Gelei József
Árkos, 1885. augusztus 20. – Budapest, 1952. május 20.
zoológus, az Magyar Tudományos Akadémia tagja
gyszerű székely középnemesi család gyermekeként született. A kolozsvári unitárius kollégium elvégzése után az ottani egyetemen tanult természetrajz-vegytan szakon, 1905-ben kapott középiskolai tanári oklevelet. 1908-ban védte meg egyetemi doktori disszertációját. 1909-ben tanársegéd Apáthy István mellett. Grazi tanulmányai után tíz esztendeig a kolozsvári állattani Intézetben dolgozott, majd müncheni és würzburgi egyetemen végzett állattani kísérleteket.
1914-ben az összehasonlító sejttan tárgykörből a kolozsvári egyetemen magántanárrá habilitálták. 1919-1924-ig a kolozsvári unitárius kollégiumban tanított, majd az Erdélyi Múzeum-Egyesület őreként tevékenykedett. 1924-ben kinevezték a szegedi Ferencz József Tudományegyetem általános állattani és összehasonlító bonctani tanszék professzorává; az egyetem rektora volt 1935 és 1938 között. 1940-1945-ig ismét a kolozsvári egyetemen tanszékvezető. 1947-től haláláig a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karának Biológiai Intézetét vezette, 1952-ben az új tudományos minősítés szerint elérte a tudományok doktora fokozatot.
Több előadást tartott külföldön és részt vett a hazai biológiai kutatás újjászervezésében. Tagja volt az Unitárius Irodalmi Társaságnak. Tudományos munkásságának elismeréseképpen 1923-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1938-ban rendes tagjai sorába választották. Nevéről számos újonnan felfedezett élőlényt neveztek el. Több, mint 100 tanulmánya és önálló munkája jelent meg. Tudományos közleményeit többnyire németül publikálta.
1941-45-ig az unitárius egyház főgondnoka volt. Meglátogatott több egyházközséget, ahol előadásokat is tartott. Támogatta a fiatal lelkészeket munkáik megjelentetésében. Kezdeményezője volt az egyháztársadalom megújításának és a népből sarjadt fiatal tehetségek támogatásának. Megalapította a Berde Bizottságot, melynek célja a nép fiai közül kiválasztani az arra alkalmas középiskolai és iparos tanulókat.
Kutatási területe: Protozoakutatás, a citológia és a Turbelláriák rendszertana, gerinctelenek mikrotechnikája.
Művei
Tanulmányok a Dendrocelum lacteum Oerstd. szövettanáról. Budapest, 1909-1912. 289 p. 16 t.
A Chromoszomák hosszanti párosodása s e folyamat örökléstani jelentősége. Budapest, 1920. 253 p.
Trochiscia im Symbiose mit der Larve von Rana agilis. Folia Cryptogamica, , (1) 1. pp. 89-91. Szeged, 1924;
Adatok a sejt biológiájához (1927)
Állati tökéletesség a véglény fokán (1940)
Feinstrukturen einzelligen Organismen (1943)
Biológia orvostanhallgatók részére (1950)
Last updated