> For the complete documentation index, see [llms.txt](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/llms.txt). Markdown versions of documentation pages are available by appending `.md` to page URLs; this page is available as [Markdown](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/jancso_miklos_ifj.md).

# Jancsó Miklós ifj.

Kolozsvár, 1903. április 27. – Szeged, 1966. április 16.

*farmakológus, hisztokémikus, belgyógyász, fiziológus. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja*

[Id. Jancsó Miklós](/szekelyfold-hires-emberei/jancso_miklos_id.md) orvos fia, [Jancsó Aranka](/szekelyfold-hires-emberei/jancso_aranka.md) farmakológus férje. Orvosi tanulmányait a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen végezte 1921 és 1926 között, orvosi oklevelét 1929-ben szerezte meg. 1927–1928-ban a szegedi egyetem belgyógyászati klinikáján dolgozott díjtalan gyakornokként, 1928–1929-ben pedig a gyógyszerismereti intézetben Issekutz Béla munkatársaként tevékenykedett mint díjas tanársegéd. 1929 és 1931 között a Collegium Hungaricum ösztöndíjával a berlini Robert Koch Intézet kemoterápiai osztályán, illetve a berlin-dahlemi Birodalmi Egészségügyi Hivatal (Reichsgesundheitsamt) bakterológiai-szerológiai osztályán végzett kutatásokat. A kemoterápia és méregtan tárgykörből magántanári képesítést szerez 1932-ben. 1931-ben visszatért a szegedi egyetem gyógyszertani intézetébe, ahol előbb tanársegédként és címzetes adjunktusként, 1932-től 1937-ig – mint a Kemoterápia és méregtan című tárgykör magántanára – fizetéses adjunktusként tevékenykedett. 1937-től nyilvános rendkívüli, 1940-től nyilvános rendes tanárként oktatott tovább. Ezzel párhuzamosan, 1938–1947 között a gyógyszerismereti intézet igazgatói tisztét is betöltötte, 1938-tól haláláig pedig – az 1951-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetemhez átkerült – gyógyszertani intézet igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanára volt. Az Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1946. július 24-től, rendes tagja 1946. december 19-től.

Pályája elején behatóan vizsgálta a máj elzsírosodását megakadályozó anyagoknak – azaz a lipotrop farmakonoknak – az idegsejtek Golgi-készülékére gyakorolt hatását, s elsőként mutatta ki sikeresen hisztokémiai módszerrel az arzenobenzol-származékokat (Salvarsan). A farmakológián belül kutatásai főként a kemoterápiás módszerek hatásvizsgálatára, a kórokozók vagy beteg sejtek kemoterápiás szerekkel szembeni ellenálló képességének változására irányultak. Felfedezte a dekametilén-diguanidin és származékainak terápiás hatását a dél-amerikai álomkór (tripanoszomiázis) és a kala-azar (dumdumláz vagy leishmaniasis) gyógyításában. Foglalkozott a szervezet védekezőképességében jelentős feladatot betöltő retikulo-endoteliális rendszer (RES) és a vesehámsejtek élettani-immunológiai szerepével és tárolóképességük hisztaminnal való befolyásolásával. A hisztaminnal kapcsolatos vizsgálatai eredményeként megállapította, hogy a vénás hajszálerek falát alkotó endotel sejteket falósejtekké, fagocitákká alakíthatja. Mikrofotográfiákkal dokumentálta a RES és a vese tárolósejtjeinek alaktani jellegzetességeit. Kutatta az idegi eredetű (neurogén) gyulladásokat, az érzőideg-végződések gyulladásmechanizmusát és kapszaicines gyógyszerészeti befolyásolásának módozatait.

