Szentandrási István

Madéfalva, 1571 - Veszprém, 1630. szeptember 21.

ferences szerzetes, szendrői és erdélyi címzetes püspök, győri kanonok, veszprémi püspök

Más néven: Csíki István

Szülei Szentandrási Márton és neje, Erzsébet katolikus székelyek. Szülei 1577-be a csíksomlyói ferencesek kollégiumába küldik iskolába, ezt követően belép a ferences rendbe. Noviciusként a próbaévet Pozsonyban tölti, majd előljárói bölcsészeti és kánonjogi tanulmányai elvégzésére Bécsbe, majd onnan Lengyelországba, Szambirba küldik. 1593-ban örökfogadalmat tesz és misés pappá szentelik. Felszentelése után hittérítőként, lelkészként és tanítóként működik Moldvában, Erdélyben és Magyarországon. VIII. Kelemen pápa utasítására 1600-ban Karánsebes és Lúgos környékén teljesít szolgálatot, ahonnan négy évi működés után 1605-ben menekülnie kell, Raguzába majd Rómába megy. V. Pál pápa 1606 november 30-án Szentandrási Istvánnak a törökök által elfoglalt Szendrő címzetes püspöki címet adományozza. A Szentszéknek a szendrői címzetes püspökké szentelt Szentandrási Istvánt, mint adminisztrátort az erdélyi katolikus egyházmegye vezetésével bízza meg, ahová 1607 nyarának elején érkezik meg. Szentandrási István címzetes püspök Kornis Boldizsár fejedelmi tanácsos és a székelyek generálisa, továbbá Forró György jezsuita pap, fejedelmi biztos jelenlétében 1608 december 25-én egyezséget köt a csik-, gyergyó- és kászonszéki papsággal. Szentandrási István címzetes püspök négy évnyi működés után 1611 nyarán elhagyja Erdélyt és Pozsonyba menekül, ahol II. Mátyás király kegyéből évi 100 forint segélyben részesül. A szebeni országgyűlés, amit 1612 május 15-25 között Báthori Gábor fejedelem hív össze, a lázadók és szökevények ellen törvényt hoz és Szentandrási Istvánt címzetes püspököt, 42 társával együtt örökre száműzi Erdélyből. A meg­ üresedett pozsonyi préposti székre 1616-ban pályázik, de nem nyeri el, de II. Mátyás király 1612 december 22-én a segélyét évi 300 tallérra emeli. II. Mátyás király 1618. július 10-ikén kinevezi címzetes erdélyi püspökké, de mint kinevezett püspök még az erdélyi egyházmegyéje határait sem lépi át. 1619 elején a győri egyházmegyéhez tartozó pápóci prépostságot kapja, majd kinevezik győri kanonoknak, 1629-ben pedig elnyeri a csornai prépostságot is. II. Ferdinánd magyar királytól 1630 február 26-ikán megkapja a veszprémi püspökséget, de 1630 szeptember 21-ikén meghal.