# Egyed Ákos Bodos, 1929. november 25. – *székely történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja* Középiskoláit Sepsiszentgyörgyön végezte, majd 1948-tól a Bolyai Tudományegyetem hallgatója lett. 1951-1953 között ugyanitt volt gyakornok, ezt követően a kolozsvári Történeti Intézet kutatója lett. 1990-1994 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, 1995-1997 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen meghívottként adott elő. Kutatásai az 1848-as erdélyi forradalomra és Erdély 1867-től 1914-ig terjedő történetére irányulnak. Foglakozott gazdaságtörténettel és a székely társadalom sajátos gazdasági és társadalmi kérdéseivel. Első írását a kolozsvári Igazság közölte 1953-ban, majd számos szaktanulmánya és tájékoztató cikke jelent meg a Korunk, A Hét, Brassói Lapok, Anuarul Institutului de Istorie Cluj, Acta Musei Napocensis, Forschungen zur Volks- und Landeskunde, Studii, Utunk folyóiratokban, valamint a napilapok hasábjain. Tudományos munkáiban főleg az 1848-as erdélyi forradalommal s Erdély 1867-től 1914-ig terjedő történetével foglalkozik. A gazdaságtörténeten belül különösen az ipartörténet érdekelte, a társadalmi mozgalmak keretében elsősorban a munkás- és parasztmozgalmak, a későbbi években pedig a székelység sajátos gazdasági és társadalmi újkori problémáinak kutatásában és értékelésében ért el eredményeket. Cselényi Béla, Ion Cicală, Kántor Lajos és Kovács József mellett társszerzője az Adatok az 1907-es felkelés történetéhez (1957), majd Vajda Lajos és Ion Cicală mellett a Munkás- és parasztmozgalmak Erdélyben : 1905-1907 c. kötetnek (1962); tagja azoknak a munkaközösségeknek, melyek az Erdély története II. kötetét (románul 1961, magyarul 1965) írták és fordították. Társszerzője az Alianța clasei muncitoare cu țărănimea din România c. kiadványnak (1965). Székelyföldi falutörténeti és a „székely kérdéssel” kapcsolatos kutatásainak eredményét hasznosította a szerkesztésében megjelent A megindult falu (Tallózás a régi erdélyi faluirodalomban. 1849-1914. Téka 1970) bevezetőjében; Az utazás divatja c. alatt (Téka 1973) útleírásokat, úti jegyzeteket közölt az 1848 előtti Erdélyről. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tárgykörében az erdélyi jobbágyfelszabadítás a kolozsvári országgyűlésen, a moldvai és havasalföldi forradalmak magyar sajtóvisszhangja (az 1848. Arcok, eszmék, tettek c. kötetben, 1974) foglalkoztatta, felfedte a polgári-demokratikus forradalom kezdeteit Háromszéken (MNT tanulmánykötet, 1976), társszerzője a Revoluția de la 1848-1849 din Transilvania c. dokumentumkiadványnak (I. 1977; II. 1979). Írt az 1877-es román függetlenségi háború történeti előzményeiről és lefolyásáról is az 1877. Tollal, fegyverrel c. tanulmánykötetben (1977) s a régi székely hadszervezetről a Székely felkelés : 1595-1596 c. gyűjteményes kötetben (1979). Munkásságának egy-egy összefoglaló csomópontja s egyben tudományos munkásságának rangjelzései a további évtizedek önálló kötetei, elsők közt A parasztság Erdélyben a századfordulón c. munkája (1975) társadalom- és agrártörténeti áttekintést ad, s ugyancsak teljes történeti monográfia a Háromszék 1848-1849 c. mű (1978, 2. kiadás 1979), majd a Falu, város, civilizáció : 1848-1914 (1981). ## Művei * Munkás- és parasztmozgalmak Erdélyben: 1905–1907. Vajda Lajossal és Ion Cicalăval. Bukarest: Tudományos Kiadó. 1962 * A megindult falu. Tallózás a régi erdélyi faluirodalomban. 1849-1914., Bukarest: Kriterion. 1970 * Despre problema țărănească în comitatul Satu Mare, în a doua jumătate a secolului al XIX-lea și începutul secolului al XX-lea. Satu Mare: Muzeul Județului. 1972; * Az utazás divatja: útleírások, útijegyzetek az 1848 előtti Erdélyről. Kriterion. Bukarest, 1973; * "1848". Arcok, eszmék, tettek, 1974; * A parasztság Erdélyben a századfordulón. Társadalom- és agrártörténeti áttekintés. Tudományos és Enciklopédiai Kiadó. Bukarest, 1975; * Háromszék 1848-1849. Kriterion. Bukarest, 1978; * Falu, város, civilizáció. Tanulmányok a jobbágyfelszabadítás és a kapitalizmus történetéből Erdélyben 1848-1914. Kriterion Kiadó. Bukarest, 1981; * [Jakab Elek](/szekelyfold-hires-emberei/jakab_elek.md) és a szülőföld. Korunk olyóírat, 1990; * [Jakab Elek](/szekelyfold-hires-emberei/jakab_elek.md), Kolozsvár történetírója. (Keresztény Magvető, 1991) * A korszerűsödő és hagyományőrző Erdély I–II. 1997 * Erdély 1848-1849 I-II., Csíkszereda: Pallas-Akadémia. 