A Magyar Természettudományi Akadémiának 1945–1947 között volt tagja. Tudományos eredményei elismeréseként 1946-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, s még ugyanazon évben rendes tagjává választották, 1957-től haláláig az Élettani Bizottság elnöki tisztét töltötte be. Két ízben is kapott Kossuth-díjat (1948, 1955), 1961-ben a Hőgyes Endre-emlékérmet, később a Csehszlovák Gyógyszerészeti Társaság (Československá lékařská společnost) Purkyně-emlékérmét vehette át. Több külföldi társaság beválasztotta levelező tagjai sorába, így 1933-ban a Bécsi Biológiai Társaság (Wiener Biologische Gesellschaft), 1965-ben a Német Farmakológiai Társaság (Deutsche Gesellschaft für Pharmakologie). A kemoterápiás gyógymódok, az immunrendszer és az idegi eredetű gyulladások nemzetközi hírű farmakológiai-élettani kutatója volt. 1946-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező és ugyanazon évtől rendes tagja volt.

## Munkái

* Vizsgálatok az idegsejtek apparatus reticularisa kórszövettani és élettani jelentőségének kiderítésére. Magyar Orvosi Archívum, 1927;
* Új pharmakológiai hatástípus a reticuloendothelre. Orvosi Hetilap, 1927;
* Neuer Weg zur pharmakodynamischen Beeinflussing des retikuloendothelialen Systems. Deutsche Medizinische Wochenschrift, 1927;
* Histochemiai tanulmányok chemoterápiás arsenobensol származékok viselkedéséről emberi és állati szervezetben, Szeged, 1928;
* Az angioneurotikus tünetcsoport visszeres befecskendezések következtében. [Id. Jancsó Miklóssal](/szekelyfold-hires-emberei/jancso_miklos_id.md).  Orvosi Hetilap, 1928;
* Umschlag und Peptisation metachromatischer Farbstoffe an Grenzflächen. Kroó, H.-val és Schulze, F. O.-val. Kolloidchemische Beihefte, 1930;
* Photobiologische Studien in der Chemotherapie 1–3., Zentralblatt für Bakteriologie 1931;
* Pharmakologische Beeinflussing des Retikuloendothels. Zugleich ein Beitrag zu den Beziehungen zwischen Blutgerinnung und Speicherung. (Klinische Wochenschrift, 1931;
* Mechanismus der Arzneifestigkeit bei Protozoen. Zur Frage der Parasitotropie chemotherapetischer Mittel. Zentralblatt für Bakteriologie, 1932;
* Wirkungsmechanismus der Chemotherapeutica bei Trypanosen. – Beobachtungen chemotherapeutischer Vorgänge in Fluroreszenzmikroskop. Klinische Wochenschrift, 1932;
* The Role of the Natural Defence Forces in the Evolution of the Drug Resistance of Trypanosomes. 1–2. Annals of Tropical Methods, 1934–1935;
* Mikrobiologische Grundlagen der chemotherapeutischen Wirkung 1–3., Zentralblatt für Bakteriologie 1934–1935.
* Chemotherapeutische Mittel mit opsoninartiger Wirkung. – Chemotherapeutische Wirkung und Kohlenhydratsstoffwechsel. Zeitschrift für Immunitätsforschung, 1935;
* Beziehungen zwischen chemotherapeutischer Wirkung, Oxidationskatalyse und Redoxpotential. Zeitschrift für Immunitätsforschung, 1936;
* Fluorescenzmikroskopische Beobachtung der reversiblen Vitamin A-Bildung in der Netzhaut während des Sehaktes. – Chemotherapie trypanosomenfizierter Tiere durch Blockierung des Kohlenhydratstoffwechsels der Parasiten mit Halogenessigsäuren. Biochemische Zeitschrift, 1936;
* Histamine as a psychological activator of the reticulo-endothelial system, in: Nature 1947;
* Histamin: a reticulo-endothelialis sejtrendszer élettani aktivátora. Orvosok Lapja, 1947; angolul: Histamine as a Physiological Activator of the Reticulo-endothelial System. Nature, 1947;
