Hankó Vilmos

Parajd, 1854. március 2. – Budapest, 1923. november 21.

székely vegyész, filozófiadoktor, főreáliskolai tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja

Lemhényi Hankó János sóbányamérnök és Topler Klára fia. Középiskoláit Kolozsvárt, Budapesten és Lőcsén, egyetemi tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte. 1877-ben ugyanott tanári képesítést nyert vegytanból és természettanból, mire a dévai állami reáliskola kémiai tanaszékére nevezték ki. 1879-ben a kormány kiküldte az ausztriai és németországi kémiai laboratóriumok tanulmányozására. 1885-ben saját kérelmére a budapesti II. kerületi állami főreáliskolához helyezték át, 1907-től az intézmény igazgatója. A Magyar Tudományos Akadémia 1894. május 4-én választotta levelező tagjai közé. Elsősorban ásványvízelemzéssel foglalkozott, népszerűsítette a természettudományokat, főleg a kémiát. Leghatásosabb vállalkozása az Universum évkönyv volt. 1894-ben „Egy elfelejtett magyar találmány" című, a Természettudományi Közlönyben megjelent írásában felhívta a figyelmet Jedlik Ányos szódavízgyártó készülékére, amelyet napjainkban a hazai szódavízgyártás első gépeként ismerünk.

Cikkei és értekezései a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Műegyetemi Lapok (A Simpson-féle nitrogén meghatározási módnak egy új módosítása, 1878, ugyanez a Berichte der deutsch. chem. Gesellschaft c. munkában, 1879), Külföld (1879: A chemia tudományos értéke), Ellenőr (1879: A berlini iparkiállításból, Reáliskoláink ügyében, Hogy nő a vetés?, 1880: A chemia nálunk, 1882: Egy tű-gyárban), Hunyad (1879: Mit iszunk Déván?, 1883: Minő iskolába küldjük fiainkat?, 1884: Hunyadmegye meleg forrásai), Politikai Ujdonságok (1880: A tápszerek hamisításáról), Fővárosi Lapok (1880: A mérgek használata, A dohányzás eredetéről, A konyha chemiájáról, 1882: A toiletteszerek vegytanából), Természettud. Közlöny (1882: A használatban levő tűzoltó és impregnáló szerekről, 1883: A hidrogén superoxid és alkalmazása, 1885: Az ásványvizek kezelése, 1887: A roburit és melinit, 1888: A titkos szerek chemiájából, Pótfüzet. Az alkaloidok szinthesise), Athenaeum naptára (1882: A kőszén, 1884: Vegytani apróságok, 1885: A gondűzőkről, 1887: Lassú méreg, lassú halál, 1888: Mivel táplálkozunk?), Magyar Polgár (1882: Ásványvizeink ügyében), Akadémiai Értesítő (1882: Glaubersó kivirágzás a szászváros-gyógyi útvonal mentében, 1884: A carbonilszelphid és mercaptan képződéséről, A propyl-butyl-amyldisulpho szénsavas caliumról, Az amyl-disulpho szénsavas kaliumról, 1886: A szénsulphid behatása a kaliumbenzilatra és a fenolkaliumra, Egy új készülék a nitrogén absolut meghatározása, A csonthegyi sósforrások chemiai elemzése, 1887: A carbolsav megvörösödése, A bodoki hideg, savanyú és ásványvizek elemzése, 1888: Néhány új ásványvizelemző készülék ismertetése, A Kolozsmegye ásványvizeiről, 1889: A kérői kénes vizek chemiai elemzése, 1890: A gyertyánligeti kabolyapolyánai vasas savanyúvíz-forrás chemiai elemzése, 1891: A carbolsav megvörösödéséről, a borszéki ásványvizek és a borszéki lápföld chemiai elemzése), a dévai reáliskola Értesítőjében (1883: A dévai hideg sósforrás chemiai elemzése, 1884: Üdülőhelyek Hunyadmegyében), Kolozsvári Közlöny (1883: Fürdőink és ásványvizeink, A dohányról és dohányzásról, 1884: Néhány szó Erdély fürdőiről, 1885: Hunyadmegye bányaipara 1883-ban), Nemzet (1883: Hunyadmegye bányaipara 1882-ben, 1884: A vegytan hazánkban, 1887: Gymnasium, reáliskola), Pesti Napló (1883: A gyújtófa kérdésről), Mathem. és természettud. Értesítő (1884: A carbonylsulfid és merkaptan képződése az ethildiszulfoszénsavsók száraz lepárlásánál, 1885: Az allytdiszulfoszénsavas kaliumról, 1887. A szénsulfid behatása a kalium benzilátra és a fenolkáliumra, 1888: Néhány új ásványvízelemző készülék ismertetése, A karbolsav megvörösödése, Kolozsmegye ásványvizei, A nagyági nagyágit és sylvanit chemiai elemzése), Vegytani Lapok (1884: A propil-, butil-, amildiszulfoszénsavas kalium), Közgazdasági Értesítő (1884: Jelentés az ásványvizek kezeléséről), Egyetértés (1884: A chemia az új reáliskolai tantervben), Budapesti Hirlap (1885: A torjai Büdösbarlang, Hivatalos vegykonyhák, Mehanikai tanműhely, 1887: Mit mond a chemikus a szépítőszerekről?, A robbanó anyagokról, 1888: A magyar fürdők és ásványvizek), Szabadelvű Naptár (1885: Az erdélyrészi fürdőkről és ásványvizekről), a budapesti II. ker. áll. főreáliskola Értesítőjében (1886: A vegytani gyakorlatok szerepe a reáliskolai oktatásban), Budapesti Szemle (1887-89. könyvism. 1898: Az agyagiparról), Gyógyszerészi Közlöny (1888: Néhány és hygienikus szempontból fontos gáznak és gőznek hatása az egészségre, Lassú méreg-e a réz?), Erdély (1893: Az erdélyrészi ásványvizek kezelése és kiállítása, A tordai sósfürdőről, Erdély ásványvizei, mit igyunk járványok idején, 1894: Milyen ásványvizet igyunk?, Egy kincs a székelyek földjén, A korondi fürdő). A Mi Fürdőink folyóirat (1898–1902) és az Univerzum könyvsorozat szerkesztője (1904–1921), a Magyar Balneologiai Értesítő társszerkesztője (1908-tól).

