kisfaludy Károly irodalmi hatásáról. (Magyarország és a Nagyvilág, 1883);
* A római katholikus hittérítési alap rendeltetése és története. – Az unitáriusok üldöztetése a jezsuiták által. Keresztény Magvető, 1883;
* István főherczeg, kir. helytartó utolsó életéveiből. 1–2. (Pesti Hírlap, 1883. 127. és 129.);
* Görgényvár és a görgényi kastély a múltban. 1–2. – II. Apafi Mihályné Bethlen Kata hagyatéka. 1–3. Századok, 1883;
* Ismeretlen adat Erdély 1848. évi administrativ szervezéséhez. – Jellemző vonások Vörösmartyról. – Drágos János, román népvezér. – Br. Wesselényi Miklós utolsó politikai ténye. – A Szejke-fürdő. Magyar Polgár, 1883;
* Még néhány adat [Andrád Sámuelről](/szekelyfold-hires-emberei/andrad_samuel.md). Figyelő, 1883;
* [Erdély katonai védereje átalakulása a XVIII. században](http://mek.oszk.hu/16400/16470/) Felolvastatott az MTA II. Osztálya 1884. okt. 13-án tartott ülésén. (Értekezések a történeti tudományok köréből. XI. 10. Budapest, 1884);
* Erdély országgyűlési története II. József császár alatt. 1–2. Századok, 1884;
* [Aranka György](/szekelyfold-hires-emberei/aranka_gyorgy.md) és az erdélyi nyelvmívelő és kéziratkiadó társaság. (Figyelő, 1884 és külön: Budapest, 1884);
* Csokonai életéből. Figyelő, 1884;
* Gr. O’Donel Károly Erdélyi katonai kormányelnöke. – Bem tábornok irataiból. (Hazánk, 1884)
* Egy elmés költemény a század elejéről. (Hunyad folyóirat, 1884);
* Szemere Bertalan hátramaradt írásaiból. – II. Ulászló udvartartása. – Az 1848–1849. évi román népfölkelés. – Egressy Gábor mint a borsodi védősereg kapitánya. – Visszaemlékezés Schodelnéra. (Magyarország és a Nagyvilág, 1884);
* Megint egy adat az erdélyi irodalom zsenge korából. Adatok Csokonai életéhez és jelleméhez. (Élet és Irodalom, 1884);
* Egy magyar királyfi neveltetése. – V. László király tanítójáról. – Az unitáriusok nevelés- és tanrendszere. Néptanítók Lapja, 1884;
* Újabb adalék az erdélyi halotti beszédek bibliographiájához. Magyar Könyvszemle, 1884;
* Erdőink hajdan és ma. 1–2. Erdészeti Lapok, 1884;
* A budapesti állami tanítóképezde, Br. Nopcsa Lászlóról. (Pesti Hírlap, 1884. 16.);
* Csokonai és a Széchenyi könyvtár cancellistai állomása 1802-ben. (Egyetértés, 1884. 108.);
* A bécsi titkos rendőrség befolyása Magyarország belügyeire. (Hazánk, 1885);
* [Andrád Sámuel](/szekelyfold-hires-emberei/andrad_samuel.md) halála éve és napja. Figyelő, 1885;
* Emlékezés báró Eötvös Józsefre. (Néptanítók Lapja, 1885);
* Adalék Magyarország ásványvizei s gyógyfürdői törvényhozás útján rendezéséhez. (Nemzetgazdasági Szemle, 1886);
* Ipolyi Arnold nagyváradi püspök emléke. Néptanítók Lapja, 1886;
* Kovács Pál életiratához. Figyelő, 1886;
* A magyar ipar egy eredetisége mint közgazdasági jövedelemforrás. (Egyetértés, 1886. 168.);
* Nagyernyei Kelemen Benő élete. Élet- és jellemrajz. 1 képpel. (Keresztény Magvető, 1887 és külön: Budapest, 1887);
* Töredékek színészetünk első korszakából. (Magyar Salon, 1887);
* A nagyszebeni magyarság hajdan és most. (Hazánk, 1887);
* A Bánffy-levéltár magyar történelmi forrásai. (Magyar Könyvszemle, 1887);
* A csáki-gorbói kastély történelmi ritkaságai. – Egy magyar jezsuita a XVI. században. Fraknói Szántó Istvánról. Századok, 1887;
* Ocsvay Ferenczné emléke. (Kolozsvár napilap, 1887. 18.);

  Királyok Kolozsvárott. (Kolozsvár napilap, 1887. 322.);