* Érzőidegvégződések deszenzibilizálása. [Jancsó Arankával.](/szekelyfold-hires-emberei/jancso_aranka.md) – Véralvadásgátlók hatása a reticulo-endothelre. Jancsó Arankával. Kísérletes Orvostudomány, 1949;
* A retikulo-endotel sejtek kolloidtároló működésének mechanizmusa. Akadémiai székfoglaló. (elhangzott: 1950. nov. 1.)
* Die Blockade des Reticulo-endothels und der Nierentubuli. Jancsó Arankával. Acta Physiologica, 1951;
* Zelluläre Verteilung und Speicherungsmechanismus des „Bayer 205” – Germanin – in den Geweben. [Jancsó Arankával.](/szekelyfold-hires-emberei/jancso_aranka.md) – Sichtbarmachung von Immunreaktionen in den Geweben. Jancsó Arankával. Acta Physiologica, 1952;
* Demonstration of Bayer 205 (Suramin) in tissues and its cellar distribution, in: Nature 1952;
* Speicherung arteigener und artfremder Proteine in den Zellen des Retikuloendothels. \[Jancsó Arankával.]\(jancso\_aranka.md] Experientia, 1952;
* Visual Demonstration of Immune Reactions in Tissue. Jancsó Arankával. Nature, 1953;
* The Demonstration of Bayer 205 in the Tissues and Its Cellular Distribution. Jancsó Arankával. – Die Speicherung von natürlichen und synthetischen makromolekularen Polymeren in den Geweben. Többekkel. Acta Physiologica, 1953;
* Die Speicherung von Blutproteinen in den Histiozyten nach vorhergehender Histamineinwirkung. Jancsó Arankával. Experientia, 1954;
* Fehérjék és vinylpolimerek tárolása a histocytákban és a vesehámsejtekben. A Magyar Tudományos Akadémia 1954. évi nagygyűlése. Előadások. Budapest, 1954; és MTA Biológiai és Orvosi Osztálya Közleményei, 1954;
* Speicherung: Stoffanreicherung im Retikuloendothel und in der Niere, Budapest, 1955;
* Storage of Proteins and Vinylpolymers in Histiocytes and in the Renal Epithelium. Acta Medica, 1955;
* A kémiai fájdalomérzés tartós kikapcsolása farmakológiai úton és a neurogén gyulladás problémája, in: Az MTA Biológiai és Orvostudományi Osztályának Közleményei 1959;
* A Method for in vitro Investigation of the Colloid Storing Function of Histiocytes. Jancsó Arankával, Balassy J.-vel. Nature, 1959;
* Die Rolle der Blutgerinnungsprozesse im Mechanismus der akuten Entzündung. [Jancsó Arankával](/szekelyfold-hires-emberei/jancso_aranka.md), Takáts Istvánnal. Acta Physiologica, 1959;
* Pain and Inflammation Induced by Nicotine Acetylcholine and Structurally-Related Compounds and Their Prevention by Desensitizing Agents. [Jancsó Arankával](/szekelyfold-hires-emberei/jancso_aranka.md), Takáts Istvánnal. Acta Physiologica, 1961;
* Neurogenic Inflammatory Responses. Acta Physiologica, 1964;
* Die Wirkungen des Capsaicins auf die hypothalamischen Thermoreceptoren. [Jancsó Arankával.](https://github.com/siculia/szekelyfold-hires-emberei/tree/f35995688bd9fcf10d6d16300f5d8ec64422535c/Hiresszekelyek/jancso_arnka.md) Archives of Experimental Pathology and Pharmacology, 1965;
* Idegi mechanizmusok szerepe a gyulladásban. Orvosi Hetilap, 1965. 7.;
* Effect of Capsaicine on Thermoregulation. [Jancsó Arankával](/szekelyfold-hires-emberei/jancso_aranka.md), Szolcsányi Jánossal. Acta Physiologica, 1966;
* Direct Evidence for Neurogenic Inflammation and Its Prevention by Denervation and by Pretreatment with Capsaicin. [Jancsó Arankával](/szekelyfold-hires-emberei/jancso_aranka.md), Szolcsányi Jánossal. British Journal of Pharmacology and Chemotherapy, 1967;
* Desensitization with Capsaicin… as a Tool for Studying the Function of Pain Receptors. Jancsó Arankával, Szolcsányi Jánossal. Proceedings of the 3. International Pharmacological Meeting. Oxford–New York, 1968;