# Hankó Vilmos

Parajd, 1854. március 2. – Budapest, 1923. november 21.

*székely vegyész, filozófiadoktor, főreáliskolai tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja*

Lemhényi Hankó János sóbányamérnök és Topler Klára fia. Középiskoláit Kolozsvárt, Budapesten és Lőcsén, egyetemi tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte. 1877-ben ugyanott tanári képesítést nyert vegytanból és természettanból, mire a dévai állami reáliskola kémiai tanaszékére nevezték ki. 1879-ben a kormány kiküldte az ausztriai és németországi kémiai laboratóriumok tanulmányozására. 1885-ben saját kérelmére a budapesti II. kerületi állami főreáliskolához helyezték át, 1907-től az intézmény igazgatója. A Magyar Tudományos Akadémia 1894. május 4-én választotta levelező tagjai közé. Elsősorban ásványvízelemzéssel foglalkozott, népszerűsítette a természettudományokat, főleg a kémiát. Leghatásosabb vállalkozása az Universum évkönyv volt. 1894-ben „Egy elfelejtett magyar találmány" című, a Természettudományi Közlönyben megjelent írásában felhívta a figyelmet Jedlik Ányos szódavízgyártó készülékére, amelyet napjainkban a hazai szódavízgyártás első gépeként ismerünk.

Cikkei és értekezései a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Műegyetemi Lapok (A Simpson-féle nitrogén meghatározási módnak egy új módosítása, 1878, ugyanez a Berichte der deutsch. chem. Gesellschaft c. munkában, 1879), Külföld (1879: A chemia tudományos értéke), Ellenőr (1879: A berlini iparkiállításból, Reáliskoláink ügyében, Hogy nő a vetés?, 1880: A chemia nálunk, 1882: Egy tű-gyárban), Hunyad (1879: Mit iszunk Déván?, 1883: Minő iskolába küldjük fiainkat?, 1884: Hunyadmegye meleg forrásai), Politikai Ujdonságok (1880: A tápszerek hamisításáról), Fővárosi Lapok (1880: A mérgek használata, A dohányzás eredetéről, A konyha chemiájáról, 1882: A toiletteszerek vegytanából), Természettud. Közlöny (1882: A használatban levő tűzoltó és impregnáló szerekről, 1883: A hidrogén superoxid és alkalmazása, 1885: Az ásványvizek kezelése, 1887: A roburit és melinit, 1888: A titkos szerek chemiájából, Pótfüzet. Az alkaloidok szinthesise), Athenaeum naptára (1882: A kőszén, 1884: Vegytani apróságok, 1885: A gondűzőkről, 1887: Lassú méreg, lassú halál, 1888: Mivel táplálkozunk?), Magyar Polgár (1882: Ásványvizeink ügyében), Akadémiai Értesítő (1882: Glaubersó kivirágzás a szászváros-gyógyi útvonal mentében, 1884: A carbonilszelphid és mercaptan képződéséről, A propyl-butyl-amyldisulpho szénsavas caliumról, Az amyl-disulpho szénsavas kaliumról, 1886: A szénsulphid behatása a kaliumbenzilatra és a fenolkaliumra, Egy új készülék a nitrogén absolut meghatározása, A csonthegyi sósforrások chemiai elemzése, 1887: A carbolsav megvörösödése, A bodoki hideg, savanyú és ásványvizek elemzése, 1888: Néhány új ásványvizelemző készülék ismertetése, A Kolozsmegye ásványvizeiről, 1889: A kérői kénes vizek chemiai elemzése, 1890: A gyertyánligeti kabolyapolyánai vasas savanyúvíz-forrás chemiai elemzése, 1891: A carbolsav megvörösödéséről, a borszéki ásványvizek és a borszéki lápföld chemiai elemzése), a dévai reáliskola Értesítőjében (1883: A dévai hideg sósforrás chemiai elemzése, 1884: Üdülőhelyek Hunyadmegyében), Kolozsvári Közlöny (1883: Fürdőink és ásványvizeink, A dohányról és dohányzásról, 1884: Néhány szó Erdély fürdőiről, 1885: Hunyadmegye bányaipara 1883-ban), Nemzet (1883: Hunyadmegye bányaipara 1882-ben, 1884: A vegytan hazánkban, 1887: Gymnasium, reáliskola), Pesti Napló (1883: A gyújtófa kérdésről), Mathem. és természettud. Értesítő (1884: A carbonylsulfid és merkaptan képződése az ethildiszulfoszénsavsók száraz lepárlásánál, 1885: Az allytdiszulfoszénsavas kaliumról, 1887. A szénsulfid behatása a kalium benzilátra és a fenolkáliumra, 1888: Néhány új ásványvízelemző készülék ismertetése, A karbolsav megvörösödése, Kolozsmegye ásványvizei, A nagyági nagyágit és sylvanit chemiai elemzése), Vegytani Lapok (1884: A propil-, butil-, amildiszulfoszénsavas kalium), Közgazdasági Értesítő (1884: Jelentés az ásványvizek kezeléséről), Egyetértés (1884: A chemia az új reáliskolai tantervben), Budapesti Hirlap (1885: A torjai Büdösbarlang, Hivatalos vegykonyhák, Mehanikai tanműhely, 1887: Mit mond a chemikus a szépítőszerekről?, A robbanó anyagokról, 1888: A magyar fürdők és ásványvizek), Szabadelvű Naptár (1885: Az erdélyrészi fürdőkről és ásványvizekről), a budapesti II. ker. áll. főreáliskola Értesítőjében (1886: A vegytani gyakorlatok szerepe a reáliskolai oktatásban), Budapesti Szemle (1887-89. könyvism. 1898: Az agyagiparról), Gyógyszerészi Közlöny (1888: Néhány és hygienikus szempontból fontos gáznak és gőznek hatása az egészségre, Lassú méreg-e a réz?), Erdély (1893: Az erdélyrészi ásványvizek kezelése és kiállítása, A tordai sósfürdőről, Erdély ásványvizei, mit igyunk járványok idején, 1894: Milyen ásványvizet igyunk?, Egy kincs a székelyek földjén, A korondi fürdő). A Mi Fürdőink folyóirat (1898–1902) és az Univerzum könyvsorozat szerkesztője (1904–1921), a Magyar Balneologiai Értesítő társszerkesztője (1908-tól).

