> For the complete documentation index, see [llms.txt](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/llms.txt). Markdown versions of documentation pages are available by appending `.md` to page URLs; this page is available as [Markdown](https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/hanko_vilmos.md).

# Hankó Vilmos

Parajd, 1854. március 2. – Budapest, 1923. november 21.

*székely vegyész, filozófiadoktor, főreáliskolai tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja*

Lemhényi Hankó János sóbányamérnök és Topler Klára fia. Középiskoláit Kolozsvárt, Budapesten és Lőcsén, egyetemi tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte. 1877-ben ugyanott tanári képesítést nyert vegytanból és természettanból, mire a dévai állami reáliskola kémiai tanaszékére nevezték ki. 1879-ben a kormány kiküldte az ausztriai és németországi kémiai laboratóriumok tanulmányozására. 1885-ben saját kérelmére a budapesti II. kerületi állami főreáliskolához helyezték át, 1907-től az intézmény igazgatója. A Magyar Tudományos Akadémia 1894. május 4-én választotta levelező tagjai közé. Elsősorban ásványvízelemzéssel foglalkozott, népszerűsítette a természettudományokat, főleg a kémiát. Leghatásosabb vállalkozása az Universum évkönyv volt. 1894-ben „Egy elfelejtett magyar találmány" című, a Természettudományi Közlönyben megjelent írásában felhívta a figyelmet Jedlik Ányos szódavízgyártó készülékére, amelyet napjainkban a hazai szódavízgyártás első gépeként ismerünk.

Cikkei és értekezései a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Műegyetemi Lapok (A Simpson-féle nitrogén meghatározási módnak egy új módosítása, 1878, ugyanez a Berichte der deutsch. chem. Gesellschaft c. munkában, 1879), Külföld (1879: A chemia tudományos értéke), Ellenőr (1879: A berlini iparkiállításból, Reáliskoláink ügyében, Hogy nő a vetés?, 1880: A chemia nálunk, 1882: Egy tű-gyárban), Hunyad (1879: Mit iszunk Déván?, 1883: Minő iskolába küldjük fiainkat?, 1884: Hunyadmegye meleg forrásai), Politikai Ujdonságok (1880: A tápszerek hamisításáról), Fővárosi Lapok (1880: A mérgek használata, A dohányzás eredetéről, A konyha chemiájáról, 1882: A toiletteszerek vegytanából), Természettud. Közlöny (1882: A használatban levő tűzoltó és impregnáló szerekről, 1883: A hidrogén superoxid és alkalmazása, 1885: Az ásványvizek kezelése, 1887: A roburit és melinit, 1888: A titkos szerek chemiájából, Pótfüzet. Az alkaloidok szinthesise), Athenaeum naptára (1882: A kőszén, 1884: Vegytani apróságok, 1885: A gondűzőkről, 1887: Lassú méreg, lassú halál, 1888: Mivel táplálkozunk?), Magyar Polgár (1882: Ásványvizeink ügyében), Akadémiai Értesítő (1882: Glaubersó kivirágzás a szászváros-gyógyi útvonal mentében, 1884: A carbonilszelphid és mercaptan képződéséről, A propyl-butyl-amyldisulpho szénsavas caliumról, Az amyl-disulpho szénsavas kaliumról, 1886: A szénsulphid behatása a kaliumbenzilatra és a fenolkaliumra, Egy új készülék a nitrogén absolut meghatározása, A csonthegyi sósforrások chemiai elemzése, 1887: A carbolsav megvörösödése, A bodoki hideg, savanyú és ásványvizek elemzése, 1888: Néhány új ásványvizelemző készülék ismertetése, A Kolozsmegye ásványvizeiről, 1889: A kérői kénes vizek chemiai elemzése, 1890: A gyertyánligeti kabolyapolyánai vasas savanyúvíz-forrás chemiai elemzése, 1891: A carbolsav megvörösödéséről, a borszéki ásványvizek és a borszéki lápföld chemiai elemzése), a dévai reáliskola Értesítőjében (1883: A dévai hideg sósforrás chemiai elemzése, 1884: Üdülőhelyek Hunyadmegyében), Kolozsvári Közlöny (1883: Fürdőink és ásványvizeink, A dohányról és dohányzásról, 1884: Néhány szó Erdély fürdőiről, 1885: Hunyadmegye bányaipara 1883-ban), Nemzet (1883: Hunyadmegye bányaipara 1882-ben, 1884: A vegytan hazánkban, 1887: Gymnasium, reáliskola), Pesti Napló (1883: A gyújtófa kérdésről), Mathem. és természettud. Értesítő (1884: A carbonylsulfid és merkaptan képződése az ethildiszulfoszénsavsók száraz lepárlásánál, 1885: Az allytdiszulfoszénsavas kaliumról, 1887. A szénsulfid behatása a kalium benzilátra és a fenolkáliumra, 1888: Néhány új ásványvízelemző készülék ismertetése, A karbolsav megvörösödése, Kolozsmegye ásványvizei, A nagyági nagyágit és sylvanit chemiai elemzése), Vegytani Lapok (1884: A propil-, butil-, amildiszulfoszénsavas kalium), Közgazdasági Értesítő (1884: Jelentés az ásványvizek kezeléséről), Egyetértés (1884: A chemia az új reáliskolai tantervben), Budapesti Hirlap (1885: A torjai Büdösbarlang, Hivatalos vegykonyhák, Mehanikai tanműhely, 1887: Mit mond a chemikus a szépítőszerekről?, A robbanó anyagokról, 1888: A magyar fürdők és ásványvizek), Szabadelvű Naptár (1885: Az erdélyrészi fürdőkről és ásványvizekről), a budapesti II. ker. áll. főreáliskola Értesítőjében (1886: A vegytani gyakorlatok szerepe a reáliskolai oktatásban), Budapesti Szemle (1887-89. könyvism. 1898: Az agyagiparról), Gyógyszerészi Közlöny (1888: Néhány és hygienikus szempontból fontos gáznak és gőznek hatása az egészségre, Lassú méreg-e a réz?), Erdély (1893: Az erdélyrészi ásványvizek kezelése és kiállítása, A tordai sósfürdőről, Erdély ásványvizei, mit igyunk járványok idején, 1894: Milyen ásványvizet igyunk?, Egy kincs a székelyek földjén, A korondi fürdő). A Mi Fürdőink folyóirat (1898–1902) és az Univerzum könyvsorozat szerkesztője (1904–1921), a Magyar Balneologiai Értesítő társszerkesztője (1908-tól).

