Köllő Miklós

Gyergyócsomafalva, 1861. december 23. – Budapest, 1900. szeptember 17.

székely szobrászművész

Tehetségét Élthes Elek tanfelügyelő fedezte fel, és 1875-ben a Székely Egyesület ösztöndíjasaként, a hosszúfalusi állami műfaragó iskolába irányította, ahol Kupcsay János szaktanár mellett három év alatt jártas lett a fafaragásban és mintázásban. Elsőévesként a szegedi iparművészeti kiállításon díszes képkeretével oklevelet és kitüntetést nyert. 1878-ban Csík vármegye ösztöndíján a müncheni Képzőművészeti Akadémiába indult szobrászatot tanulni, majd Budapesten az akadémia Dávid-pályázatát nyerte meg, Huszár Adolfnál tanult. Egy ideig Zala György mellett dolgozott. Hazatérve, a Csík megyei gazdasági egyesület 1882. október 10-13-i kiállításán szobormintáit - köztük néhai, alfalvi Mikó Mihály '48-as kormánybiztos mellszobrát és egy életnagyságú gyermekalak gipszmintáját - aranyéremmel jutalmazták. 1882-1884-ben Budapesten, első mestere, Huszár Adolf műtermében szorgos-kodott. 1884-ben a szárhegyi Lázár Jenő gróf meghívta Medgyesfalvára, műasztalosnak. Az 1885. évi Országos Kiállításra díszesen faragott magyar szobaberendezést készített. Munkáit éremmel jutalmazták. 1885-1889 között Budapesten Zala György műtermében vált igazi művésszé: az aradi Szabadság-szobor mellékalakjait és a budavári Honvéd-szobrot mintázta. 1889-ben a párizsi világkiállításra utazott a művészeti újdonságokat tanulmányozni.

1890-ben Budapesten műtermet nyitott. A Szabadságharc-szobor pályázatán 4. helyezést ért el, és 600 forintot nyert. Műtermében tehetséges székely ifjakat foglalkoztatott. Köllô első műve, Reviczky Gyula költő síremléke, melyet 1891. június 21-én avattak fel a Kerepesi úti temetőben, már nincs meg. Bár minden pályázaton feltűnést keltett, mégsem kapott elég megbízást. Kezdetben épületdíszítő szobrokat készített. Az Országház déli kapujánál: Szent István egy-egy apróddal, az északi homlokzaton: Huba, Tas, Tuhutum. A kupolacsarnokban horganyból öntve: Szent István, III. Károly és Mária Terézia egy-egy apróddal. Az Országházban elszórtan láthatók: Erő, Igazság, Kritika, Vadászat, Bognár, Takács és Könyvnyomdász című művei. Az Országházzal szemben lévő Kúria (ma: Néprajzi Múzeum) lépcsőházában négy párkánytartó kőalakja látható. Az új Szent János Kórház részére elkészítette a névadó szentet két angyallal a fôbejárat fölé (ma nincs meg), a szent glóriáját este villanyfénnyel világították ki.

1894-ben a kolozsvári Mátyás-szobor pályázatán harmadik díjat és 2000 koronát nyert. A lovas király alakja hasonlít Fadrusz nyertes művéhez. 1896-ban Szegeden, a mai Dóm téren felavatták Szentháromság-szobrát, és a Honvéd-emlékműre turulmadarát helyezték fel. Az ezredéves kiállításon, a történelmi csarnok főcsoportját díszítő szobrászati munkájáért I. Ferenc József királytól koronás arany érdemkeresztet nyert. Az 1897-ben Segesváron leleplezett Petőfi-szobor elkészítésével pályázat nélkül bízták meg. A költő arcába szellemet öntött, felemelt jobbja erőt és lelkesedést sugallt. Költsége 16 000 forint volt:

"nem is annyira a nemzet, mint inkább Köllő Miklós lelkesedésének köszönheti, hogy elkészült" - fedi fel az igazságot az 1848-49. Történelmi Lapok cikkírója.

A szobrot 1916-ban a román hadműveletek elől elmenekítették, 1922 óta Kiskunfélegyháza főterén áll. A Petőfivel egy napon avatott fehéregyházi emlékoszlop turulmadara szintén Köllőt dicséri. A Marosvásárhelyen 1899-ben leleplezett Kossuth-szobrot - "oly olcsón vállalta, 13 000 Ft-ért, mintha magának készítette volna" - írja a Képes Folyóirat. A leleplezés után a közönség a művészt kívánta látni. Köllő Miklós asztalra állva köszönte meg a kitörő lelkesedés. Örömre bánat, Vásárhelyről hazaérve kisfiát holtan találta. Ő volt a harmadik kiskorú gyermeke, akitől a végzet elszakította. 1900-ban a budai Királyi Várpalota Bölcsesség, Dráva, Száva, Erdély és Fiume kőszobrait készítette el. A VII. kerületi erzsébetvárosi plébániatemplom főhomlokzatára felkerültek Szűz Mária, Szent István és Szent László pirogránitból öntött színes alakjai, melyeket 1999-ben újítottak fel. A budapesti Millenniumi Emlékműre megmintázta IV. Béla király impozáns alakját. A Műcsarnok 1901. évi téli tárlatán, Köllő halála után bemutatták utolsó művét. A Zeyk Domokos dombormű a héjasfalvi emlékoszlopra került. További munkái: az egri érseki főszékesegyházban Jézus és Mária szobrai, Kassai Vidor színész mellszobra, a madéfalvi emlékmű turulmadara.

Rövid pályáját betegsége törte félbe. Kiskorú gyermekei elvesztése 1900-ban öngyilkosságba kergette. 1900. szeptember 17-én, 13 órakor Budán, a kelenföldi szántóföldön egy revolverlövéssel kioltotta saját életét. Díszsírhelyet kapott a Kerepesi temetőben. 1905-ben Zala György és Kiss György szobrászok kezdeményezésével a tanítványok a síremlékre emelték Köllő márvány mellszobrát, ami a 2. világháborúban elpusztult, bár szétszórt darabjai 1966-ban még az elhanyagolt parcella területén hevertek. A Mádéfalvi veszedelem emlékoszlopát csak halála után, 1905-ben állították fel.

Művei

• Garay János szobrát Szekszárdon állították fel;

• Honvédemlék (A szőregi csata emlékoszlopa) szobrát Szegeden 1896. augusztus 6-án avatták;

• Szentháromság-szobrát Szegeden 1896. szeptember 6-án avatták;

• Petőfi-szoborát Segesvárott 1897. július 31-én avatták fel. (A szobor ma Kiskunfélegyházán található.);

• Kossuth-szobrát Marosvásárhelyen 1899-ben avatták fel. (Az eredeti elpusztult, de a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány kezdeményezésére 2001 novemberében – a marosvásárhelyi vártemplomban megőrzött szobor-makett alapján – Sánta Csaba szovátai szobrász újraalkotta a szobrot, amely ma az egykori alkotó, Köllő Miklós szülőfalujának, Gyergyócsomafalvának főterét díszíti;

• A madéfalvi veszedelem emlékművének Turulmadár-szobrát, 1899-ben elkészítette (Az építész Tamás József volt);

• Ő mintázta a Millenniumi emlékműre IV. Béla szobrát;

• Az utolsó munkája a héjasfalvi Zeyk Domokos emlékmű reliefje.