Paál Sándor

Kézipolyán, 1875. július 10. -

polgári iskolai tanár, székely író, újságíró

Szülei Paál István és Bögözi Anna. Neveltetéséről, miután szülei elszegényedtek, nagybátyja Paál Kapisztrán János ferences-rendi szerzetes és kolostorfőnök gondoskodott. 1884-től Marosvásárhelyen és Csíksomlyón tanult, hol a gimnázium négy osztályát és a római katolikus tanítóképzőt is végezte. 1894–95-ben gyakorlat végett tanítói állást vállalt Magyarsókon, ezut követően Csíksomlyón megszerezi az elemi iskolai tanítói oklevelet. Tanulmányait a budai tanítóképző intézetben folytatta a nyelv- és történettudományi szakon, ahol tanára Király Pál az irodalomra buzdítja. 1898-ban végezte budai tanítóképző intézetben folytatott tanulmányait, amikor mint polgáriskolai tanár a trencséni polgári iskolánál nyert alkalmazást, 1899-ben a breznóbányai állami polgáriskolához nevezik ki, majd Resicabányára kerül.

Az 1900. augusztus elején megindult Garamvidéke című lap augusztus 21-i számában Társadalmunk vezérczikkével lépett fel, mely egyszersmind kezébe juttatta a bukás szélén álló lapot, amelyet két hónap mulva megerősít, 1900. november 11-től az év végéig a lap felelős szerkesztője, majd főmunkatársi feladatkörrel vezeti a lapot, amelyben száznál több több cikke jelenik meg. Paál Sándor költeményeket is ír a Garamvidéke lapba, a Magyar Nyelvőrben és a Polgári Iskolai Közlönyben is jelentek meg cikkei. A székely nép című művéről Rácz Miklós ír ismertetést:

A szerző nyomatékkal emeli ki ama jelentőséget, mellyel a székely nép honunk történeti mulljában a magyar állameszme, műveltség s közgazdasági szempontból bírt s bizalommal tekint azon fontos szerepre, melyet a kis nép a nemzeti állam kiépítésében, az újkori honfoglalás nagy művében hivatva lesz betölteni. Általában gyermekkori emlékek szeretetteljes melegsége árad szét a 140 lapra terjedő mű minden során. A munka könnyed, folyékony irálya mindvégig le tudja kötni olvasója érdeklődését. Rövid bevezetés s a mű keletkezésének története után — eredetileg a breznóbányai magyar közönség számára készült felolvasás-sorozat volt — a Székelyföldet jellemzi a szerző legfőbb s legjellegzetesebb vonásaiban, ezután a székelység viszontagságdús múltjának vázlatos összefoglalása következik. Majd érdekes vonásokkal rövid szakaszokban rajzolja a székely népélet nevezetesebb nyilvánulásait, a lakodalmi, keresztelósi, temetési stb. szokásokat, a székely népviseletet, lakást, bútorzatot, házberendezést, a, mindennapi s szellemi életet. Végül a szerző a székely nép általános jellemzésével a székelység hivatottságába, jövőjébe vetett hit hangján fejezi be művét.

Művei

• A székely nép. Lampel Róbert (Wodianer P. és fiai) kiadasa. Budapest, 1904;

[1]: Erdélyi Múzeum - 1904. 21. évfolyam 8. szám., p. 472