# Paál Árpád Brassó, 1880. október 16. – Nagyvárad, 1944. szeptember 14. *publicista, politikus* Paál Géza tanár és Beigert Bronislawa bukovinai származású énekesnő házasságából született. Gyermekkorát Székelyudvarhelyen töltötte, ahol ma is áll a Paál-kúria. Érettségi vizsgáit 1898-ban a székelyudvarhelyi római katolikus főgimnáziumban tette le, majd öt éven át, 1903-ig a kecskeméti református jogakadémia tanulója volt. Ezzel párhuzamosan 1902-től a Kecskeméti Lapok helyettes szerkesztői feladatait látta el. A kolozsvári egyetemen doktorált 1903-ban államtudományból, 1905-ben pedig jogtudományból. Még abban az évben városi fogalmazó lett Kecskeméten és a Kecskeméti Lapok szerkesztője. Eztán árvaszéki ülnök lett Udvarhely vármegyében, majd 1908-tól 1918-ig megyei főjegyző, 1918. november 2-ától pedig helyettes alispán és az Udvarhely megyei Székely Nemzeti Tanács vezetője. A vármegyei hivatalnoki karral együtt esküt tett a Károlyi Mihály vezette kormányra, amiért december 6-án az Erdélybe bevonuló román csapatok hadbíróság elé állították. Tizenhat hónapon keresztül hadbírósági eljárás alatt állt, s noha a vádemelésben halálos ítéletet kértek rá, végül Kolozsvárra internálták, majd felmentették. Kolozsváron megszervezte a Szellemi Frontot, amelynek célja az erdélyi magyarság összefogása volt egy önálló Székely Köztársaság érdekében. 1919 januárjában a román hatóságok ismét letartóztatták, majd hadbíróság elé állították, és halálra ítélték. Csak a párizsi béke aláírása mentette meg az életét. Az ezt követő szűk évtizedben elsősorban újságírói tevékenysége volt meghatározó. 1919 decemberétől a kolozsvári Keleti Újság munkatársa volt. 1920-tól 1924-ig a Napkelet, 1924-től 1927-ig az Újság főszerkesztője volt. 1927-től ismét a Keleti Újság munkatársaként folytatta pályafutását. Ezzel párhuzamosan közéleti tevékenységével sem hagyott fel. 1923-ban közreműködött az Országos Magyar Párt (OMP) megalapításában , s 1927-től 1931-ig a párt színeiben Szatmár megye képviselője volt a román országgyűlésben. 1931-ben Nagyváradra költözött. 1932 januárjától egészen haláláig a Szent László Lapkiadó Rt. által kiadott Erdélyi Lapok főszerkesztője volt. A folyóirat 1936-ban néhány hétig a betiltások miatt Új Lapok, majd 1940 után Magyar Lapok címmel jelent meg. Emellett Paál munkatársként bedolgozott a Lugoson megjelent Magyar Kisebbségnek is. A második bécsi döntést követően, 1940 októbere és 1942 márciusa közt az Erdélyi Párt színeiben ún. behívott képviselő volt a magyar országgyűlésben. Nagyváradon az 1944. évi bombázáskor otthonában lelte a halál. ## Munkássága 1919-től az erdélyi magyar újságírás legjelesebb személyiségei közé tartozott. Közéleti gondolkodását és publicisztikáit a tényleges lehetőségekkel való, önámítástól mentes szembenézés határozta meg. Pályája első évtizedeiben politikai és társadalmi nézeteit polgári-radikális szabadelvűség mentén alakította. Erdély Romániához csatolása után előbb a Magyar Szövetség, majd az egymást követő, egyéb politikai szerveződések keretében, valamint közírói munkásságával azonnal bekapcsolódott a kisebbségi jogvédelmi harcokba. Legnagyobb hatású közéleti írása az 1921-ben Kós Károllyal és Zágoni Istvánnal közösen írt Kiáltó szó című röpirat, amely a romániai magyarság önszerveződésének, autonómiájának, identitása megőrzésének programbeszédeként ismert. A nagyváradi püspökségi tulajdont képező Erdélyi Lapok főszerkesztőjeként (1932–1944) feletteseivel Paál Árpád a lap keresztényszocialista irányítási elveiben egyezett meg és igyekezett betartani. 1924-től az Erdélyi Szépmíves Céh alapító tagja volt, emellett részt vett a Kemény Zsigmond Társaság (1926, rendes tag) és az Erdélyi Katolikus Akadémia (1929, társalelnök) tevékenységében. Elnöke volt az Erdélyi és Bánsági Népkisebbségi Újságíró Szervezetnek. 1913-tól a Pannonia szabadkőműves-páholy tagja volt. Publikációit és kiadatlanul maradt kéziratait, illetve levelezéseit fia és felesége rendezgette, majd részben ki is adta később. Kéziratos hagyatékát a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum őrzi. ## Művei * Szellemi művelődésünk jövője. Székelyudvarhely: (kiadó nélkül). 1907. * És fölkél a nap. Kolozsvár: (kiadó nélkül). 1920. * Kiáltó szó: A magyarság útja, a politikai aktivitás rendszere. Kolozsvár: (kiadó nélkül). 1921. \[\[\[Kós Károly (építész)|Kós Károllyal]] és Zágoni Istvánnal] * A politikai aktivitás rendszere. Cluj-Kolozsvár, 1921; * Hitről, hazáról. Kolozsvár: (kiadó nélkül). 1921. * A magyarság pártalakulásai. Kolozsvár: (kiadó nélkül). 1922. * Emlékezések Kölcsey Ferencről. Brassó: (kiadó nélkül). 1939. * Józseffalva: Helyszíni jelentés a bukovinai magyar község helyzetéről a tűzvész után. Kolozsvár: (kiadó nélkül). 1939. * A kisebbségi lét tanulóévei Erdélyben I–II. Csíkszereda: (kiadó nélkül). 2008. ## Kéziratban maradt * Gondolatnapló, Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár, 625 fond, K 1951/9; * Paál Árpád kéziratos hagyatéka Ms. 7651/33; * [Paál Árpád kézírathagyatéka (Székelyudvarhely, Haáz Rezső Múzeum). Katalógus.](http://real.mtak.hu/33040/1/Monok_Paal_kezirathagyateka_1993.pdf) Összeállította Bárdi Nándor. Scriptum. Szeged, 1992, --- # Agent Instructions: Querying This Documentation If you need additional information that is not directly available in this page, you can query the documentation dynamically by asking a question. Perform an HTTP GET request on the current page URL with the `ask` query parameter: ``` GET https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/paal_arpad.md?ask= ``` The question should be specific, self-contained, and written in natural language. The response will contain a direct answer to the question and relevant excerpts and sources from the documentation. Use this mechanism when the answer is not explicitly present in the current page, you need clarification or additional context, or you want to retrieve related documentation sections.