Kosztándi B. Katalin

Kosztándi B. Katalin

Székelyvarság, 1935, január 2. - Kézdivásárhely, 2018. június 27.

képzőművész, népművelő

Névváltozat: Bálint Katalin

Az édesapa néptanító hivatását követve a családja Farkaslakára költözik, de az édesapja második világháború katonai szolgálata miatt, édesanyjával és a növérével Malomfalvára tér vissza. A család csak 1947-ben szembesül az apa halálhírével. Nővérével Bálint Irmával az Udvarhelyi Tanítóképzőben összevont évfolyamon osztálytársként végeznek. 1955-ben Kosztándi Jenő festőművész felesége lesz. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemen tanul, amit 1957-ben végez el, mesterei Kádár Tibor, Mohy Sándor. Részt vesz az 1956-os forradalommal azonosuló diákok Mátyás király szülőházának lovagtermében megtartott rendezvényén. A temesvári tanári kinevezést nem fogadja el, 1957-től helyetesítő rajztanár Kézdivásárhelyen, ahol más tantárgyakból lap katedrakiegészítést. 1962-1990 között a kézdivásárhelyi Elméleti Líceum rajztanára. Férjével 1971-ben rajztagozatot szerveznek a Nagy Mózes Elméleti Líceumban, ahol a képzőművészeti kultúra közvetítését vállalják, amely eredményességének visszaigazolását a képzőművésszé váló tanítványok adják. 1976-tól vesz részt aktívan kiállításokon. Jellemző technikája a nagy ecsetvonásokkal dolgozó és fény–árnyék kontrasztokra épülő, a népi életet ábrázoló, néprajzi dokumentálást végző olajkép. A hagyományos életmód változására reflektál, amit értékvesztésként ismeri fel, a normarendszerét vesztő ember szorongását közvetíti. Gyakran a gyerekkorából hív elő emlékképeket, amikor a hagyományos világ még egységes, jól berendezett viszonyrendszer volt. Az 1970-es évek második felétől sajátos akvarelltechnikával mutatkozik be. A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó 2004-ben megjelenteti a Kosztándi B. Katalin-művészalbumot. Művészetében többrétegű metaforikus képnyelvet használ, amelynek jelképrendszerét gyermekkorának nyikómalomfalvi világból építi fel. Saját állandó gallériájukat, a Kosztándi Galériát Kézdivásárhely főterén 2010-ben nyitják meg férjével közösen. Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadónál jelenteti meg 2010-ben a Kosztándi B. Katalin – Kosztándi Jenő házaspár életéről és munkásságáról szóló monográfiát.

Művei

• Gyász, szén, 1985;

Egyéni kiállítások

• Kézdivásárhely • Sepsiszentgyörgy • Kolozsvár

Válogatott csoportos kiállítások

• Maros, Brassó és Kovászna megyei tárlatok;

• Korpusz, Vaszary Képtár, Kaposvár és Vasarely Múzeum, 1996;

• Ajándék Sepsiszentgyörgynek – Kosztándi B. Katalin és Kosztándi Jenő életmű-kiállítása, 2015;

• Erdélyi Művészeti Központ, Sepsiszentgyörgy, 2015;

• "Az idő jelei" címmel, Kárpát-haza Galéria. Budapest, 2018;

Díjak, kitüntetések

• Magyar Arany Érdemkereszt, 2014;

• A Háromszék Kultúrájáért életműdíj, 2015;