Orbán Balázs
Last updated
Was this helpful?
Last updated
Was this helpful?
Lengyelfalva, 1829. február 3. – Budapest, 1890. április 19.
székely író, néprajzi gyűjtő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
Székelyudvarhely mellett, Lengyelfalván született, régi udvarhelyszéki székely családban. Apja, Orbán János, a francia háborúk katonatisztje, anyja, Knechtel Eugénia Orbán Balázs emlékiratai szerint félig felvidéki magyar, félig isztambuli olasz vagy görög családból származott. Iskoláit Székelyudvarhelyen végezte, előbb a katolikus, majd - mivel ott ógörögöt, matematikát és történelmet is tanulhatott - a református gimnáziumban, de már 1846 tavaszán elhagyta szülőföldjét. Családjával Konstantinápolyba utazott, a velencei származású - valószínűleg a muzulmánok által megmérgezett - nagymama, Foresti Mária örökségének átvételére. Hosszas pereskedés után is csak töredékét kapta meg a mesés vagyonnak, így kitanulta az órásmesterséget. Felhasználva a megmaradt lehetőséget, beutazta a Közel-Keletet. Eljutott Egyiptomba, ahol megmászta a piramisokat, a Szentföldön bejárta a bibliai helyeket, erdélyi magyar és román „beduinnal” találkozott, akik a besorozás elől szöktek meg, bejárta Kis-Ázsiát, tanulmányozta az antik görög kultúra emlékeit, csodálattal írt a görög nép szabadságharcáról. Keleti élményeit később hat kötetben jelentette meg Keleti utazás címmel. Az itt látottak hatására erősen antiklerikális nézeteket tett magáévá, melyeknek több művében is hangot adott.
Egy nyugati lapból, Athénban szerzett tudomást a magyar forradalomról. A török fővárosból egy szabadcsapattal indult haza, azonban Vidinben értesült a szabadságharc bukásáról. Ezután a magyar emigránsokat segítette szállással és munkahellyel. További élete meghatározó élménye volt, hogy Kossuth környezetébe került. Nem térhetett haza, a császári hatóságok ellenségnek tartották. Londonba utazott, ahol Petőfi barátjával, Teleki Sándorral barátkozott össze. Nagy hatással volt rá a Jersey, majd Guernsey szigetén emigrációban élő Victor Hugo, akinek az volt a véleménye róla, hogy „kétszáz Orbán Balázzsal meg tudnám dönteni III. Napóleon császárságát”. Csak 1859-ben térhetett haza. Az abszolutizmus éveit, az enyhülés időszakát arra használta fel, hogy bejárja a Székelyföldet. Eljutott minden településre, várromhoz, természeti ritkasághoz. Szorgalmasan jegyzetelt, fényképezett. Munkája eredményeként 1868-1873 között hat kötetben kiadta főművét, A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból címen. 1872-től élete végéig tagja volt a magyar Országgyűlésnek, 1848-as, függetlenségi programmal az ellenzékhez tartozott. Parlamenti beszédeit is hat kötetben adta ki. Közben az általa kiépített Szejkefürdőn dolgozott: történelmi tanulmányokat írt, sok újságcikket közölt az ellenzéki lapokban.
Élete kalandos, romantikus, mintha egy Jókai-hős lenne. De ez a regény nem íródott meg, habár Jókai, székely tárgyú regényei alaptörténetét tőle hallotta először. Ugyanakkor küzdelmes életének voltak árnyoldalai is. Székelyek buktatták ki egy választáskor, nem mindig értették meg a „Csont bárót”. Késői elismerésként, csak 1888-ban lett az Akadémia levelező tagja. Utód nélkül halt meg.
Egyetlen örökösének magyar, közelebbről a székely népét teszi, de hagyatéka fölött hosszas per keletkezik. Temetésén határozzák el, hogy szobrot érdemel, de erre is egy bő évszázadot, 1995-ig kellett várni. Végrendelete szerint Szejkefürdőn temették el. Sírja elé székelykapu-sort állítottak, amelyből az utolsó kapu az övé volt.
Utazás keleten, (Saját kiadás, hat füzetben). Kolozsvár, 1861;
Kelet tündérvilága vagy Szaif Züliázán szultán. (Arab rege. Ali bey után ford. Orbán Balázs. Két rész egy kötben). Kolozsvár, 1861;
Kelet tündérvilága, vagy Szaif Züliázán szultán. Arab rege. (I–II. kötet.) Stein János. Kolozsvár, 1864.;
A Székelyföld leírása. történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. 1868-1873 között, Pesten kiadott hatkötetes mű. Az első kiadás Panda és Frohna könyvnyomdájában készült.