## Munkái

* A Dithio-aethyl-szénsav-sók (Xanthogensavsók) száraz lepárlási terményeiről. Tudori értekezés. Kolozsvár, 1877;
* A Simpson-féle nitrogén meghatározási módnak egy új módosítása. (Műegyetemi Lapok, 1878; németül: Berichte der deutsche chemische Gesellschaft, 1879);
* A chemia tudományos értéke. (Külföld, 1879);
* A bábolnai meleg «Mátyás-forrás» és a szovátai «Fekete-tó» hideg sósforrás chemiai elemzése. Budapest, 1880 (Értekezések a természettudományok köréből X. 14.);
* A chemia nálunk. (Ellenőr, 1880)
* A tápszerek hamisításáról. (Politikai Ujdonságok, 1880)
* A mérgek használata. – A dohányzás eredetéről. – A konyha chemiájáról. (Fővárosi Lapok, 1880)
* A solymosi hideg savanyú ásványvíz chemiai elemzése. Budapest, 1881 (Értek. a term. tud. kör. XI. 7.);
* A toiletteszerek vegytanából. (Fővárosi Lapok, 1882);
* A kőszén. (Az Athenaeum naptára, 1882);
* A használatban levő tűzoltó és impregnáló szerekről. (Természettudományi Közlöny, 1882);
* Ásványvizeink ügyében. (Magyar Polgár, 1882);
* Glaubersó kivirágzás a szászváros-gyógyi útvonal mentében. (Akadémiai Értesítő, 1882);
* A hidrogén superoxid és alkalmazása. (Természettudományi Közlöny, 1883)
* Fürdőink és ásványvizeink. A dohányról és dohányzásról. (Kolozsvári Közlöny, 1883)
* Hunyadmegye bányaipara 1882-ben. (Nemzet, 1883)
* A dévai hideg sósforrás chemiai elemzése. Déva, 1883;
* Hunyadmegye ásványvizei. Budapest, 1884 (Értek. a term. tud. kör. XIII. 12.);
* Hunyadmegye meleg forrásai. (Hunyad folyóirat, 1884);
* Üdülőhelyek Hunyadmegyében. Déva, 1884;
* Vegytani apróságok. (Az Athenaeum naptára, 1884);
* A vegytan hazánkban. (Nemzet, 1884);
* A carbonylsulfid és merkaptan képződése az ethil-diszulfoszénsavsók száraz lepárlásánál. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1884);
* A carbonilszelphid és merkaptan képződéséről. – A propyl-butyl-amyldisulpho szénsavas caliumról. – Az amyl-disulpho szénsavas kaliumról. (Akadémiai Értesítő, 1884);
* A propil-, butil-, amildiszulfoszénsavas kalium. (Vegytani Lapok, 1884);
* Jelentés az ásványvizek kezeléséről. (Közgazdasági Értesítő, 1884);
* A chemia az új reáliskolai tantervben. (Egyetértés, 1884);
* A csonthegyi sósforrásokról. Budapest, 1885;
* Az allytdiszulfoszénsavas kaliumról. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1885);
* Hunyadmegye bányaipara 1883-ban. (Kolozsvári Közlöny, 1885);
* Az ásványvizek kezelése. (Természettudományi Közlöny, 1885);
* Az erdélyrészi fürdőkről és ásványvizekről. (Szabadelvű Naptár, 1885);