  Magyar–bolgár érintkezések a múltban. 1–2. (Nemzet, 1887. 63. és 64.);
* Lugosy József élete és tudományos iránya. Figyelő, 1887;
* Keserű Mózes életrajza. (Székely Egyleti Képes Naptár, 1888);
* Az egykori Erdély nemzeti színeiről. – A rumén történetírás újabb jelenségei. 1–2. – Magyarország jogtörténelmi emlékei. 1–2. – A román eredet. – Erdély ország-nevei. Századok, 1888;
* Br. Wesselényi Miklós a trón előtt. (Hazánk, 1888);
* Baumgart Bálint élet- és jellemrajza. Keresztény Magvető. 1888;
* Duka Tivadar könyve Kőrösi Csoma Sándorról. Ismertető értekezés. Felolvastatott az MTA II. Osztálya ülésén, 1888. jún. 11-én. (Értekezések a történeti tudományok köréből. XIV. 2. Budapest, 1889);
* Az erdélyi 1809. évi insurrectio története. (Hadtörténelmi Közlemények, 1889);
* Egy tanulságos történelmi emlék 1848–1849-ből. (Ellenzék. Kolozsvár, 1889. 80.);
* Huszti András életrajzához. (Ellenzék. Kolozsvár, 1889. 161.);
* Új adat a segesvári csatáról. (Ellenzék. Kolozsvár, 1889. 83.);
* A kolozsmonostori apátsági zárda, mint üldözöttek menhelye. 1–2. Századok, 1889;
* Magyar hölgyek terve a Magyar Tudományos Akadémia fölolvasásairól 30 év előtt. (Magyar Salon, 1890);
* A báj mythoszi és nemzeti költészeti felfogása. (Erdélyi Híradó, 1890. 80.);
* Enyedi György élete. 1–2. – A „Keresztény Magvető” megalapítása. Keresztény Magvető. 1890;
* Magyar és angol-amerikai unitárius érintkezések e század első felében. 1–2. Keresztény Magvető, 1890–1891;
* Emlékbeszéd br. [Orbán Balázs](/szekelyfold-hires-emberei/orban_balazs.md) felett. Felolvastatott a Magyar Történelmi Társulat 1890. okt. 2-iki választmányi ülésén. 1–3. Századok, 1891 és külön: Budapest, 1891;
* Erdély déli határai kijárásáról írt napló 1841-ből. (Erdélyi Múzeum, 1891);
* Veresmarty Mihály kitérési önigazolásának eredeti kéziratairól. – A Magyar Tudományos Akadémia kézirattárának rendezéséről. Magyar Könyvszemle, 1891;
* Még egyszer Bogáthi Fazekas Miklósról. Keresztény Magvető. 1891;
* A Magyar Tudományos Akadémia kézirattárának ismertetése. (Budapest, 1892);
* Magyar–lengyel unitárius érintkezések a XVI–XVII. században. 1–2. Századok, 1892;
* Történelmi emlékek Bornemisza Anna fejedelemnő írásai közül. 1–2. (Történelmi Tár, 1892–1893);
* Az unitárius püspöki czím jogosultsága. Keresztény Magvető, 1893;
* Az unitárius keresztény vallás lelke. Keresztény Magvető, 1894;
* Budvári és Budvár környéki leletek. (Archaeologiai Értesítő, 1894);
* Új adatok Bocskay István életéhez. Századok, 1894;
* Broser Péter élete és krónikája. Keresztény Magvető, 1895;
* Kocsárdi Gálffy János és a Báthoriak. Századok, 1895;
* A székely múzeumokról. (Nemzeti Ujság, 1896. 108.);
* Hol volt Attila hun király sírja? (Nemzet, 1896. 112.);
* Egy-e a besenyő és székely? (Nemzet, 1896. 121.);
* Az unitárizmus aláhanyatlása János Zsigmond választott király és Dávid Ferencz halála után. Keresztény Magvető, 1896;
* Székely telepesek Magyarországon. Századok. 1896.
* Székely telepek Magyarországon 1-2, Budapest, 1896;
* [Szentábrahámi Mihály](/szekelyfold-hires-emberei/szentabrahami_lombard_mihaly.md) unitárius püspök felterjesztése az unitáriusok közalapjairól, 1754-ben. Keresztény Magvető, 1897;
* [Udvarhely vármegye története a legrégibb időktől 1849-ig.](http://adatbank.transindex.ro/html/cim_pdf2406.pdf) (monográfia. Szádeczky Lajossal.) Budapest, 1901; 
* Udvarhely vármegye története a legrégibb időktől 1849-ig. (hasonmás kiad.) Csíkszereda–Budapest, 1994;
* [Tanulmányok.](http://adatbank.transindex.ro/html/cim_pdf2405.pdf) (szerk. Egyed Ákos.) Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 2001;


---

# Agent Instructions: Querying This Documentation

If you need additional information that is not directly available in this page, you can query the documentation dynamically by asking a question.

Perform an HTTP GET request on the current page URL with the `ask` query parameter:

```
GET https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/jakab_elek.md?ask=<question>
```

The question should be specific, self-contained, and written in natural language.
The response will contain a direct answer to the question and relevant excerpts and sources from the documentation.

Use this mechanism when the answer is not explicitly present in the current page, you need clarification or additional context, or you want to retrieve related documentation sections.