Cseres Tibor

Gyergyóremete, 1915. április 1. – Budapest, 1993. május 23.

székely író

Más néven: Portik Cseres Tibor

Történelmi regényei és tényfeltáró írásai kulcsfontosságúak voltak a magyar nép történelmi lelkiismeretének és büszkeségének ápolásában a 20. század második felében.A gimnáziumot Budapesten végezte. 1936 és 1938 között a Békés-megyei Közlönynél dolgozott. Versesköteteit Pálos Tibor néven publikálta (Tájkép, elöl guggolva én, 1937, Békéscsaba) "Zöld levél árnyéka", 1942.

1945-ben a Viharsarok című "munkás és parasztújság" alapítója volt, ott többek közt Liska Tiborral dolgozott együtt. A Csehszlovák Áttelepítési Bizottság tevékenykedése idején a magyarországi szlovák kisebbség, a békés-csanádi szlovák sziget" asszimilációjának okairól írt vezércikket (azt írva, hogy ez gazdasági okoknak, semmint "elnyomó kényszereknek" volt betudható).

Közéleti tevékenysége 1983-ban mintegy ötven magyar íróval együtt nyílt levélben tiltakozott az Új Symposium jugoszláviai magyar irodalmi folyóirat szerkesztőbizottságának menesztése ellen. 1984. június 6-án Csurka István és Mészöly Miklós írókkal együtt tiltakozó nyilatkozatot tett közzé Duray Miklós szlovákiai magyar író letartóztatása ellen, valamint személyesen is megjelentek bírósági tárgyalásán.

Az Írószövetség elnöke A Magyar Írók Szövetsége 1986. november 29-én és 30-án tartott közgyűlésén választotta elnökévé Cserest, Hubay Miklós után, olyan időszakban, amikor a gyengülő kommunista hatalom az erjedés segítőjét, így ellenségét látta a szövetségben. A Kádár-rezsim mellett demonstráló kilépésre és új szervezet alapítására ösztönözték a 150-re becsült számú kommunista írót, de 1987 elejéig csak 28-an léptek ki (Almási Miklós, E. Fehér Pál, Köpeczi Béla, Moldova György, Szerdahelyi István – többen, mint Juhász Ferenc, vagy Szabó Magda azonban visszaléptek).

Cserest felszólították, hogy távolítsák el a "kemény magot" a szövetségből és vezetéséből, de ez nem történt meg. 1987-ben ezért hírzárlatot rendeltek el a szövetség köré és szilencimura ítélték a rendszert kritizáló írókat, mint Csoóri Sándor és Csurka István. A szorítás csak 1988-ban enyhült a szövetség körül. Ebben az évben a szövetség nyílt levélben – hiába – kérte a kormányt, forduljon az ENSZ-hez a romániai magyarság sorsa érdekében, a falurombolás ellen. Cseres Tibor 1987-től 1989-ig volt a Magyar Írók Szövetsége elnöke, utóda Göncz Árpád volt.

Művei

• Hideg napok (lefordították angol, francia, horvát, lengyel, német, orosz, román, szerb nyelvekre) 1964;

• Búcsú nélkül. Budapest, 1964

• Bizonytalan század. Budapest, 1968;

• Foksányi szoros. Budapest, 1985;

• Bizonytalan század. Budapest, 1974;

• Parázna szobrok. Ikerregény. Budapest 1979;

• Én, Kossuth Lajos. Magvető, Budapest, 1981;

• Hideg ​napok - Búcsú nélkül - Bizonytalan század. Budapest, 1983;

• Vízaknai csaták. Budapest, 1988

• Őseink ​kertje, Erdély. Budapest, 1990;

• Foksányi szoros - Rokonkereső - Ezüstpajca. Budapest 1990;

• Vérbosszú Bácskában. Budapest. 1991;

• Hideg napok - Vérbosszú Bácskában. Lazi Kiadó. Szeged 2014;

• Foksányi szoros. Székely Könyvtár 34. Hargita Kiadóhivatal. Csíkszereda [?];

• Őseink ​kertje, Erdély. Kolozsvár, 2015;

Tanulmányok, publikációk

• Őszi beszélgetés Klézsén. Mozgó Világ, 8. 10.sz.

  Budapest 1982. pp. 24-29.;

Emlékezete

• Gyergyóremete központjában emlékművet emeltek neki, emlékét társaság ápolja. Az 1990-es évek közepe óta a gyergyóremetei Fráter György iskolában április utolsó péntekjén Cseres Tibor napot tartanak, anyanyelvi és versmondó vetélkedőkkel.

• Emléktáblája van Budapest 12. kerületében, a Tartsay Vilmos u. 20. számú ház falán.