Munkái

  • A Dithio-aethyl-szénsav-sók (Xanthogensavsók) száraz lepárlási terményeiről. Tudori értekezés. Kolozsvár, 1877;

  • A Simpson-féle nitrogén meghatározási módnak egy új módosítása. (Műegyetemi Lapok, 1878; németül: Berichte der deutsche chemische Gesellschaft, 1879);

  • A chemia tudományos értéke. (Külföld, 1879);

  • A bábolnai meleg «Mátyás-forrás» és a szovátai «Fekete-tó» hideg sósforrás chemiai elemzése. Budapest, 1880 (Értekezések a természettudományok köréből X. 14.);

  • A chemia nálunk. (Ellenőr, 1880)

  • A tápszerek hamisításáról. (Politikai Ujdonságok, 1880)

  • A mérgek használata. – A dohányzás eredetéről. – A konyha chemiájáról. (Fővárosi Lapok, 1880)

  • A solymosi hideg savanyú ásványvíz chemiai elemzése. Budapest, 1881 (Értek. a term. tud. kör. XI. 7.);

  • A toiletteszerek vegytanából. (Fővárosi Lapok, 1882);

  • A kőszén. (Az Athenaeum naptára, 1882);

  • A használatban levő tűzoltó és impregnáló szerekről. (Természettudományi Közlöny, 1882);

  • Ásványvizeink ügyében. (Magyar Polgár, 1882);

  • Glaubersó kivirágzás a szászváros-gyógyi útvonal mentében. (Akadémiai Értesítő, 1882);

  • A hidrogén superoxid és alkalmazása. (Természettudományi Közlöny, 1883)

  • Fürdőink és ásványvizeink. A dohányról és dohányzásról. (Kolozsvári Közlöny, 1883)

  • Hunyadmegye bányaipara 1882-ben. (Nemzet, 1883)

  • A dévai hideg sósforrás chemiai elemzése. Déva, 1883;

  • Hunyadmegye ásványvizei. Budapest, 1884 (Értek. a term. tud. kör. XIII. 12.);

  • Hunyadmegye meleg forrásai. (Hunyad folyóirat, 1884);