## Munkái

* A Dithio-aethyl-szénsav-sók (Xanthogensavsók) száraz lepárlási terményeiről. Tudori értekezés. Kolozsvár, 1877;
* A Simpson-féle nitrogén meghatározási módnak egy új módosítása. (Műegyetemi Lapok, 1878; németül: Berichte der deutsche chemische Gesellschaft, 1879);
* A chemia tudományos értéke. (Külföld, 1879);
* A bábolnai meleg «Mátyás-forrás» és a szovátai «Fekete-tó» hideg sósforrás chemiai elemzése. Budapest, 1880 (Értekezések a természettudományok köréből X. 14.);
* A chemia nálunk. (Ellenőr, 1880)
* A tápszerek hamisításáról. (Politikai Ujdonságok, 1880)
* A mérgek használata. – A dohányzás eredetéről. – A konyha chemiájáról. (Fővárosi Lapok, 1880)
* A solymosi hideg savanyú ásványvíz chemiai elemzése. Budapest, 1881 (Értek. a term. tud. kör. XI. 7.);
* A toiletteszerek vegytanából. (Fővárosi Lapok, 1882);
* A kőszén. (Az Athenaeum naptára, 1882);
* A használatban levő tűzoltó és impregnáló szerekről. (Természettudományi Közlöny, 1882);
* Ásványvizeink ügyében. (Magyar Polgár, 1882);
* Glaubersó kivirágzás a szászváros-gyógyi útvonal mentében. (Akadémiai Értesítő, 1882);
* A hidrogén superoxid és alkalmazása. (Természettudományi Közlöny, 1883)
* Fürdőink és ásványvizeink. A dohányról és dohányzásról. (Kolozsvári Közlöny, 1883)
* Hunyadmegye bányaipara 1882-ben. (Nemzet, 1883)
* A dévai hideg sósforrás chemiai elemzése. Déva, 1883;
* Hunyadmegye ásványvizei. Budapest, 1884 (Értek. a term. tud. kör. XIII. 12.);
* Hunyadmegye meleg forrásai. (Hunyad folyóirat, 1884);
* Üdülőhelyek Hunyadmegyében. Déva, 1884;
* Vegytani apróságok. (Az Athenaeum naptára, 1884);
* A vegytan hazánkban. (Nemzet, 1884);
* A carbonylsulfid és merkaptan képződése az ethil-diszulfoszénsavsók száraz lepárlásánál. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1884);
* A carbonilszelphid és merkaptan képződéséről. – A propyl-butyl-amyldisulpho szénsavas caliumról. – Az amyl-disulpho szénsavas kaliumról. (Akadémiai Értesítő, 1884);
* A propil-, butil-, amildiszulfoszénsavas kalium. (Vegytani Lapok, 1884);
* Jelentés az ásványvizek kezeléséről. (Közgazdasági Értesítő, 1884);
* A chemia az új reáliskolai tantervben. (Egyetértés, 1884);
* A csonthegyi sósforrásokról. Budapest, 1885;
* Az allytdiszulfoszénsavas kaliumról. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1885);
* Hunyadmegye bányaipara 1883-ban. (Kolozsvári Közlöny, 1885);
* Az ásványvizek kezelése. (Természettudományi Közlöny, 1885);
* Az erdélyrészi fürdőkről és ásványvizekről. (Szabadelvű Naptár, 1885);

