Mártonfi József

Csíkszentkirály, 1746. január 15. – Gyulafehérvár, 1815. március 3.

jezsuita szerzetes, erdélyi katolikus püspök, a Szent István-rend kommendatora

Elszegényedett székely családba született, a nyolc gyermek közül ő a legidősebb, négy lánytestvére és három fiútestvére van. A család mindhárom fiúgyermeke egyházi pályát választ. Szülei, Mártonfi Tamás és Józsa Kata korán elhaltak, az árvát Adorján József lelkész, majd ennek halála után testvére Adorján István csíkmindenszenti birtokos vette pártfogása alá. Az első két évet Csíksomlyón a ferenceseknél járta, majd 1758-tól 1761-ig a székelyudvarhelyi jezsuita gimnáziumban tanul. A székelyudvarhelyi kitűnő diákot, a jezsuita rend elöljárói felviszik Kolozsvárra, tanulmányait a jezsuiták kolozsvári kollégiumában folytatja, ahol mint asztalkörüli és szobaszolga ingyen kap szállást és élelmet. 1761–63 között elvégzi a poétikai és a retorikai osztályt. 1763 október 27-én Trencsénben a jezsuita rend növendékei közé lép, itt tölti novíciusi évét 1764-65-ben. A próbaidő után Szakolcára, magyar jezsuita növendékek tanárképző intézetébe kerül, ahol 1766-ban elvégezi tanárképzőt. Az újoncéveket Bécsben töltötte és ekkor tanulmányozta a régi görög és római klasszikus írókon kívül a francia és német nyelvet is. 1767-68-ban a nagyszombati egyetemen bölcseletet tanul. 1769–70-ben Budán grammatikát tanít.

Budán 1770-ben a grammatikát, 1771-ben Bécsben a matematikát tanította, ugyanott 1771–1772-ben matematikát és csillagászatot tanul. 1772-73-ban Budán a retorika és a poétika tanára. Ekkor szövődött közte és Révai Miklós közt az a meghitt barátság, mely ez utóbbinak haláláig tartott. A jezsuita rend feloszlatását követően 1774-ben, Kolozsvárra került matematikatanárként, majd Szebenben tanítja a matematikát. 1775. október 1-jén szentelik pappá. 1779-ben Mária Terézia királynő kinevezte az erdélyi római katolikus iskolák főigazgatójává, amihez királyi tanácsosi rang és az országos főkormányszéknél referensi jog is tartozik, ezt a hivatalt hét évig töltötte be. 1781-ben gyulafehérvári kanonok lesz. Az általa szerkesztett „Norma Regia”-t, a „Ratio Educationis” erdélyi változatát 1781. május 16-án hirdetik ki. 1781-ben a könyvvizsgálói bizottság tagja lesz. 1786-ban királyi főkormányszéki valóságos tanácsos lesz, ekkor költözik Nagyszebenből Kolozsvárra. 1788-ban címzetes kanonokká, 1793. július 11-én serviai (Servia, Görögország) választott püspök. Csíkmindszenti Mártonfi József jezsuita szerzetes 1798-től haláláig az erdélyi könyvvizsgáló bizottság elnöke, főcenzor lesz. Báró Batthyány Ignác püspök halálával I. Ferenc császár és király 1799. március 14-én, őt nevezi ki Erdély püspökének. I. Ferenc közbenjárására, az erdélyi javadalmat 1800. november 23-án foglalja el, 15 évig töltöti be a püspöki tisztséget.

Jakab Elek történész A cenzúra története Erdélyben című, a Figyelőben megjelent tanulmányában méltatja a püspököt:

„Mártonffi püspök magas műveltségű férfi, philosophusi ész, nagy mathematikus és ritka főpapi jellem volt; történeti ismerete tömérdek, finom politikai érzékkel egyesülve, bevégzett latin és görög nyelvismerő, a mit könyvvizsgálói ítéletei s jelentései igazolnak; jezsuita nevelést kapott, de igaz magyar nemzeti és alkotmányos érzését s világi papi szabad gondolkozását minden élethelyzetében ritka tapintattal megőrizte; az ő érdeme a római kath. oktatásügynek a múlt század végén s ennek elején nemzeties alapon szervezése s az oktatásnak a jezsuitákról a kegyesrendiekre átszállása, oly módon, hogy a világi papság se legyen közülök kizárva. E férfi egész élete áldásos munkásságban folyt le: nemes egyéniségéért s közjóra irányult tettei után az egyház büszkén gondolhat rá, a hazai történet a legnehezebb idők egyik legkimagaslóbb alakját bírja benne.”

Cenzori, oktatáspolitikusi, könyvtárgyarapítói, tudósi működése mellett, érdemei különösen a jótékonyság és a nevelés terén tűntek ki. A tudósokat, köztük az ínséggel küzdő Révai Miklóst piarista szerzetest segítette, általában az irodalmat pártolta. Ismert magyar nyelvű versei: a Révai Miklóshoz címzett vers, Egy kép, Dafné, Remete és Erkölcs temploma, Álom, Barcsay Ábrahámhoz, Templomi gondolatok, Egy szép kép alá való írás [A múzsák harca Révaiért].

Művei

• Tentamen mathematicum. Kolozsvár, 1775;

• Trauerrede auf Marien Theresien Kaiserin Königin Grossfürstin von Siebenbürgen bei dem feyerlichen, Leichenbegängnisse, welches die hohen Stände des Grossfürstenthums zum Andenken Ihrer hochseligen Monarchim in der Hermannstädter Pfarrkirche am 15., 16. und 17. Jenner 1781. veranstalteten. Gehalten den 16. Jenner. Hermannstadt; - gyászbeszéd Habsburg Mária Terézia császárné halálára;

• Venerabili Clero Dioeceseos suae tam seculari quam regulari salutem in Domino sempiternam. Claudiopoli, 1804. (Püspöki pásztorlevél);

• Martini Georgii Kovachevich Senquiciensis resposum ad epistolam … Josephii Martonfi de Csik-Mindszent episcopi Transylvanii, Buda 1807. - Mártonfi József püspök Kovachich Márton Györgyhöz írt levele, amit a címzett nyomtatásban is megjelentetett.

Kéziratban maradt színművei

• Buda deák, 3 felvonás;

• Nádasdi deák, 3 felvonás;

• Mathias Corvinus deák, 7 jelenet;

• Hypocrita deák, 9 jelenet;

• Salamon magyar király, 4 jelenet hexameterekben

Mártonfi Józseftől kevés anyag maradt fenn, kéziratos hagyatéka a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár Különgyűjtemények részlegén található, jelzete Ms. 354, a szerzője nincs feltüntetve, címe Iskolai drámák, latin versek, oratiok.