# Jancsó Miklós ifj. Kolozsvár, 1903. április 27. – Szeged, 1966. április 16. *farmakológus, hisztokémikus, belgyógyász, fiziológus. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja* [Id. Jancsó Miklós](/szekelyfold-hires-emberei/jancso_miklos_id.md) orvos fia, [Jancsó Aranka](/szekelyfold-hires-emberei/jancso_aranka.md) farmakológus férje. Orvosi tanulmányait a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen végezte 1921 és 1926 között, orvosi oklevelét 1929-ben szerezte meg. 1927–1928-ban a szegedi egyetem belgyógyászati klinikáján dolgozott díjtalan gyakornokként, 1928–1929-ben pedig a gyógyszerismereti intézetben Issekutz Béla munkatársaként tevékenykedett mint díjas tanársegéd. 1929 és 1931 között a Collegium Hungaricum ösztöndíjával a berlini Robert Koch Intézet kemoterápiai osztályán, illetve a berlin-dahlemi Birodalmi Egészségügyi Hivatal (Reichsgesundheitsamt) bakterológiai-szerológiai osztályán végzett kutatásokat. A kemoterápia és méregtan tárgykörből magántanári képesítést szerez 1932-ben. 1931-ben visszatért a szegedi egyetem gyógyszertani intézetébe, ahol előbb tanársegédként és címzetes adjunktusként, 1932-től 1937-ig – mint a Kemoterápia és méregtan című tárgykör magántanára – fizetéses adjunktusként tevékenykedett. 1937-től nyilvános rendkívüli, 1940-től nyilvános rendes tanárként oktatott tovább. Ezzel párhuzamosan, 1938–1947 között a gyógyszerismereti intézet igazgatói tisztét is betöltötte, 1938-tól haláláig pedig – az 1951-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetemhez átkerült – gyógyszertani intézet igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanára volt. Az Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1946. július 24-től, rendes tagja 1946. december 19-től. Pályája elején behatóan vizsgálta a máj elzsírosodását megakadályozó anyagoknak – azaz a lipotrop farmakonoknak – az idegsejtek Golgi-készülékére gyakorolt hatását, s elsőként mutatta ki sikeresen hisztokémiai módszerrel az arzenobenzol-származékokat (Salvarsan). A farmakológián belül kutatásai főként a kemoterápiás módszerek hatásvizsgálatára, a kórokozók vagy beteg sejtek kemoterápiás szerekkel szembeni ellenálló képességének változására irányultak. Felfedezte a dekametilén-diguanidin és származékainak terápiás hatását a dél-amerikai álomkór (tripanoszomiázis) és a kala-azar (dumdumláz vagy leishmaniasis) gyógyításában. Foglalkozott a szervezet védekezőképességében jelentős feladatot betöltő retikulo-endoteliális rendszer (RES) és a vesehámsejtek élettani-immunológiai szerepével és tárolóképességük hisztaminnal való befolyásolásával. A hisztaminnal kapcsolatos vizsgálatai eredményeként megállapította, hogy a vénás hajszálerek falát alkotó endotel sejteket falósejtekké, fagocitákká alakíthatja. Mikrofotográfiákkal dokumentálta a RES és a vese tárolósejtjeinek alaktani jellegzetességeit. Kutatta az idegi eredetű (neurogén) gyulladásokat, az érzőideg-végződések gyulladásmechanizmusát és kapszaicines gyógyszerészeti befolyásolásának módozatait. A Magyar Természettudományi Akadémiának 1945–1947 között volt tagja. Tudományos eredményei elismeréseként 1946-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, s még ugyanazon évben rendes tagjává választották, 1957-től haláláig az Élettani Bizottság elnöki tisztét töltötte be. Két ízben is kapott Kossuth-díjat (1948, 1955), 1961-ben a Hőgyes Endre-emlékérmet, később a Csehszlovák Gyógyszerészeti Társaság (Československá lékařská společnost) Purkyně-emlékérmét vehette át. Több külföldi társaság beválasztotta levelező tagjai sorába, így 1933-ban