  A torjai Büdösbarlang. – Hivatalos vegykonyhák. – Mechanikai tanműhely. (Budapesti Hírlap, 1885);
* Say M., A kisérleti vegytan alapvonalai. A reáliskolák felső osztályai számára. Átdolgozás. Budapest, 1886;
* A szénsulphid behatása a kaliumbenzilatra és a fenolkaliumra. – Egy új készülék a nitrogén absolut meghatározása. – A csonthegyi sósforrások chemiai elemzése. (Akadémiai Értesítő, 1886);
* A háromszékmegyei bodoki ásványvizek ismertetése. Budapest, 1887;
* A roburit és melinit. (Természettudományi Közlöny, 1887)
* A szénsulfid behatása a kalium benzilátra és a fenolkaliumra. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1887);
* A carbolsav megvörösödése. – A bodoki hideg, savanyú és ásványvizek elemzése. (Akadémiai Értesítő, 1887);
* Mit mond a chemikus a szépítőszerekről? – A robbanó anyagokról. (Budapesti Hírlap, 1887);
* Házi kincstár. Több száz titkos szer. Hasznos tudnivalók a háztartás, gazdaság, egészségtan s a mindennapi élet köréből. Budapest, 1888;
* A titkos szerek chemiájából. – Az alkaloidok szinthesise. (Természettudományi Közlöny, 1888);
* Néhány és hygienikus szempontból fontos gáznak és gőznek hatása az egészségre. – Lassú méreg-e a réz? (Gyógyszerészi Közlöny, 1888)
* Néhány új ásványvízelemző készülék ismertetése. – A karbolsav megvörösödése. – Kolozsmegye ásványvizei. A nagyági nagyágit és sylvanit chemiai elemzése. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1888);
* A magyar fürdők és ásványvizek. (Budapesti Szemle, 1888)