  A torjai Büdösbarlang. – Hivatalos vegykonyhák. – Mechanikai tanműhely. (Budapesti Hírlap, 1885);
* Say M., A kisérleti vegytan alapvonalai. A reáliskolák felső osztályai számára. Átdolgozás. Budapest, 1886;
* A szénsulphid behatása a kaliumbenzilatra és a fenolkaliumra. – Egy új készülék a nitrogén absolut meghatározása. – A csonthegyi sósforrások chemiai elemzése. (Akadémiai Értesítő, 1886);
* A háromszékmegyei bodoki ásványvizek ismertetése. Budapest, 1887;
* A roburit és melinit. (Természettudományi Közlöny, 1887)
* A szénsulfid behatása a kalium benzilátra és a fenolkaliumra. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1887);
* A carbolsav megvörösödése. – A bodoki hideg, savanyú és ásványvizek elemzése. (Akadémiai Értesítő, 1887);
* Mit mond a chemikus a szépítőszerekről? – A robbanó anyagokról. (Budapesti Hírlap, 1887);
* Házi kincstár. Több száz titkos szer. Hasznos tudnivalók a háztartás, gazdaság, egészségtan s a mindennapi élet köréből. Budapest, 1888;
* A titkos szerek chemiájából. – Az alkaloidok szinthesise. (Természettudományi Közlöny, 1888);
* Néhány és hygienikus szempontból fontos gáznak és gőznek hatása az egészségre. – Lassú méreg-e a réz? (Gyógyszerészi Közlöny, 1888)
* Néhány új ásványvízelemző készülék ismertetése. – A karbolsav megvörösödése. – Kolozsmegye ásványvizei. A nagyági nagyágit és sylvanit chemiai elemzése. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1888);
* A magyar fürdők és ásványvizek. (Budapesti Szemle, 1888)

