Veress Ignác

Bábolna, Hunyad megye, 1834. december 24. – Kolozsvár, 1914. december 7.

nyelvész, műfordító, állami főgimnáziumi igazgató, címzetes főgimnáziumi igazgató

Édesapja Kászonfeltízről származott, akinek korai halála következtében árvaságra jut, ezért a nagyszebeni királyi katolikus Teréz-árvaházba kerül. Állami ösztöndíjjal 1856-60-ban a bécsi egyetemen, mint a tanárképzőintézet tagja Vahlen, Bonitz és Hoffmann tanárokat hallgatta. Ott nyert 1860. októbert 15-én és a budapesti egyetemen 1866. január 1-jén tanári képesítést a latinból és görögből; tanított 1860-tól a budapesti I. kerületi katolikus főgimnáziumban mint helyettes, 1862. február 2-től mint rendes tanár; 1868. augusztus 13-án a nagyszebeni királyi állami főgimnázium igazgatójának neveztetett ki. Klasszika filológiai és magyar nyelvészeti cikkei megjelentek a nagyszebeni főgimnáziumi Értesítőiben (1872-től), az Egyetemes Philol. Közlönyben (1877-től 1898-ig), az Országos Tanáregylet Közlönyében (XI., XVIII. XX. évf.); az Erdélyi Figyelőben (1880), az Erdélyi Múzeumban (1896), a Nyelvtudom. Közleményekben (1898). 1892. október 10-től főigazgatói címet nyert a nagyszebeni főgimnáziumban, 1897. március 1-jén nyugalomba vonult. Ezután a tudománynak élt Budapest környékén.

Művei

• Hellas és Róma. Az ókori remekírók fordításai. II. füzet. Kalliope. (Herodotos IX. könyve.) Magyarította. Pest, 1863. (Bartai Antlalal).

• P. Ovidii Nasonis Carmina Selecta. Szótárral. U. ott, 1864. (3. jav. kiadás. Bpest, 1876. Szótárgyűjtemény II.; 4. jav. kiadás: P. Ovidius Naso válogatott költeményei. Összeállította és kézi szótáráral ellátta. U. ott, 1885.).

• Teljes latin-magyar szótár. U. ott, 1854. (Bartl-Bartal Antallal, 2. kiadás, 1865., 3. k. 1872. U. ott.).

• Fordítási gyakorlatok magyarból latinra. A gymnaisum középosztályai számára. I. rész a III. és IV. osztály számára. Pest, 1865.

• Cornelii Nepotis liber de excellentibus ducibus exterrarum gentium cum vitis Catonis et Attici ex libro de historicis Aeneise. Magyarázta. I. 1-3. könyv. U. ott, 1870.; I-VI. ének. 2. kiadás. Budapest, 1875., 1880. és 1886. (Görög és latin remekírók. 12., 24., 4. k. U. ott, 1900.).

• Homeros Iliása. Magyarázta és bevezetéssel ellátta I-VI. ének. Bpest, 1877. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny).

  Homeros Odysseája. Magyarázta és bevezetéssel ellátta. I-VI. ének. Pest, 1872. (Görög és latin remekírók gyűjteménye, 19., 25. és Budapest, 1880. Görög és latin Remekírók 31.).

• A békák, vígj. Írta Aristophanes, ford. Budapest, 1875. (M. Könyvtár 6, Ism. Kelet Népe nov.).

• Az ige műszavak a magyar nyelvben. Buadapest, 1882.

  Magyar-latin kéziszótár. Középtanodák számára. U. ott, 1882. és 1883. (2. jav. kiadás: Latin-magyar és magyar-latin kézi szótár középiskolák számára. U. ott, 1887-88. c. két kötetben).

• A magyar igenév, a magyar név- és igejelző használata. Petőfi nyelvezetén feltüntetve. Nagy-Szeben, 1887. (A nagyszebeni algymnasium 1885-87. Értesítvényeiből összeállítva).