  • Üdülőhelyek Hunyadmegyében. Déva, 1884;

  • Vegytani apróságok. (Az Athenaeum naptára, 1884);

  • A vegytan hazánkban. (Nemzet, 1884);

  • A carbonylsulfid és merkaptan képződése az ethil-diszulfoszénsavsók száraz lepárlásánál. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1884);

  • A carbonilszelphid és merkaptan képződéséről. – A propyl-butyl-amyldisulpho szénsavas caliumról. – Az amyl-disulpho szénsavas kaliumról. (Akadémiai Értesítő, 1884);

  • A propil-, butil-, amildiszulfoszénsavas kalium. (Vegytani Lapok, 1884);

  • Jelentés az ásványvizek kezeléséről. (Közgazdasági Értesítő, 1884);

  • A chemia az új reáliskolai tantervben. (Egyetértés, 1884);

  • A csonthegyi sósforrásokról. Budapest, 1885;

  • Az allytdiszulfoszénsavas kaliumról. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1885);

  • Hunyadmegye bányaipara 1883-ban. (Kolozsvári Közlöny, 1885);

  • Az ásványvizek kezelése. (Természettudományi Közlöny, 1885);

  • Az erdélyrészi fürdőkről és ásványvizekről. (Szabadelvű Naptár, 1885);

    A torjai Büdösbarlang. – Hivatalos vegykonyhák. – Mechanikai tanműhely. (Budapesti Hírlap, 1885);

  • Say M., A kisérleti vegytan alapvonalai. A reáliskolák felső osztályai számára. Átdolgozás. Budapest, 1886;

  • A szénsulphid behatása a kaliumbenzilatra és a fenolkaliumra. – Egy új készülék a nitrogén absolut meghatározása. – A csonthegyi sósforrások chemiai elemzése. (Akadémiai Értesítő, 1886);

  • A háromszékmegyei bodoki ásványvizek ismertetése. Budapest, 1887;

  • A roburit és melinit. (Természettudományi Közlöny, 1887)

  • A szénsulfid behatása a kalium benzilátra és a fenolkaliumra. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1887);

  • A carbolsav megvörösödése. – A bodoki hideg, savanyú és ásványvizek elemzése. (Akadémiai Értesítő, 1887);

  • Mit mond a chemikus a szépítőszerekről? – A robbanó anyagokról. (Budapesti Hírlap, 1887);

  • Házi kincstár. Több száz titkos szer. Hasznos tudnivalók a háztartás, gazdaság, egészségtan s a mindennapi élet köréből. Budapest, 1888;

  • A titkos szerek chemiájából. – Az alkaloidok szinthesise. (Természettudományi Közlöny, 1888);

  • Néhány és hygienikus szempontból fontos gáznak és gőznek hatása az egészségre. – Lassú méreg-e a réz? (Gyógyszerészi Közlöny, 1888)

  • Néhány új ásványvízelemző készülék ismertetése. – A karbolsav megvörösödése. – Kolozsmegye ásványvizei. A nagyági nagyágit és sylvanit chemiai elemzése. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1888);

  • A magyar fürdők és ásványvizek. (Budapesti Szemle, 1888)

    Néhány új ásványvízelemző készülék ismertetése. – Kolozsmegye ásványvizeiről. (Akadémiai Értesítő, 1888)

  • Az ásványvizek kezelése, tekintettel forgalomban levő vizeinkre. Budapest, 1888;

  • A chemia elemei, reáliskolák használatára. Budapest, 1889;

  • A kolozsi sósfürdő Kolozsmegyében. Budapest, 1889;

  • A kérői fürdő és ásványvizei. Budapest, 1889;

  • A kérői kénes vizek chemiai elemzése. (Akadémiai Értesítő, 1889)

  • A chemia elemei. Tankönyv reáliskolák számára. (Budapest, 1889; 2. kiad. 1896)

  • Természettudományi olvasmányok. Budapest, 1890;

  • Csíkmegye fürdői, szóban és képben. Budapest, 1890;

  • A titkos szerek chemiája. Budapest, 1890;

  • A jelenkor chemiai problémái. Budapest, 1890. (Különnyomat a Természettud. Közlönyből);