  Néhány új ásványvízelemző készülék ismertetése. – Kolozsmegye ásványvizeiről. (Akadémiai Értesítő, 1888)
* Az ásványvizek kezelése, tekintettel forgalomban levő vizeinkre. Budapest, 1888;
* A chemia elemei, reáliskolák használatára. Budapest, 1889;
* A kolozsi sósfürdő Kolozsmegyében. Budapest, 1889;
* A kérői fürdő és ásványvizei. Budapest, 1889;
* A kérői kénes vizek chemiai elemzése. (Akadémiai Értesítő, 1889)
* A chemia elemei. Tankönyv reáliskolák számára. (Budapest, 1889; 2. kiad. 1896)
* Természettudományi olvasmányok. Budapest, 1890;
* Csíkmegye fürdői, szóban és képben. Budapest, 1890;
* A titkos szerek chemiája. Budapest, 1890;
* A jelenkor chemiai problémái. Budapest, 1890. (Különnyomat a Természettud. Közlönyből);
* Csíkmegye fürdői és ásványvizei szóban és képekben. Budapest 1890;
* A gyertyánligeti kabolyapolyánai vasas savanyúvíz-forrás chemiai elemzése. (Akadémiai Értesítő, 1890)
* Az erdélyrészi fürdők és ásványvizek leírása. 38 képpel. Budapest, 1891;
* Budapest fürdői és ásványvizei. Budapest, 1891 (Gerlóczy Zsigmonddal együtt);
* A carbolsav megvörösödéséről, a borszéki ásványvizek és a borszéki lápföld chemiai elemzése. (Akadémiai Értesítő, 1891);
* Chemia, a kereskedelmi akadémiák használatára. Budapest, 1892. (Asbóth Sándorral együtt);
* Chemia, as ásványtan és földtan elemeivel. Budapest, 1892;
* A tiophen képződése az ethyldisulfokalium carbonat száraz lepárolásánál. – Növény-chemiai vizsgálatok. Budapest, 1893 (Különny. a Mathem. és term. Értesítő XI. kötetéből);
* Növény-chemiai vizsgálatok. Budapest, 1893 (Különny. a Mathem. és term. Értesítő XI. k.);
* A nyaralóhely megválasztása. Budapest, 1893 (Különnyomat a Természettud. Közlöny 274. füzetéből);
* A magyar ásványvizek kezelése és kiállítása. (A Magyar Balneologiai Egyesület Évkönyve. Budapest, 1893)
* A nyaralóhely megválasztása. (Természettudományi Közlöny, 1893)
* Az erdélyrészi ásványvizek kezelése és kiállítása. – A tordai sósfürdőről. – Erdély ásványvizei. (Erdély folyóirat, 1893)
* Adatok a fény chemiai hatásához. Budapest, 1894 (Különnyomata Mathem. és természettud. Értesítő XII. k.);
* Melyik fürdőre menjünk, milyen vízzel éljünk? Budapest, 1893 (Gerlóczy Zsigmonddal együtt. Magyarország összes fürdőinek leírása);
* Műszaki chemia. Chemiai alapfogalmak. A czukor-, szesz-, sör- és eczetgyártás, a szesz- és ásványolaj finomítás rövid előadásban. Budapest, 1894;
* Milyen ásványvizet igyunk? A forgalomban levő erdélyrészi ásványvizek ismertetése. Kolozsvár. 1894;
* Az ivóvízkérdés Kolozsvárott. Budapest, 1894 (Különny. a Kolozsvárból.);
* Die Mineralquellen und Bäder von Budapest. Bécs, 1894 (Különny. a Balneol. Zeitungból);
* Egy elfelejtett magyar találmány. Budapest, 1894 (Különny. a Természettud. Közlönyből);
* Adatok a fény chemiai hatásához. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1894);
* Műszaki chemia. Chemiai alapfogalmak. (Budapest, 1894)

  Die Mineralquellen und Bäder von Budapest. (Balneologische Zeitung, 1894; és külön: Wien, 1894);

