Sárosi Ferenc

Bikfalva, 1807. október 16. - Bikfalva, 1871. július 24.

honvéd főhadnagy, Háromszék katonai védelmének megszervezője

Székely szülőktől gyermeke, a református katonai nevelőintézetben tanul. 1825-ben közvitéz, 1843-ben alhadnagy, 1848. március 6-án hadnagy a 15. háromszéki határőrezredben. Felesége Fejes Klára, Ferenc fia honvéd főhadnagy a szabadságharcban. 1848 októberétől Háromszék katonai védelmének egyik szervezője, 1848. novembertől egy zászlóalj élén részt vesz Háromszék önvédelmi harcában. Alakulatát a meghódolást jelentő, 1849. január 2-án megkötött árapataki egyezmény után sem oszlatja fel. A Háromszékre érkező Németh László kormánybiztos, 1849. január 22-én honvéd őrnagygyá és Háromszék katonai parancsnokává nevezi ki. 1849. február 15-től a 15. (II.) határőrezred parancsnoka. A székely haderővel együtt, február végén részt vesz Karl Urban csapatainak a Borgói szoroson keresztüli kiverésében. A nyári hadjáratban alakulata, a 84. honvédzászlóalj élén, a besztercei hadosztály kötelékében, végül a Bem Józsf hadosztályparancsnok közvetlen vezetése alatt álló seregrésznél küzd. Az erdélyi csapatok 1849. augusztus 5-én beveszik Nagyszebent, 1849. augusztus 6-án, ugyanitt azonban döntő vereséget szenvednek. Sárosi Ferenc honvéd főhadnagy a Dévára visszavonult csapatok maradványával teszi le a fegyvert 1849. augusztus 18-án. Az osztrák császáriak 1850. július 20-án Nagyszebenben halálra, 1850. október 3-án ezt megváltoztatva, húsz év várfogságra ítélik. 1857. kegyelmet kap, Josefstadtból szabadul. Később uradalmi gazdatiszt Alsórákoson. 1867-ben a Ríkán belüli Honvédegylet tagja lesz.