  • Csíkmegye fürdői és ásványvizei szóban és képekben. Budapest 1890;

  • A gyertyánligeti kabolyapolyánai vasas savanyúvíz-forrás chemiai elemzése. (Akadémiai Értesítő, 1890)

  • Az erdélyrészi fürdők és ásványvizek leírása. 38 képpel. Budapest, 1891;

  • Budapest fürdői és ásványvizei. Budapest, 1891 (Gerlóczy Zsigmonddal együtt);

  • A carbolsav megvörösödéséről, a borszéki ásványvizek és a borszéki lápföld chemiai elemzése. (Akadémiai Értesítő, 1891);

  • Chemia, a kereskedelmi akadémiák használatára. Budapest, 1892. (Asbóth Sándorral együtt);

  • Chemia, as ásványtan és földtan elemeivel. Budapest, 1892;

  • A tiophen képződése az ethyldisulfokalium carbonat száraz lepárolásánál. – Növény-chemiai vizsgálatok. Budapest, 1893 (Különny. a Mathem. és term. Értesítő XI. kötetéből);

  • Növény-chemiai vizsgálatok. Budapest, 1893 (Különny. a Mathem. és term. Értesítő XI. k.);

  • A nyaralóhely megválasztása. Budapest, 1893 (Különnyomat a Természettud. Közlöny 274. füzetéből);

  • A magyar ásványvizek kezelése és kiállítása. (A Magyar Balneologiai Egyesület Évkönyve. Budapest, 1893)

  • A nyaralóhely megválasztása. (Természettudományi Közlöny, 1893)

  • Az erdélyrészi ásványvizek kezelése és kiállítása. – A tordai sósfürdőről. – Erdély ásványvizei. (Erdély folyóirat, 1893)

  • Adatok a fény chemiai hatásához. Budapest, 1894 (Különnyomata Mathem. és természettud. Értesítő XII. k.);

  • Melyik fürdőre menjünk, milyen vízzel éljünk? Budapest, 1893 (Gerlóczy Zsigmonddal együtt. Magyarország összes fürdőinek leírása);

  • Műszaki chemia. Chemiai alapfogalmak. A czukor-, szesz-, sör- és eczetgyártás, a szesz- és ásványolaj finomítás rövid előadásban. Budapest, 1894;

  • Milyen ásványvizet igyunk? A forgalomban levő erdélyrészi ásványvizek ismertetése. Kolozsvár. 1894;

  • Az ivóvízkérdés Kolozsvárott. Budapest, 1894 (Különny. a Kolozsvárból.);

  • Die Mineralquellen und Bäder von Budapest. Bécs, 1894 (Különny. a Balneol. Zeitungból);

  • Egy elfelejtett magyar találmány. Budapest, 1894 (Különny. a Természettud. Közlönyből);

  • Adatok a fény chemiai hatásához. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1894);

  • Műszaki chemia. Chemiai alapfogalmak. (Budapest, 1894)

    Die Mineralquellen und Bäder von Budapest. (Balneologische Zeitung, 1894; és külön: Wien, 1894);

    Egy elfelejtett magyar találmány. (Természettudományi Közlöny, 1894);

  • Milyen ásványvizet igyunk? – Egy kincs a székelyek földjén. – A korondi fürdő. (Erdély folyóirat, 1894);

  • Az ivóvízkérdés Kolozsvárott. (Kolozsvár folyóirat, 1894)

  • A büdöspataki hideg vaskénes ásványvíz vegyi elemzése. (Dés, 1894);

  • Külföldi fürdők, gyógyító helyek és ásványvizek. Budapest, 1895;

  • Az ásványvizek kezelése. Budapest, 1895. (Fürdőirodalmi-Könyvtár-Vállalat);

  • A hazai kénes fürdők. (Fürdőirodalmi Könyvtár. 44. Bp., 1895);

  • Székelyföld. (Góró Lajos, Huszka József és Tüll Ödön rajzaival). Az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület kiadása. Budapest, 1896;

  • A hazai szénsavas fürdők és ásványvizek. (Fürdőirodalmi Könyvtár. 47. Budapest, 1896);

  • Az ásványvizek összetételének ingadozása Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1899. ápr. 17.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1899)

  • A magyar búza chemiai összetétele. Gáspár Jánossal. (Bp., 1899);

  • Kolp, Korond és Balf fürdői és gyógyító erejük. (Természettudományi Közlöny, 1899);

  • Magyarország városainak ivóvízkészlete. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1899);

  • Az iparos kincseskönyve. 1–2. füz. (Budapest, 1899–1900);

  • Die Bäder und Mineralwässer der Erdélyer (Siebenbürgischen) Landestheile Ungarn’s Kolozsvár, 1900.