a Bécsi Biológiai Társaság (Wiener Biologische Gesellschaft), 1965-ben a Német Farmakológiai Társaság (Deutsche Gesellschaft für Pharmakologie). A kemoterápiás gyógymódok, az immunrendszer és az idegi eredetű gyulladások nemzetközi hírű farmakológiai-élettani kutatója volt. 1946-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező és ugyanazon évtől rendes tagja volt. ## Munkái * Vizsgálatok az idegsejtek apparatus reticularisa kórszövettani és élettani jelentőségének kiderítésére. Magyar Orvosi Archívum, 1927; * Új pharmakológiai hatástípus a reticuloendothelre. Orvosi Hetilap, 1927; * Neuer Weg zur pharmakodynamischen Beeinflussing des retikuloendothelialen Systems. Deutsche Medizinische Wochenschrift, 1927; * Histochemiai tanulmányok chemoterápiás arsenobensol származékok viselkedéséről emberi és állati szervezetben, Szeged, 1928; * Az angioneurotikus tünetcsoport visszeres befecskendezések következtében. [Id. Jancsó Miklóssal](/szekelyfold-hires-emberei/jancso_miklos_id.md). Orvosi Hetilap, 1928; * Umschlag und Peptisation metachromatischer Farbstoffe an Grenzflächen. Kroó, H.-val és Schulze, F. O.-val. Kolloidchemische Beihefte, 1930; * Photobiologische Studien in der Chemotherapie 1–3., Zentralblatt für Bakteriologie 1931; * Pharmakologische Beeinflussing des Retikuloendothels. Zugleich ein Beitrag zu den Beziehungen zwischen Blutgerinnung und Speicherung. (Klinische Wochenschrift, 1931; * Mechanismus der Arzneifestigkeit bei Protozoen. Zur Frage der Parasitotropie chemotherapetischer Mittel. Zentralblatt für Bakteriologie, 1932; * Wirkungsmechanismus der Chemotherapeutica bei Trypanosen. – Beobachtungen chemotherapeutischer Vorgänge in Fluroreszenzmikroskop. Klinische Wochenschrift, 1932; * The Role of the Natural Defence Forces in the Evolution of the Drug Resistance of Trypanosomes. 1–2. Annals of Tropical Methods, 1934–1935; * Mikrobiologische Grundlagen der chemotherapeutischen Wirkung 1–3., Zentralblatt für Bakteriologie 1934–1935. * Chemotherapeutische Mittel mit opsoninartiger Wirkung. – Chemotherapeutische Wirkung und Kohlenhydratsstoffwechsel. Zeitschrift für Immunitätsforschung, 1935; * Beziehungen zwischen chemotherapeutischer Wirkung, Oxidationskatalyse und Redoxpotential. Zeitschrift für Immunitätsforschung, 1936; * Fluorescenzmikroskopische Beobachtung der reversiblen Vitamin A-Bildung in der Netzhaut während des Sehaktes. – Chemotherapie trypanosomenfizierter Tiere durch Blockierung des Kohlenhydratstoffwechsels der Parasiten mit Halogenessigsäuren. Biochemische Zeitschrift, 1936; * Histamine as a psychological activator of the reticulo-endothelial system, in: Nature 1947; * Histamin: a reticulo-endothelialis sejtrendszer élettani aktivátora. Orvosok Lapja, 1947; angolul: Histamine as a Physiological Activator of the Reticulo-endothelial System. Nature, 1947; * Érzőidegvégződések deszenzibilizálása. [Jancsó Arankával.](/szekelyfold-hires-emberei/jancso_aranka.md) – Véralvadásgátlók hatása a reticulo-endothelre. Jancsó Arankával. Kísérletes Orvostudomány, 1949; * A retikulo-endotel sejtek kolloidtároló működésének mechanizmusa. Akadémiai székfoglaló. (elhangzott: 1950. nov. 1.) * Die Blockade des Reticulo-endothels und der Nierentubuli. Jancsó Arankával. Acta Physiologica, 1951; * Zelluläre Verteilung und Speicherungsmechanismus des „Bayer 205” – Germanin – in den Geweben. [Jancsó Arankával.](/szekelyfold-hires-emberei/jancso_aranka.md) – Sichtbarmachung von Immunreaktionen in den Geweben. Jancsó Arankával. Acta Physiologica, 1952; * Demonstration of Bayer 205 (Suramin) in tissues and its cellar distribution, in: Nature 1952; * Speicherung arteigener und artfremder Proteine in den Zellen des Retikuloendothels. \[Jancsó Arankával.]