1998-1999. ISBN 973-9287-22-0; * [Jakab Elek](/szekelyfold-hires-emberei/jakab_elek.md) történetírásáról. (R. Várkonyi Ágnes-emlékkönyv. Születésének 70. évfordulója ünnepére. szerk. Rihmer Zoltán, Thorockay Gábor, Tusor Péter. Budapest, 1998; * A székelység története a 17–19. században (szerk. Egyed Ákos, Magyari András). Csíkszereda, 2001; * Erdély 1848. évi utolsó rendi országgyűlése, Marosvásárhely, 2001; * Széchenyi és Erdély. (tanulmányok. Csetri Elekkel, Péter Györggyel, Somai Józseffel. szerk. Somai József). Romániai Magyar Közgazdász Társaság. Kolozsvár, 2002; ISBN 973-00-2788-9 * Falu, város, civilizáció. Fejezetek Erdély gazdasági és társadalmi történetéből, 1848-1914. (Második javított kiadás). Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2002; * 1848 erdélyi magyar vezéralakjai. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2004; * Az erdélyi magyarság történetéből 1790-1914. Kolozsvár, 2004; * Erdély metamorfózisa a hosszú 19. században I-II. Pallas-Akadémia. Csíkszereda. 2004; ISBN 9736650642 * Kossuth Lajos és Erdély. (Dávid Gyula, Kötő József, Egyed Ákos). Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2004; ISBN: 3000001762065 * Gróf Mikó Imre - Erdély Széchenyije. DUP Multiplex Media. Debrecen, 2005. * A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig. Xantus Könyvkereskedelmi Kft. 2006. ISBN 978-973-665-160-1 * Gróf Mikó Imre - Erdély Széchenyije. Charta. Sepsiszentgyörgy, 2007; ISBN 973-8326-30-9 * Háromszék 1848–1849. Forradalom és szabadságharc. (3. kiad.) Charta Kiadó. Sepsiszentgyörgy, 2008; ISBN: 9789738326439 * Gyúljanak meg közöttünk is új oltártüzei az ismereteknek. (szerk. Egyed Ákos, Kovács Eszter). Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2008; ISBN: 9789738231863 * Okmány- és irománytár az Erdélyi Múzeum-Egyesület történetéhez I. 1841-1859. (Kovács Eszter, Egyed Ákos). Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2009; * Erdély 1848-1849. Pallas Akadémia. Csíkszereda, 2010; ISBN: 9789736653124 * A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1989-ig. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2013; * Gróf Mikó Imre - "Erdély Széchenyije". (Válogatta és szerkesztette Egyed Ákos). Kairosz Kiadó, Budapest, 2014; ISBN: 9789636627317 * A székelyek rövid, képes története. Tortoma Kiadó. Barót, 2014; ISBN: 9789738995116 * A székelyek rövid, képes története. Kiskapu. Budapest, 2015; ISBN: 9786158013543 ## Tanulmányok * A társadalmi kérdés Udvarhelyszéken az 1848-49-es forradalom idején. Aluta 1980., pp. 155-170. * Vázlatok a jobbágyfelszabaditás és a zsellérkérdés történetéhez a Székelyföldön. Falu, város, civilizáció. Bukarest, 1981. pp. 102-103. * Székely oklevéltár. Utunk 1983/27 * Háromszék egy évszázada. Háromszék 1993/8 * A katonai szolgálat – a székely szabadság jogforrása. In: Vármegyék és szabad kerületek I -II. (szerk.: Radics Kálmán). Debrecen, 2001. * A székelység története a 17–19. században. (tanulmányok, szerk. Egyed Ákos, Magyari András). Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2001. * [Egy irat töredékes és problematikus közléséről.](https://www.3szek.ro/load/cikk/122871/egy-irat-toredekes-es-problematikus-kozleserol) Háromszék napilap. 2019. május 9. --- # Agent Instructions: Querying This Documentation If you need additional information that is not directly available in this page, you can query the documentation dynamically by asking a question. Perform an HTTP GET request on the current page URL with the `ask` query parameter: ``` GET https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/egyed_akos.md?ask= ``` The question should be specific, self-contained, and written in natural language. The response will contain a direct answer to the question and relevant excerpts and sources from the documentation. Use this mechanism when the answer is not explicitly present in the current page, you need clarification or additional context, or you want to retrieve related documentation sections.