# Soó Rezső Székelyudvarhely, 1903. augusztus 1. – Budapest, 1980. február 10. *székely botanikus, egyetemi tanár, az Magyar Tudományos Akadémia tagja* A kolozsvári Piarista Gimnáziumban tanult, majd Eötvös-kollégistaként a budapesti Tudományegyetem hallgatója lett. 1925-ben kitűnő eredménnyel tette le tanári szakvizsgáját és doktorátust szerzett. Értekezése a szezonpolimorfizmus problémájának teljesen új megoldását adta azzal, hogy rámutatott a növénytársulások szelekciós szerepére a fajkeletkezésben. 1925-től 1927-ig a berlini Collegium Hungaricum tagjaként Berlin–Dahlemben dolgozott a világ akkori első számú növényrendszertani műhelyében. Itt az orchideakutatás legnagyobb szaktekintélyeitől tanult, majd Kellerrel közösen megírták Európa orchideáinak rendszertani monográfiáját (Berlin, 1930–1940), amely azóta is alapműnek számít. 1927-ben jelent meg Kolozsvár geobotanikai monográfiája, amely a Kárpát-medence területéről a legelső ilyen nagyszabású munka. 1927 és 1929 között a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet adjunktusa. Itt indította meg Magyarország növénytársulásainak rendszeres kutatását, és hazánkban elsőként mikroklíma-méréseket végzett. 1929 végén nyilvános rendkívüli tanárként elnyerte a debreceni egyetem növénytani tanszékét. Megszervezte az egyetemi növénytani intézetet és a botanikus kertet. Intézetével megalapította a világszerte híressé vált debreceni cönológiai iskolát, ahonnét a tehetséges geobotanikusok több generációja került ki keze alól. Megindította az első magyar ökológiai folyóiratot, az Acta Geobotanica Hungarica-t. 1940 őszétől a kolozsvári egyetem növényrendszertani tanszékének vezetője, valamint a botanikus kert és az Erdélyi Múzeum növénytárának igazgatója, jeles munkatársai és tanítványai voltak itt, köztük Csűrös István, [Nyárády Erazmus Gyula](/szekelyfold-hires-emberei/nyarady_erazmus_gyula.md) és [Nyárády Antal](/szekelyfold-hires-emberei/nyarady_antal.md). 1940–44 között a kolozsvári egyetemen a növényrendszertani tanszéket, a botanikus kertet és az Erdélyi Nemzeti Múzeum Növénytárát vezette. A debreceni tudományegyetem növénytani tanszékének vezetőjeként megalapította és vezette a debreceni cönológiai (és ökológiai) iskolát, amely a magyarországi növényföldrajz és fejlődéstörténet vonatkozásában úttörő volt. 1945-ben visszatért Debrecenbe, és újra átvette régi intézetét. 1947-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1951-től rendes tagja. 1951-ben és 1954-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Alkotó tevékenységének három kiemelkedő munkája, a Növényföldrajz (1945), a Jávorka Sándorral közösen írt A magyar növényvilág kézikönyve (1951) és a Fejlődéstörténeti növényrendszertan (1953). 1955-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem növényrendszertani és növényföldrajzi tanszékének vezetőjévé, valamint az egyetemi botanikus kertnek az igazgatójává nevezték ki. Innen szervezte és irányította Zólyomi Bálinttal együttműködve a magyar növénytakaró növénycönológiai kutatását és térképezését. 1969-ben nyugalomba vonult, s idejét élete fő művének, a Magyar flóra- és vegetáció rendszertani, növényföldrajzi kézikönyve (1964–80) című hatkötetes hatalmas munkának szentelte. Széles körű általános műveltsége és a művészetekhez való értő vonzódása révén nem csak a természettudományok területén hatott, hanem társadalmi tevékenysége, közéleti aktivitása a bölcsésztudományok területén is nyomot hagyott. A debreceni Ady Társaság elnöke, a falukutató mozgalom lelkes támogatója, a kisgrafikának nemcsak nemzetközi hírű gyűjtője, hanem avatott műkritikusa is volt. Több mint 660 publikációt, köztük 30 könyvet írt a botanika számos területén, szerepelnek köztük tan- és kézikönyvek, nómenklatúra, botanikatörténet, bibliográfia. ## Művei * F. m. Geobotanische Monographie von Kolozsvár (Debrecen, 1927); * Monographie und lconographie der Orchideen Europas… (társszerző, Berlin, 1930-1940) (Nachdr. 1972); * Floren und Vegetationskarte des historischen Ungarns (Debrecen, 1933); * A Mátra hegység és környékének flórája (Debrecen, 1937); * A Tiszántúl flórája (Debrecen, 1938); A Székelyföld flórájának előmunkálatai (Kolozsvár, 1940); * A Székelyföld flórája (Kolozsvár, 1943); * Magyar Flóraművek (I-III., VI-VII., Debrecen és Kolozsvár, 1937-1949); * Kolozsvár és környékének flórája (Kolozsvár, 1941-44); * Növényföldrajz (Bp., 1945, 1965): Az Erdélyi Mezőség flórája (Debrecen, 1949); * Közép-Erdély erdei növényszövetkezetei és azok jellemző fajai (Sopron, 1948); * A magyar növényvilág kézikönyve Jávorka Sándor, Soó, Rezső. I-II. Akadémiai Kiadó, Budapest, (1951). * Fejlődéstörténeti növényrendszertan (Bp., 1953); * A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve Soó, Rezső. I-VII. Akadémiai Kiadó, Budapest, (1964-1985); * Magyar Flóra (Növényhatározó, II. köt. 4. kiad. Bp., 1968); * Bibliographia synoecologica scientifica hungarica, 1900-1972 (Bp., 1978). – Irod. Máthé Imre: S. R., 1903-1980 (Botan. Közl., 1980); * Zólyomi Bálint: S. R., 1903-1980 (Magy. Tud., 1980); * Priszter Szaniszló: S. R. botanikai munkásságának bibliográfiája (A magyar flóra… kézikönyve VII., Bp., 1985); * Simon Tibor: S. R. 1903-1980 (Egy. L., 1980. 3. sz.); * Simon Tibor: A magyar flóra kézikönyve (Tudomány, 1986). * Növényföldrajz. Egyetemi tankönyv Soó, Rezső. Tankönyvkiadó, Budapest, (1963). * Kárpáti Zoltán: Növényhatározó II. Magyar Flóra: Harasztok – virágos növények Soó, Rezső. Tankönyvkiadó, Budapest, (1968). --- # Agent Instructions: Querying This Documentation If you need additional information that is not directly available in this page, you can query the documentation dynamically by asking a question. Perform an HTTP GET request on the current page URL with the `ask` query parameter: ``` GET https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/soo_rezso.md?ask= ``` The question should be specific, self-contained, and written in natural language. The response will contain a direct answer to the question and relevant excerpts and sources from the documentation. Use this mechanism when the answer is not explicitly present in the current page, you need clarification or additional context, or you want to retrieve related documentation sections.