> For the complete documentation index, see [llms.txt](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/llms.txt). Markdown versions of documentation pages are available by appending `.md` to page URLs; this page is available as [Markdown](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/kacsoh_pongrac.md).

# Kacsóh Pongrác

Budapest, 1873. december 15. – Budapest, 1923. december 16.

*székely zeneszerző, zenepedagógus, tanár*

Kacsóh Pongrác Budapesten született 1873-ban marossélyei Kacsóh Lajos m. k. áll. nyu. felügyelő és gyergyószentmiklósi Lukács Róza gyermekeként. Kolozsvárott, a Ferenc József Tudományegyetemen szerezte meg bölcsészdoktori diplomáját, ahol 1896. június 13-án summa cum Laude minősítéssel természettudományi szakon végzett. Farkas Gyulánál doktorált fizikából.

Felesége alsózopori Nagy Róza, alsószopori Nagy Jenő (1844-1916) és Szladovits Magdolna (1857-1893) lánya lett. Édesapja családja régi Sopron megyei nemesi család, édesany Zala megyei nemesi származású.

Zenei tanulmányait Farkas Ödönnél, a Konzervatórium igazgatójánál végezte, majd Budapestre költözött, és 1898-tól matematika–fizika szakos gimnáziumi tanárként főleg matematikai cikkeket publikált. Érdeklődése egyre inkább a zene felé fordult, később komponálni kezdett, elmélyedt a zeneelmélet tudományában. 1905–1907 között a Zenevilág című szaklapot szerkesztette, mely lapban 1904-ben elsők között méltatta az ifjú zeneszerző, Bartók Béla jelentőségét. Ugyanebben az évben Bakonyi Károly felkérésére komponálta János vitéz c. dalművét, melynek bemutatójára 1904. november 18-án került sor a Király Színházban. 1909-ben Kecskeméten a Főreáliskola igazgatójává nevezték ki.

Társadalmi elismertségét jelzi, hogy számos magas tisztséggel bízták meg. 1912-től Budapest székesfőváros zenei szakelőadójaként, a közép- és felsőfokú zenetanfolyamok főigazgatójaként tevékenykedett. Éveken át vezette a Székesfővárosi Énekkart. Az Országos Dalosszövetség igazgatója, és az Országos Zenészszövetség elnöke volt.

## Fő művei

### Kísérőzenék színpadi művekhez

* Molnár Ferenc: Liliom (1909);
* Molnár Ferenc: Fehér felhő (1916. február 25.);
* Maurice Maeterlinck: Kék madár.

### Dalművek

* János vitéz (1904);
* Csipkerózsa (1906);
* Rákóczi (1906);
* Mary-Anne (1908);
* Dorottya (posztumusz bemutató: 1929. január 9-én, Szegeden).

### Publikációk

* Prolegomena a zene pozitív aesthetikájához (Bp., 1904);
* A zene fejlődéstörténete (A Műveltség Könyvtára Bp., 1909).
* A pataki énekes kódex (Magyar Figyelő 1911.)
* Az elemi iskolai énektanítás pedagógiája (Bp., 1912.);
* Cikkek a Zenevilágban és az Új Életben;
* Zenekritikák a Pesti Naplónál.
* Tanulmányok az elektromos rezgésekről, konszonanciáról-disszonanciáról.