Székely Károly

Marosvásárhely, 1880. január 22. – Budapest, 1941. június 9.

szobrászművész

Kő és agyagipari szakiskolát végzett. 1899-ben esztergomi bazilika kőfaragó munkálatain dolgozik. 1902-től 1905-ig a budapesti Iparművészeti Iskolában Mátray Lajosnál tanul. 1906-ban ösztöndíjjal a párizsi Julian-akadémiára kerül, ahol Raoul Charles Verlet szobrászművész növendéke, 1907-ben tér vissza Budapestre. A zuglói függetlenségi és '48-as kör szoborbizottsága 1907-ben felkéri az első budapesti Kossuth-szobor megmintázására, de a megbízást Barcza Lajosnak adják. 1911 és 1913 között Brüsszelben képezi magát. 1915-től katonai szolgálatra vonul be többször is megsebesül, 1916 májusától 1918 decemberéig, hadirokkantként a Honvédelmi Minisztérium hadisegélyző hivatalában dolgozik. Vastagh György szobrászművész tartozik a baráti köréhez. A tervei alapján 1922-től 1935-ig huszonöt világháborús emlékmű épült Magyarország legkülönbözőbb pontjain. A hősi emlékművek melleltt portrémegbízásokat is teljesít. Művei 1908-tól egészen haláláig rendszeresen szerepelnek a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok különböző tárlatain, de önálló kiállítása élete folyamán nem volt.

Művei

• II. Rákóczi Ferenc szobra, Marosvásárhely, 1907; (A szobor bronzfigurája 1919-ben eltűnt.)

• Miksa Zsuzsanna szobra, Nagyenyed, 1912;

• I. világháborús emlékmű. Kunmadaras, 1923;

• Hősi emlékmű, Tass, 1924;

• I. világháborús emlékmű. Kocsér, 1924;

• I. világháborús emlékmű. Egyed, 1924;

• I. világháborús emlékmű, Siófok, 1925;

• Hősi emlékmű. Szilsárkány, 1925;

• Hősi emlékmű, Bököny, 1926;

• I. (és II. világháborús emlékmű). Marcaltő, 1926;

• I. világháborús emlékmű. (Székely Károly, Sonkoly János), Szarvas, 1927;

• Hősök szobra, Törökszentmiklós, 1928;

• I. világháborús emlékmű. Nagykörű, 1929;

• I. világháborús emlékmű, Dombegyház, 1929;

• Hősi emlékmű. Somlóvásárhely, 1929;

• I. világháborús emlékmű. (Székely Károly, Erdey Dezső), Baracska, 1930;\n

• Herman Ottó és Lóczy Lajos. Szeged, 1930;

• Hősi emlékmű. Edelény, 1930;

• I. világháborús emlékmű. Sióagárd, 1931;

• Zirzen Janka-emléktábla. Budapest, 1933;

• Hunyadi Mátyás, Kőszeg, 1935;

• Gyulai Pál képmása, 1935;

• Igmándy-Hegyessy Géza testőrezredes portréja, 1935;

• Hősi emlékmű. (Székely Károly, Edelstein Hermann). Lak, 1935;

• Hunyadi Mátyás szobra (A kőszegi katonaiskola előtt), 1936;

• I. világháborús emléktábla. Komárom, 1937;

• Oszlányi Kornél képmása, 1937;

• Árpád vezér idealizált képmása, 1941;

Társasági tagság

• A Képzőművészeti Társulat választmányi tagja;

• Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság alelnöke 1929-től.

Díjak, kitüntetések

• A Honvédelmi Minisztérium III. díja, 1927;

Emlékezete

• A nehezen fellelhető műveiből, sok fénykép felhasználásával halála 50. évfordulóján megnyílik első önálló kamarajellegű kiállítása az edelényi Izsó Miklós Gimnázium könyvtárában.