  • A fürdők helyes berendezése és az ásványvizek okszerű kezelése. (Az Erdélyi Kárpát Egyesület Fürdő Könyvtára. Budapest, 1900);

  • Székelyföld fürdői és ásványvizei. Tájékoztató a fürdők, ásványvizek megválasztásánál. Budapest, [post 1900].

  • Régi magyar tudósok, tudós eszközök és találmányok. (Budapest, 1901);

  • Bártfa fürdő gyógyító tényezői, a külföld hasonló természetű fürdőinek gyógyfaktoraival szemben. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, Budapest, 1901);

  • A szovátai Medve-tó. (Természettudományi Közlöny, 1901);

  • A székely ásványvízipar fellendülésének feltételei. (Kolozsvár, 1902);

  • Hogyan experimentáljunk? (Budapest, 1902);

  • Fürdőink, ásványvizeink. Tájékoztató a fürdők, gyógyítóhelyek, ásványizek megválasztásánál. Budapest, 1902;

  • Erdélyi fürdők, ásványvizek. Tájékoztató a fürdők, gyógyítóhelyek és ásványvizek megválasztásánál. Budapest, 1902;

  • Fürdők fejlesztése (V. Kivándorlási és fürdőügyi szakosztály). In.: A Székely Kongresszus szervezete, tagjainak névsora, tárgyalásai és határozatai(szerk. Buday Barna). Pátria irodalmi vállalat és nyomdai részvény-társaság. Budapest, 1902., pp. 655-667

  • Erdély fürdői és természet-ritkaságai. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1903 és Természettudományi Közlöny, 1903);

  • A chemiai kísérletezés módja. (Budapest, 1903);

  • Székelyföld fürdői és ásványvizei. Tájékoztató a fürdők, ásványvizek megválasztásánál. Budapest, 1903;

    Régi magyar tudósok és feltalálók. (Magyar Könyvtár. Budapest, 1905;

  • A magyar fürdő- és ásványvíztelepek. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1905);

  • A Magyar Birodalom fürdői és ásványvizei. A magyar szent korona országai Balneológiai Egyesületének megbízásából szerk. Papp Samuval. Kiadó vászonkötésben, kihajtható térképmelléklettel. (Budapest, 1907);

  • A palackozott ásványvizek jodoformszaga. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1907);

  • Magyar erő a feltalálásban. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1907);

  • A szovátai melegvizű sóstavak hőmérsékletének ingadozása. (Természettudományi Közlöny, 1910);

  • Chemiai technologia. Reichenhaller Kálmánnal. (Bp., 1910)

    Mit eszünk, iszunk? (Az Urania Népszerű Tudományos Egyesület Felolvasásai. Budapest, 1911);

  • Preysz Mór, a „pasztörözés” feltalálója. (Természettudományi Közlöny, 1911);

  • Chemia a mindennapi életben. (Budapest, 1912);

  • Magyar találmányok és feltalálók. (Az Urania Népszerű Tudományos Egyesület Felolvasásai. Budapest, 1913);

  • Bevezetés a kísérletezésbe. Útmutató közel 200 érdekes és tanulságos kémiai kísérletnek egyszerű eszközökkel való végrehajtásához. (A Zászlónk diákkönyvtára. 1–2. kiad. Budapest, 1921);

    Kováts Mihály, az első rendszeres magyar chemia szerzője. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1921);

Tagság

  • Az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) Székesfővárosi Osztályának alelnöke (1894–1901);

  • Az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) Balneológiai Osztályának titkára (1903-tól);

Díjak, elismerések

  • Az Magyar Tudományos Akadémia Lévay-jutalma (Gáspár Jánossal, 1897);

Emlékezete

  • A Kerepesi úti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2004-ben védetté nyilvánította.

Last updated