\(jancso\_aranka.md] Experientia, 1952; * Visual Demonstration of Immune Reactions in Tissue. Jancsó Arankával. Nature, 1953; * The Demonstration of Bayer 205 in the Tissues and Its Cellular Distribution. Jancsó Arankával. – Die Speicherung von natürlichen und synthetischen makromolekularen Polymeren in den Geweben. Többekkel. Acta Physiologica, 1953; * Die Speicherung von Blutproteinen in den Histiozyten nach vorhergehender Histamineinwirkung. Jancsó Arankával. Experientia, 1954; * Fehérjék és vinylpolimerek tárolása a histocytákban és a vesehámsejtekben. A Magyar Tudományos Akadémia 1954. évi nagygyűlése. Előadások. Budapest, 1954; és MTA Biológiai és Orvosi Osztálya Közleményei, 1954; * Speicherung: Stoffanreicherung im Retikuloendothel und in der Niere, Budapest, 1955; * Storage of Proteins and Vinylpolymers in Histiocytes and in the Renal Epithelium. Acta Medica, 1955; * A kémiai fájdalomérzés tartós kikapcsolása farmakológiai úton és a neurogén gyulladás problémája, in: Az MTA Biológiai és Orvostudományi Osztályának Közleményei 1959; * A Method for in vitro Investigation of the Colloid Storing Function of Histiocytes. Jancsó Arankával, Balassy J.-vel. Nature, 1959; * Die Rolle der Blutgerinnungsprozesse im Mechanismus der akuten Entzündung. [Jancsó Arankával](/szekelyfold-hires-emberei/jancso_aranka.md), Takáts Istvánnal. Acta Physiologica, 1959; * Pain and Inflammation Induced by Nicotine Acetylcholine and Structurally-Related Compounds and Their Prevention by Desensitizing Agents. [Jancsó Arankával](/szekelyfold-hires-emberei/jancso_aranka.md), Takáts Istvánnal. Acta Physiologica, 1961; * Neurogenic Inflammatory Responses. Acta Physiologica, 1964; * Die Wirkungen des Capsaicins auf die hypothalamischen Thermoreceptoren. [Jancsó Arankával.](https://github.com/siculia/szekelyfold-hires-emberei/tree/f35995688bd9fcf10d6d16300f5d8ec64422535c/Hiresszekelyek/jancso_arnka.md) Archives of Experimental Pathology and Pharmacology, 1965; * Idegi mechanizmusok szerepe a gyulladásban. Orvosi Hetilap, 1965. 7.; * Effect of Capsaicine on Thermoregulation. [Jancsó Arankával](/szekelyfold-hires-emberei/jancso_aranka.md), Szolcsányi Jánossal. Acta Physiologica, 1966; * Direct Evidence for Neurogenic Inflammation and Its Prevention by Denervation and by Pretreatment with Capsaicin. [Jancsó Arankával](/szekelyfold-hires-emberei/jancso_aranka.md), Szolcsányi Jánossal. British Journal of Pharmacology and Chemotherapy, 1967; * Desensitization with Capsaicin… as a Tool for Studying the Function of Pain Receptors. Jancsó Arankával, Szolcsányi Jánossal. Proceedings of the 3. International Pharmacological Meeting. Oxford–New York, 1968; --- # Agent Instructions: Querying This Documentation If you need additional information that is not directly available in this page, you can query the documentation dynamically by asking a question. Perform an HTTP GET request on the current page URL with the `ask` query parameter: ``` GET https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/jancso_miklos_ifj.md?ask= ``` The question should be specific, self-contained, and written in natural language. The response will contain a direct answer to the question and relevant excerpts and sources from the documentation. Use this mechanism when the answer is not explicitly present in the current page, you need clarification or additional context, or you want to retrieve related documentation sections.