> For the complete documentation index, see [llms.txt](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/llms.txt). Markdown versions of documentation pages are available by appending `.md` to page URLs; this page is available as [Markdown](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/zoltan_aladar.md).

# Zoltán Aladár

Homoródszentmárton, 1929. május 31. – Marosvásárhely, 1978. július 9.

*székely zeneszerző, zeneíró, zenekritikus, szerkesztő, pedagógus, folklorista*

Álneve: Homoródi Zoltán

Középiskolai tanulmányait Székelykeresztúron és Kolozsváron, a Brassai Sámuel Líceumban végezte (1948), majd a Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán szerzett oklevelet zenetanári (1951), zeneszerzési (1952) és karmesteri szakon (1953). Előbb a főiskolán gyakornok, majd tanársegéd (1950–55); 1955–60 között a Művelődés munkatársa, szerkesztő, a zenei rovat vezetője. 1954-től a Román Zeneszerzők Szövetségének, 1960-tól a Román Zeneszerző Szövetség Marosvásárhelyi Fiókjának titkára, 1968-tól a Szövetség egyik alelnöke. 1965-től haláláig a marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatója volt. Az ő igazgatása alatt indult be a Marosvásárhelyi Zenei Napok elnevezésű hangversenysorozat.

Zenei tárgyú tanulmányait, esszéit, kritikáit az Utunk, Igaz Szó, Új Élet, Előre, Vörös Zászló, A Hét, románul a Muzica közölte.

Zeneszerzői munkásságában fontos helyet foglal el az énekhang, elsősorban az énekkari muzsika: Benkő András szerint műveinek mintegy négyötöde kórusmű, ebből is mintegy negyedszáz kórusciklus.

## Munkássága

### Kórusciklusai nyomtatásban

* Jelszavak fegyverével (1951);
* Négy magyar népdal (vegyes kar, 1952);
* Nyárádmenti népdalok (vegyes kar, 1954);
* Tíz madrigál (vegyes karok, Diósszilágyi Ibolya verseire, 1956);
* Madárdalok (kórusszvit, 1958); Szállj, dal (28 gyermekkar, 1963);
* Téli esték (népdalok férfikarra, 1969);
* Régi diákdalok (Pálóczi Horváth Ádám gyűjteménye alapján, vegyes karra, 1972);
* Három szilágysági népdal (vegyes karra, 1971);
* Petőfi-dalok (vegyes és férfikarra, 1973);
* Három gyergyói népdal (vegyes karra, 1976);
* Hét kóruspoéma (vegyes karokra, Kányádi Sándor, Gerhard Eike, Majtényi Erik, Ana Blandiana, Marin Sorescu, Nina Cassian verseire, 1977).

### Vokálszimfonikus műveiből

* Kicsi madár (szvit szopránra, tenorra és kamarazenekarra, 1955; átdolgozása Korondi táncok, valamint Madárdalok címmel, 1958);
* Második kantáta (csángó szövegre és dallamokra, 1957);
* Csángó dalok (alt és zenekar, 1958);
* Nyújts kezet (Majtényi Erik versére, 1960);
* Öt lírai dal (Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Dsida Jenő, Juhász Gyula, József Attila verseire, tenorra és zenekarra, 1963).

Számos népdalfeldolgozásában népi zenekarra bízza a kíséretet: Dalok az ifjúságról és a szerelemről (népdalkantáta szólókra, vegyes karra és népi zenekarra, 1953); Csokros szegfű, majoránna (szoprán, tenor népi zenekar, 1964), stb.

Zenés színpadi művei változatos műfajokban a gyermek- és felnőtt közönséghez egyaránt szóltak. Írt bábszínházi kísérőzenét (A kecske és a három gidó. 1964; Karcsi cirkuszba megy. 1967), színpadi kísérőzenét (Méhes György: Szépike és Csúfika. 1954; Lope de Vega: Dacból terem a szerelem. 1956; Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok. 1963; Anavi Ádám: Kecskelovag. 1971).

A népdalfeldolgozások végigkísérték alkotói útján, a különböző énekegyüttesek és népi zenekarokat foglalkoztató zenés-táncos jelenetek, ill. vokális kamarazene keretében.

### Zenés-táncos jelenetek

* Búzakoszorú (gyermekkórusra, szólistákra, népi zenekarra, 1959);
* Gyermekjátékok (gyermekkórus, népi zenekar, 1960; átdolgozott változata Bíborkáné lánya címmel, 1962);
* Párválasztás (táncszvit kórusra és népi zenekarra, 1965);
* Farsangi esték (zenés-táncos jelenet narrátorra, szólistákra, kórusra, népi zenekarra, 1969); \*Bihari leánykérők – Peţitori din Bihor. Hommage à Béla Bartók (1971);
* Tatrangi borica (vegyes karra és népi zenekarra, 1973).

Népdalfeldolgozásaiban viszonylag gyakran választotta az énekhangot zongorakísérettel (Három vistai népdal, 1952; Két válaszúti népdal, 1952; később mindkét műnek elkészítette népi zenekari változatát is Négy magyar népdal címmel, 1968), ill. a mezzoszopránt zongora (Három román népdal, 1964), a baritonszólistát népi zenekar-kísérettel.

### Szimfonikus műveiből

* Divertimento (vonószenekarra és két klarinétra, 1952);
* Nyitány (1955); Korondi táncok (szvit népi zenekarra sóvidéki zenei anyag alapján, 1957; átdolgozva szimfonikus zenekarra, 1960);
* Ünnepi nyitány (1961); I. szimfónia (1961);
* Marosmenti táncok (szimfonikus szvit, 1968);
* Kis szvit (külföldön Suita picola címmel vált ismertté, 1970);
* II. szimfónia (Laudus terrae natalis, 1972);
* Bevezetés és allegro (1977);
* Bihari rapszódia (Bartók emlékének szánva; befejezetlen).

Első szimfóniája a Kolozsvári Filharmónia közreműködésével, Emil Simon vezényletével az Electrecord hanglemezgyár (1972), második a marosvásárhelyi filharmónia zenekarával, Szalman Lóránt vezényletével, szintén az Electrecord kiadásában (1979) jelent meg.

### Kamarazeneművei

* Nonett (1953);
* Románc (hegedűre és zongorára, 1953);
* Szonáta fagottra és zongorára (1955);
* Vonósnégyes (1965);
* Szonáta szólóklarinétra (1977).

### Dalok

* Az én két asszonyom (Ady Endre, 1947);
* Öt lírai dal (Az öröm illan, Tavalyi szerelem, Anna örök, Ilona, Rejtelmek, 1963).

### Kötete

* Karvezetők könyve (Szalman Lóránttal és Forró Lászlóval, Bukarest, 1968).

### Szerkesztései

* Dalgyűjtemény. Kórusművek vegyes, gyermek-, női és férfikarra (uo. 1958);
* Înalţă-te cîntec – Szálljon dalunk. Kóruskötet két nyelven (Mv. 1966);
* Armonii corale – Összecsengő szólamok. Válogatás a kórusirodalomból. I. Kánonok és madrigálok (uo. 1972).

#### Írások

* A székelyföldi hangversenykörút tanulságai. Utunk, 1949/23