Kádár Gyula

Sepsiszentgyörgy, 1953. február 18. – Sepsiszentgyörgy, 2015. október 13.

székely történész, helytörténész

Középiskoláit a sepsiszentgyörgyi 1. számú Líceumban végezte (1972), utána néhány évig helyettes tanár Maksán, Dálnokon, Székelyszáldoboson, Felső- és Alsócsernátonban (1973–79), közben a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1979). Igazgató-tanár Lisznyóban (1980–82), Uzonban (1982–86), tanár Bodokon, majd Sepsiszentgyörgyön.

Már középiskolás korában megírta szülőfalujának történetét; város- és falutörténeti írásai A Hét, Művelődés, Előre, Brassói Lapok, Megyei Tükör és a Gyökerek c. diáklap hasábjain jelentek meg, feldolgozta a sepsiszéki lakodalmast és Illyefalva helyneveit. Nagyobb tanulmányait (Községi rendtartás Háromszéken; Sepsiszentgyörgy története; A székelyek törvénykezési joga; A háromszékiek harca a szabadságért – 1848–49) a Megyei Tükör közölte sorozatban 1981–82-ben, illetve a Brassói Lapok 1982-ben (A háromszéki városok és Brassó közti kereskedelmi ellentétek a középkorban).

„Nagyapámnak és mesélőkedvének köszönhetően, illetve színes nyelvezeten elmondott történetei hatására már 1965 táján, vagyis ötödikes koromban elhatároztam, hogy történész leszek. A pályán való elindulásom évének pedig 1970-et tekintem, ugyanis ekkor, X. osztályos fejjel írtam meg szülőfalum, Illyefalva monográfiáját, amit a következő esztendőben a Megyei Tükör folytatásokban le is közölt. Ettől kezdve pedig rendszeresen jelentek meg néprajzi, történelmi és kulturális jellegű cikkeim a már említett napilap, valamint a Brassói Lapok, Előre, Művelődés, és a változás után az Európai Idő, Háromszék, Székely Hírmondó, Budapesti Magyarok Lapja, Budapest Hangja, Romániai Magyar Szó és Új Idő hasábjain.Tanárként és közíróként egyaránt az egészséges magyar öntudat kifejlesztése volt a legfontosabb célkitűzésem, melynek érdekében, a történelmünket közérthető nyelven népszerűsítő írásokon kívül, számos és különböző terjedelmű szaktanulmányt írtam. A romániai magyarság története például három kötetben jelent meg, de a teljesség igénye nélkül közéjük sorolhatom. Váraink a századok sodrában, Erdély és Háromszék népének szabadságharca, 1848–49, Gál Dániel, Mátyás, a győzhetetlen hadvezér, A fekete sereg, Háromszék oktatási intézményeinek története, A magyarok története a kezdetektől, Tanulmányok Székelyföld történetéből. Ezen kívül a 18 éven át megjelenő Történelmi Magazin szerkesztő-kiadója, valamint A székelység története tankönyv társszerzője voltam. Az utóbbi esztendőkben pedig többek között a Székelyföld határán, Székely hazát akarunk, Múltunk kötelez, Prés alatt a magyarság, Sepsiszentgyörgy korai története és népessége, valamint a Gábor Áron életútja című köteteket tettem le az olvasók asztalára. Tudomásom 1973. november dereka óta van arról, hogy rendszeres megfigyelés alatt állok, ugyanis akkor keresett meg Maksán egy Tecuşan nevezetű szekustiszt, ígéretekkel, majd eredmény hiányában fenyegetőzéssel próbálván rávenni engem az együttműködésre, s mivel nem vállaltam, azóta is ellenségként tekintenek rám.”

Az 1989-es fordulat után középiskolában tanított Sepsiszentgyörgyön, tanfelügyelői feladatokat is ellátott, sokat tett a történelmi hagyományok ápolásáért, a szülőföld megismertetéséért. Az 1990-es években megalapította és szerkesztette Történelmünk, majd Történelmi Magazin című folyóiratát, létrehozta a Scribae Kádár Könyv- és Lapkiadó Kft-t, amely kiadta a korábban tiltott, de hézagpótló történelmi, néprajzi köteteket.

2010 karácsonya előtt megjelent a Székelyföld határán című könyve, amely a székely autonómiaharc bibliája. Csíkszeredában A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig című előadássorozat keretében 2011. februárjában mutatta be Veress Dávid Kádár Gyula szerzőt, s legfrissebb munkáját, a Székelyföld határán című kötetet.

Hitvallása szerint "Történelmünk, kultúránk ismerete nélkül nem maradhatunk meg őseink földjén, ezért fel kell vállalnunk egy olyan magyar értelmiség és ifjúság kinevelését, amely mindezek birtokában képes lesz kiharcolni azokat a közösségi jogokat, amelyek Románia területén az erdélyi magyarságot őshonos nemzetként megilletik.”

Kádár Gyula, ha nemzeti hovatartozásáról nyilatkozott, mindig azt vallotta: ő elsősorban székely, másodsorban is székely, harmadsorban is az, és csak azután magyar.

Művei

• A romániai magyarság rövid története. Sepsiszentgyörgy : Cathedra, 1991;

• Váraink a századok sodrában : Sepsiillyefalva templomvára. [Rajzok Krecht Aranka, Szappanos Éva] Sepsiszentgyörgy Illyefalva : Scribae Kádár, 1992;

• Gál Dániel. Sepsiszentgyörgy : Scribae Kádár, 1993;

• Mátyás a győzhetetlen hadvezér : Mátyás király 550. születési évfordulójának a tiszteletére. Sepsiszentgyörgy : Scribae Kádár, 1993;

• Erdély és Háromszék népének szabadságharca : 1848-1849. [Grafikus:Demeter Lajos]. Sepsiszentgyörgy : Scribae Kádár, 1994;

• Történelmi fogalomtár - Ókor, középkor : Történelmi események, kifejezések, események, nevek. Sepsiszentgyörgy : Scribae Kádár Könyv- és Lapkiadó, 1995;

• Történelmi fogalomtár - Újkor : Történelmi események, kifejezések, események, nevek. Sepsiszentgyörgy : Scribae Kádár Könyv- és Lapkiadó, 1995;

• Tanulmányok Székelyföld történetéből : város, népesség, iskola. [A grafikák Kósa Bálint munkái] Sepsiszentgyörgy : Scribae Kádár, 1996;

• Sepsiszentgyörgy korai története és népessége. Székely vértanúk, Sepsiszentgyörgy: Scribae Kádár Lap- és Könyvkiadó, 2013 ISBN 9786068235219