  Néhány új ásványvízelemző készülék ismertetése. – Kolozsmegye ásványvizeiről. (Akadémiai Értesítő, 1888)
* Az ásványvizek kezelése, tekintettel forgalomban levő vizeinkre. Budapest, 1888;
* A chemia elemei, reáliskolák használatára. Budapest, 1889;
* A kolozsi sósfürdő Kolozsmegyében. Budapest, 1889;
* A kérői fürdő és ásványvizei. Budapest, 1889;
* A kérői kénes vizek chemiai elemzése. (Akadémiai Értesítő, 1889)
* A chemia elemei. Tankönyv reáliskolák számára. (Budapest, 1889; 2. kiad. 1896)
* Természettudományi olvasmányok. Budapest, 1890;
* Csíkmegye fürdői, szóban és képben. Budapest, 1890;
* A titkos szerek chemiája. Budapest, 1890;
* A jelenkor chemiai problémái. Budapest, 1890. (Különnyomat a Természettud. Közlönyből);
* Csíkmegye fürdői és ásványvizei szóban és képekben. Budapest 1890;
* A gyertyánligeti kabolyapolyánai vasas savanyúvíz-forrás chemiai elemzése. (Akadémiai Értesítő, 1890)
* Az erdélyrészi fürdők és ásványvizek leírása. 38 képpel. Budapest, 1891;
* Budapest fürdői és ásványvizei. Budapest, 1891 (Gerlóczy Zsigmonddal együtt);
* A carbolsav megvörösödéséről, a borszéki ásványvizek és a borszéki lápföld chemiai elemzése. (Akadémiai Értesítő, 1891);
* Chemia, a kereskedelmi akadémiák használatára. Budapest, 1892. (Asbóth Sándorral együtt);
* Chemia, as ásványtan és földtan elemeivel. Budapest, 1892;
* A tiophen képződése az ethyldisulfokalium carbonat száraz lepárolásánál. – Növény-chemiai vizsgálatok. Budapest, 1893 (Különny. a Mathem. és term. Értesítő XI. kötetéből);
* Növény-chemiai vizsgálatok. Budapest, 1893 (Különny. a Mathem. és term. Értesítő XI. k.);
* A nyaralóhely megválasztása. Budapest, 1893 (Különnyomat a Természettud. Közlöny 274. füzetéből);
* A magyar ásványvizek kezelése és kiállítása. (A Magyar Balneologiai Egyesület Évkönyve. Budapest, 1893)
* A nyaralóhely megválasztása. (Természettudományi Közlöny, 1893)
* Az erdélyrészi ásványvizek kezelése és kiállítása. – A tordai sósfürdőről. – Erdély ásványvizei. (Erdély folyóirat, 1893)
* Adatok a fény chemiai hatásához. Budapest, 1894 (Különnyomata Mathem. és természettud. Értesítő XII. k.);
* Melyik fürdőre menjünk, milyen vízzel éljünk? Budapest, 1893 (Gerlóczy Zsigmonddal együtt. Magyarország összes fürdőinek leírása);
* Műszaki chemia. Chemiai alapfogalmak. A czukor-, szesz-, sör- és eczetgyártás, a szesz- és ásványolaj finomítás rövid előadásban. Budapest, 1894;
* Milyen ásványvizet igyunk? A forgalomban levő erdélyrészi ásványvizek ismertetése. Kolozsvár. 1894;
* Az ivóvízkérdés Kolozsvárott. Budapest, 1894 (Különny. a Kolozsvárból.);
* Die Mineralquellen und Bäder von Budapest. Bécs, 1894 (Különny. a Balneol. Zeitungból);
* Egy elfelejtett magyar találmány. Budapest, 1894 (Különny. a Természettud. Közlönyből);
* Adatok a fény chemiai hatásához. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1894);
* Műszaki chemia. Chemiai alapfogalmak. (Budapest, 1894)

  Die Mineralquellen und Bäder von Budapest. (Balneologische Zeitung, 1894; és külön: Wien, 1894);

