> For the complete documentation index, see [llms.txt](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/llms.txt). Markdown versions of documentation pages are available by appending `.md` to page URLs; this page is available as [Markdown](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/koreh_zsigmond.md).

# Koréh Zsigmond

Bikfalva, 1761 - Bécs, 1793. március 9.

festő, grafikus, műfordító

Bikfalván, Háromszékben született szabad székely református szülőktől, valószínűleg 1761 -ben.1 Atyja egy katonaállítás alkalmával átszökött Oláhországba. Megunván a sok buj-dosást, visszatért Erdélybe s önként belépett a székely seregbe. Fiát, Zsigmondot 1771-ben beadta a nagyenyedi kollégiumba. "*Szép tehetsége - - írja forrásunk T. Gyűjt. 1828 IV. 43. lap - - még gyermekkorában kitetszett és különös hajlandóságot érezvén a rajzoláshoz, festegetett. Első munkái közül még ma is (1828.) az enyedi könyvtárban Hóra és Kloska rémítő pártütők, pasztellel készített ábrázolatait lehet látni*". Egyéb tudományokban is dicséretes előmenetelt tevén, iskolai tanulmányainak bevégzése után "*a német klasszis rendes Tanítójává leve*". Ezen hivatalának is becsülettel eleget tevén, búcsút mondott az enyedi iskolának "és szép rnesterségi talentumát tökéletesíteni akarván, Bécsbe ment, hogy szorgalmatos igyekezete által a magyar kukura ezen ágának is díszére tehessen valamit".

1790 körül Pesten, a magyar színészet körül buzgólkodik. Itt kap kedvet drámák fordítására, de első műve, a Kotzebue után készült Embergyűlölés és megbánás magyarosítása, már Bécsben jelenik meg 1790-ben, hol a Hadi és más nevezetes történetek szerkesztői, Görög Demeter és Kerekes Sámuel buzdítják őt ez irányban a tovább haladásra. Nyomtatásban csupán még egy fordítása jelent meg a: Nemes hazugság, szintén Kotzebue után (Bécs 1792). De fordít olaszból is s nem egy kéziratos műve évtizedekig ott volt a magyar színészet műsorán. (Szinnyei Magyar írók VI. k. 1005-6. hasáb.)

Mint festőről először Földi János emlékezik 1791. június 4-éről Szatmárrál keltezett levelében. Kérdést intéz a Bécsben tartózkodó Kazinczyhoz, hogy "Kóré Zsigmond, aki Horváth Ádámot lefestette, nem tudom, micsoda ember?" Sajnos, erre a levélre nem kapunk választ, de egy másik levélből megtudunk egyet-mást e kép sorsáról. A rézmetsző 12 aranyat kapott a munkájáért. Kórénak még két művét ismerjük. Az egyik Hadik András generális arcképe s a másik egy "Magyar kisasszony" nemzeti köntösben. Mindakettőt rézmetszetben közölte a Magyar Hírmondó 1793-ban. Pályája gyors véget ért. Sok sanyarúság után végre a közkincstárból 180 forint évi díjat kapott; ezt. azonban nem sokáig élvezhette, mert 1793 március 9-én Bécs" egyik közkórházában meghalt.