Maros-Vásárhely Szab. Kir. város leirása. Ráth Mór Kiadása. Pest, 1870;
Toroczkó és völgyének ismertetése, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból. (Különnyomat a Székelyföld V. kötetéből, 5 önálló és 9 szövegképpel). Pest, 1871;
Brassó szab. kir. város leírása történelmi, régészeti és természetrajzi szempontból. (Különnyomat a Székelyföld VI. kötetéből 3 önálló és 16 szövegképpel) Pest, 1873;
A bárczasági tíz magyar falu leírása, történelmi és régészeti szempontból. (Különnyomat a Székelyföld VI. kötetéből 3 önálló és 14 szövegképpel). Pest, 1873;
Orbán Balázs országgyűlési beszédei 1871-től 1884-ig. Öt füzet. (Különnyomat az Országgyűlési Naplóból) Pest, 1875-1884;
Torda város és környéke. (monográfia). Budapest, 1889;
Székelyföld képekben. (szerk. Erdélyi Lajos). Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1971;
A Székelyföld leírása. Történelmi, Régészeti, Természetrajzi és Népismei szempontól. V-VI. (töredék). (szerk. Zöld Ferenc). Helikon Könyvkiadó. Budapest, 1982;
A Székelyföld (szerk. Katona Tamás) Európa Könyvkiadó. Budapest, 1982, 1985;
A Székelyföld leírása I-II. (szerk. Zöld Ferenc). Helikon Könyvkiadó-Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Budapest, 1982;
Torda város és környéke 1. (töredék). (szerk. Katona Tamás). Európa Könyvkiadó. Budapest, 1986;
Torda város és környéke 1-2. (szerk. Katona Tamás). Európa Könyvkiadó. Budapest, 1986;
Sztambultól Szejkéig.(szerk. Balázs Ádám). Csokonai Kiadóvállalat. Debrecen, 1990;
A Székelyföld leírása. történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. (hasonmás kiadás) Szekszárd, 1991; ISBN 963-7806-41-5; ISBN 963-7806-42-3;
Sztambultól Szejkéig. (szerk. Balázs Ádám). Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1995;
Mert én retirálni soha sem szoktam. (Kiadatlan levelek - szerk. Szakács István Péter, Veres Péter). Litera Könyvkiadó (Székelyudvarhely), 2000;
Kelet tündérvilága – Arab meseregény I. (Ali bey után ford. Orbán Balázs). Nagyapó mesefája sorozat. Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2001; ISBN: 9738079233
A Székelyföld leírása I-II. Babits Kiadó. Szekszárd, 2002;
A Székelyföld leírása II. Hoppá Kiadó. Marosvásárhely, 2007;
Sztambultól Szejkéig. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2009;
A székelyek származásáról és intézményeiről. Litera-Veres Kiadó. Székelyudvarhely, 2010;
A székelyek származásáról és intézményeiről. Attraktor Könyvkiadó, Máriabesnyő, 2013;
Utazás Keleten. I-VI. (a hat füzet három kötetbe kötve). Méry Ratio, Somorja. 2014;
a Székelyföld Napok keretében, halálának 120. évfordulója tiszteletére 2010-ben, könyv- és dokumentumfotó
kiállítást szerveztek Barangolás Székelyföldön Orbán Balázs nyomában címmel.
Székelykeresztúron és Székelyudvarhelyen iskola, utóbbiban egy fotósklub is viseli nevét. Hargita, Kovászna és Maros Megye Tanácsa 2011-ben létrehozta az Orbán Balázs-díjat, amelyet olyan személyiségeknek ítélnek oda, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek az egységes Székelyföld-kép kialakításában, a térség sajátos hagyományaira alapozott modernizációjában. Orbán Balázs-barlang a neve a Vargyas-szoros Természetvédelmi Területet egyik barlangjának.
Születésének 185. évfordulóján, 2014-ben Juhos-Kiss Sándor festőművész, a fő művében megjelent metszetek alapján festi meg Székelyföldet.
. Tettey Nándor és Társa Bizománya, Pest 1871;
. A Magyar Népköltési Gyűjtemény III. kötetében 11 meséje és mondája jelenik meg. Budapest, 1882;
(Magyar Tudományos Akadémia székfoglaló értekezés). Budapest 1888;
A Székelyföld leírása I-VI. (szerk. ). Magánkiadás, Firenze-München, 1981;
A Székelyföld leírása. Történelmi, Régészeti, Természetrajzi és Népismei szempontól. 1-26. (, Lokodi Károly, Willmann Walter). Európai Idő Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1991;
(szerk. Kisgyörgy Tamás, Lénárt Anna). Chartha. Sepsiszentgyörgy, 2002;
(Arcanum Digitáls kiadás, 2002);
(Arcanum Digitális kiadás, 2003);
(szerk. Kisgyörgy Tamás, Lénárt Anna). Chartha. Sepsiszentgyörgy, 2006;
1829. febr. 3. — 1929. febr. 3. Székelykeresztúri Kaszinó. 1929;