  Egy elfelejtett magyar találmány. (Természettudományi Közlöny, 1894);
* Milyen ásványvizet igyunk? – Egy kincs a székelyek földjén. – A korondi fürdő. (Erdély folyóirat, 1894);
* Az ivóvízkérdés Kolozsvárott. (Kolozsvár folyóirat, 1894)
* A büdöspataki hideg vaskénes ásványvíz vegyi elemzése. (Dés, 1894);
* Külföldi fürdők, gyógyító helyek és ásványvizek. Budapest, 1895;
* Az ásványvizek kezelése. Budapest, 1895. (Fürdőirodalmi-Könyvtár-Vállalat);
* A hazai kénes fürdők. (Fürdőirodalmi Könyvtár. 44. Bp., 1895);
* [Székelyföld.](http://mek.oszk.hu/10700/10784/) (Góró Lajos, Huszka József és Tüll Ödön rajzaival). Az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület kiadása. Budapest, 1896;
* A hazai szénsavas fürdők és ásványvizek. (Fürdőirodalmi Könyvtár. 47. Budapest, 1896);
* Az ásványvizek összetételének ingadozása Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1899. ápr. 17.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1899)
* A magyar búza chemiai összetétele. Gáspár Jánossal. (Bp., 1899);
* Kolp, Korond és Balf fürdői és gyógyító erejük. (Természettudományi Közlöny, 1899);
* Magyarország városainak ivóvízkészlete. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1899);
* Az iparos kincseskönyve. 1–2. füz. (Budapest, 1899–1900);
* Die Bäder und Mineralwässer der Erdélyer (Siebenbürgischen) Landestheile Ungarn’s Kolozsvár, 1900.
* A fürdők helyes berendezése és az ásványvizek okszerű kezelése. (Az Erdélyi Kárpát Egyesület Fürdő Könyvtára. Budapest, 1900);
* Székelyföld fürdői és ásványvizei. Tájékoztató a fürdők, ásványvizek megválasztásánál. Budapest, \[post 1900].
* Régi magyar tudósok, tudós eszközök és találmányok. (Budapest, 1901);
* Bártfa fürdő gyógyító tényezői, a külföld hasonló természetű fürdőinek gyógyfaktoraival szemben. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, Budapest, 1901);
* A szovátai Medve-tó. (Természettudományi Közlöny, 1901);
* A székely ásványvízipar fellendülésének feltételei. (Kolozsvár, 1902);
* Hogyan experimentáljunk? (Budapest, 1902);
* Fürdőink, ásványvizeink. Tájékoztató a fürdők, gyógyítóhelyek, ásványizek megválasztásánál. Budapest, 1902;
* Erdélyi fürdők, ásványvizek. Tájékoztató a fürdők, gyógyítóhelyek és ásványvizek megválasztásánál. Budapest, 1902;
* Fürdők fejlesztése (V. Kivándorlási és fürdőügyi szakosztály). In.: [A Székely Kongresszus szervezete, tagjainak névsora, tárgyalásai és határozatai](http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf12596.pdf)(szerk. Buday Barna). Pátria irodalmi vállalat és nyomdai részvény-társaság. Budapest, 1902., pp. 655-667 
* Erdély fürdői és természet-ritkaságai. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1903 és Természettudományi Közlöny, 1903);
* A chemiai kísérletezés módja. (Budapest, 1903);
* Székelyföld fürdői és ásványvizei. Tájékoztató a fürdők, ásványvizek megválasztásánál. Budapest, 1903;

  Régi magyar tudósok és feltalálók. (Magyar Könyvtár. Budapest, 1905;
* A magyar fürdő- és ásványvíztelepek. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1905);
* A Magyar Birodalom fürdői és ásványvizei. A magyar szent korona országai Balneológiai Egyesületének megbízásából szerk. Papp Samuval. Kiadó vászonkötésben, kihajtható térképmelléklettel. (Budapest, 1907);
* A palackozott ásványvizek jodoformszaga. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1907);
* Magyar erő a feltalálásban. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1907);
* A szovátai melegvizű sóstavak hőmérsékletének ingadozása. (Természettudományi Közlöny, 1910);
* Chemiai technologia. Reichenhaller Kálmánnal. (Bp., 1910)

  Mit eszünk, iszunk? (Az Urania Népszerű Tudományos Egyesület Felolvasásai. Budapest, 1911);
* Preysz Mór, a „pasztörözés” feltalálója. (Természettudományi Közlöny, 1911);
* Chemia a mindennapi életben. (Budapest, 1912);
* Magyar találmányok és feltalálók. (Az Urania Népszerű Tudományos Egyesület Felolvasásai. Budapest, 1913);
* Bevezetés a kísérletezésbe. Útmutató közel 200 érdekes és tanulságos kémiai kísérletnek egyszerű eszközökkel való végrehajtásához. (A Zászlónk diákkönyvtára. 1–2. kiad. Budapest, 1921);

  Kováts Mihály, az első rendszeres magyar chemia szerzője. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1921);

## Tagság

* Az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) Székesfővárosi Osztályának alelnöke (1894–1901);
* Az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) Balneológiai Osztályának titkára (1903-tól);

## Díjak, elismerések

* Az Magyar Tudományos Akadémia Lévay-jutalma (Gáspár Jánossal, 1897);

## Emlékezete

* A Kerepesi úti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2004-ben védetté nyilvánította.