Benkő Samu
Lőrincfalva, 1928. február 25. –
művelődéstörténész, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja
Református lelkészcsaládban született. A középiskolát a marosvásárhelyi, majd a kolozsvári református kollégiumban végezte. 1946-ban, a második világháború utáni első romániai választások során a Magyar Népi Szövetségben dolgozott Balogh Edgár mellett. A Bolyai Tudományegyetem filozófia karán tanári oklevelet szerzett, ezt követően rövid ideig Fazekasvarsándon tanított. 1949–1952 között tanársegéd volt Gaál Gábor mellett a kolozsvári egyetemen. 1952-ben kizárták a pártból és elbocsátották az egyetemről, 1953-tól a Román Akadémia kolozsvári Történeti Intézetében lett kutató. 1957-58-ban a Korunk szerkesztőjeként dolgozott. 1975-től 1988-as nyugdíjba vonulásáig a Román Akadémia kolozsvári könyvtárának volt tudományos főmunkatársa. Felesége B. Nagy Margit művészettörténész, bátyja Benkő Loránd nyelvész, akadémikus.
Az erdélyi művelődéstörténet 18-19. századának kutatója. Fontos szerepet játszott Bolyai János kéziratos hagyatékának feldolgozásában. Több tanulmánya Kemény Zsigmondhoz kapcsolódik, akinek közreadta a naplóját, amelyet Árvay József fedezett fel a sepsiszentgyörgyi levéltárban. Munkatársa volt az 1964-ben megjelent Istoria României (Románia történelme) III. kötetének (1964), egyik szerkesztője a Revoluția de la 1848–1849 din Transilvania (I. 1977; II. 1979) című sorozatnak. Sajtó alá rendezte Szenczi Molnár Albert naplóját, II. Rákóczi Ferenc és Bolyai János vallomásait. Egyik szerkesztője volt a Kriterion Könyvkiadó Téka sorozatának. 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A romániai rendszerváltás után 1990-ben újraindult Erdélyi Múzeum-Egyesületben az alelnöki (1990–1994), majd az elnöki (1994–2002) tisztséget viselte.
Művei
Az erdélyi műszaki és gazdasági értelmiség kialakulásának kérdéséről, 1956;
Kemény Zsigmond naplója. Bukarest. Irodalmi Könyvkiadó, 1966;
Bolyai János vallomásai, 1968, 1972, románul 1976, 1978, bővített 2002;
Sorsformáló értelem, 1971;
Murokország. Művelődéstörténeti barangolás szülőföldemen. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972;
A helyzettudat változásai, Kriterion kiadó, Bukarest. 1977;
Jakab Elek emlékezete. (B. S.: A helyzettudat változásai. Bukarest, 1977;
A legszebb élet, amit magamnak el tudtam képzelni. Beszélgetések Kós Károllyal. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1978;
Apa és fiú. (Bolyai-tanulmányok.) Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1978;
Székely felkelés, 1595–1596. Előzményei, lefolyása, következményei. (szerk. Benkő Samu, Demény Lajos, Vekov Károly). Bukarest, 1979
Haladás és megmaradás, 1979;
Csíki ifjúsági mozgalmak 1848 tavaszán. In: Benkő Samu: Haladás és megmaradás. Művelődéstörténeti tanulmányok. Budapest, Szépirodalmi Könykiadó, 1979. pp. 505-543;
Újrakezdések, 1996;
Tanulmányok
Középkori feliratok Dálnokon. Korunk XL. (1981) 2. pp. 138-145;
Írásbeliség és történelmi valóság a Székelyföldön a XVI. század végén. In: A Hét. 1983. 28. szám
Díjak, kitüntetések
A Román Írószövetség díja, 1971 és 1984;
Nicolae Bălcescu-díj, 1980;
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, 1994;
Nagy Imre-emlékplakett, 1994;
Déry Tibor-jutalom, 1994;
Széchenyi-díj (1997, a magyar művelődéstörténet és értelmiségtörténet tanulságait példaként felmutató munkásságáért);
Kemény Zsigmond-díj, 1997;
A Magyar Művészeti Akadémia aranyérme, 1999;
Bethlen Gábor-díj, 2000;
Hazám-díj (2008);
Bolyai János Alapítvány Bolyai-díja, 2010;
Last updated