Bodor György

Kézdivásárhely, 1904. április 24. - Budapest, 1976. szeptember 8.

jogász, ügyvéd, történész, néprajztudos, a Magyar Radikális Párt főtitkára

Jogot végzett a budapesti tudományegyetemen, bírói és ügyvédi vizsgája letétele után, 1932-ben Budapestenen ügyvédi irodát nyitott. Tagja, majd rövid ideig főtitkára volt a Bartha Miklós Társaságnak, tagja és 1934-ben időszakosan főtitkára a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette Magyar Radikális Pártnak. 1939-ben a Belvárosi Színház gazdasági igazgatója. 1940-től vállalati jogász. Bodor György a székelység történetét kutatta és részt vett az 1941-ben Bácskába telepített bukovinai székelyek Baranya és Tolna vármegyébben való letelepítésében. 1945-ben a Nemzeti Paraszt Párt egyik szervezője. 1947-ben Németh Kálmánnal, a bukovinai Józseffalva plébánosával Bonyhádra hívják Herepei Jánost, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egykori igazgatóját, akivel megteremti a bonyhádi Székely Múzeum működéséhez szükséges feltételeket. Külpolitikai érdekek veszélyeztetése miatt 1962-ben, Püski Sándorral együtt letartóztatták és három és fél évi börtönre ítélték, 1963-ban közkegyelemmel szabadult. Szabadulása után a székely falutörvényekről, heraldikai jeképekről és a székely nemzetségi szervezetről szóló írásai különböző folyóiratokban jelentek meg. Történelmi, kisebbség-politikai, néprajzi tanulmányait, cikkeit 1945-től 1948-ig az Ethnographia, a Szabad Szó, később a Honismeret, a Művészet és a kecskeméti Forrás közölte. 1976-ban bekövetkezett haláláig írta nagyszabású történelmi munkáját, A székely nemzetségi szervezet címmel, ami csak 2003-ban jelenhet meg a Pallas-Akadémia csíkszeredai könyvkiadónál.

Művei

• Kossuth a magyar igazságért. Válogatta és magyarázattal ellátta Bodor György. Nemzeti Könyvtár. VI. év, Budapest, 1944.

• Az önálló Erdély, 1945. aug. 25. Hadtörténeti Intézet Levéltára, a Hadügyminisztérium Béke-elõkészítõ Bizottsága iratai (a továbbiakban: HIL Hm BéB) A/XIV/14., 7. doboz, 362-366. 1945

• Egy falutörvény a 19. század elejéről. Etnográfia, 1968

• A rendtartó székely falu (Dr. Imreh István tanulmányáról). Honismereti Híradó, Budapest, 1974.

• Székely honfoglalás 1945-ben. I.-II. rész. Forrás, 1975/3., pp. 70-83;

• Székely honfoglalás 1945-ben. II. rész. Forrás, 1975/4., pp. 59-68;

• A honismereti munka kezdete a dunántúli székelyek körében. Honismeret, 1975/5–6. sz.

• Egy krónikás adat helyesbítése. Magyar Nyelv, 1976. szeptember.

• Heraldikai képletek- a társadaloszervezés folyamatábrái? Művészet, 1978/6.

• Emlékezések a jobbágyéletre. Forrás, 1979/1.

• Az 1562 előtti székely nemzetségi szervezetről. Történelmi szemle, 1983/2;

• A székely nemzetségi szervezet. Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2002;

• A székely nemzetségi szervezet. Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2003;

Emlékezete

Gelencén a Művelődési ház Bodor György nevét viseli.