  Egy elfelejtett magyar találmány. (Természettudományi Közlöny, 1894);
* Milyen ásványvizet igyunk? – Egy kincs a székelyek földjén. – A korondi fürdő. (Erdély folyóirat, 1894);
* Az ivóvízkérdés Kolozsvárott. (Kolozsvár folyóirat, 1894)
* A büdöspataki hideg vaskénes ásványvíz vegyi elemzése. (Dés, 1894);
* Külföldi fürdők, gyógyító helyek és ásványvizek. Budapest, 1895;
* Az ásványvizek kezelése. Budapest, 1895. (Fürdőirodalmi-Könyvtár-Vállalat);
* A hazai kénes fürdők. (Fürdőirodalmi Könyvtár. 44. Bp., 1895);
* [Székelyföld.](http://mek.oszk.hu/10700/10784/) (Góró Lajos, Huszka József és Tüll Ödön rajzaival). Az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület kiadása. Budapest, 1896;
* A hazai szénsavas fürdők és ásványvizek. (Fürdőirodalmi Könyvtár. 47. Budapest, 1896);
* Az ásványvizek összetételének ingadozása Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1899. ápr. 17.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1899)
* A magyar búza chemiai összetétele. Gáspár Jánossal. (Bp., 1899);
* Kolp, Korond és Balf fürdői és gyógyító erejük. (Természettudományi Közlöny, 1899);
* Magyarország városainak ivóvízkészlete. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1899);
* Az iparos kincseskönyve. 1–2. füz. (Budapest, 1899–1900);
* Die Bäder und Mineralwässer der Erdélyer (Siebenbürgischen) Landestheile Ungarn’s Kolozsvár, 1900.
* A fürdők helyes berendezése és az ásványvizek okszerű kezelése. (Az Erdélyi Kárpát Egyesület Fürdő Könyvtára. Budapest, 1900);
* Székelyföld fürdői és ásványvizei. Tájékoztató a fürdők, ásványvizek megválasztásánál. Budapest, \[post 1900].
* Régi magyar tudósok, tudós eszközök és találmányok. (Budapest, 1901);
* Bártfa fürdő gyógyító tényezői, a külföld hasonló természetű fürdőinek gyógyfaktoraival szemben. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, Budapest, 1901);
* A szovátai Medve-tó. (Természettudományi Közlöny, 1901);
* A székely ásványvízipar fellendülésének feltételei. (Kolozsvár, 1902);
* Hogyan experimentáljunk? (Budapest, 1902);
* Fürdőink, ásványvizeink. Tájékoztató a fürdők, gyógyítóhelyek, ásványizek megválasztásánál. Budapest, 1902;
* Erdélyi fürdők, ásványvizek. Tájékoztató a fürdők, gyógyítóhelyek és ásványvizek megválasztásánál. Budapest, 1902;
* Fürdők fejlesztése (V. Kivándorlási és fürdőügyi szakosztály). In.: [A Székely Kongresszus szervezete, tagjainak névsora, tárgyalásai és határozatai](http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf12596.pdf)(szerk. Buday Barna). Pátria irodalmi vállalat és nyomdai részvény-társaság. Budapest, 1902., pp. 655-667 
* Erdély fürdői és természet-ritkaságai. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1903 és Természettudományi Közlöny, 1903);
* A chemiai kísérletezés módja. (Budapest, 1903);
* Székelyföld fürdői és ásványvizei. Tájékoztató a fürdők, ásványvizek megválasztásánál. Budapest, 1903;

  Régi magyar tudósok és feltalálók. (Magyar Könyvtár. Budapest, 1905;
* A magyar fürdő- és ásványvíztelepek. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1905);
* A Magyar Birodalom fürdői és ásványvizei. A magyar szent korona országai Balneológiai Egyesületének megbízásából szerk. Papp Samuval. Kiadó vászonkötésben, kihajtható térképmelléklettel. (Budapest, 1907);
* A palackozott ásványvizek jodoformszaga. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1907);
* Magyar erő a feltalálásban. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1907);
* A szovátai melegvizű sóstavak hőmérsékletének ingadozása. (Természettudományi Közlöny, 1910);
* Chemiai technologia. Reichenhaller Kálmánnal. (Bp., 1910)

  Mit eszünk, iszunk? (Az Urania Népszerű Tudományos Egyesület Felolvasásai. Budapest, 1911);
* Preysz Mór, a „pasztörözés” feltalálója. (Természettudományi Közlöny, 1911);
* Chemia a mindennapi életben. (Budapest, 1912);
* Magyar találmányok és feltalálók. (Az Urania Népszerű Tudományos Egyesület Felolvasásai. Budapest, 1913);
* Bevezetés a kísérletezésbe. Útmutató közel 200 érdekes és tanulságos kémiai kísérletnek egyszerű eszközökkel való végrehajtásához. (A Zászlónk diákkönyvtára. 1–2. kiad. Budapest, 1921);

  Kováts Mihály, az első rendszeres magyar chemia szerzője. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1921);

## Tagság

* Az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) Székesfővárosi Osztályának alelnöke (1894–1901);
* Az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) Balneológiai Osztályának titkára (1903-tól);

## Díjak, elismerések

* Az Magyar Tudományos Akadémia Lévay-jutalma (Gáspár Jánossal, 1897);

## Emlékezete

* A Kerepesi úti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2004-ben védetté nyilvánította.


---

# Agent Instructions: Querying This Documentation

If you need additional information that is not directly available in this page, you can query the documentation dynamically by asking a question.

Perform an HTTP GET request on the current page URL with the `ask` query parameter:

```
GET https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/hanko_vilmos.md?ask=<question>
```

The question should be specific, self-contained, and written in natural language.
The response will contain a direct answer to the question and relevant excerpts and sources from the documentation.

Use this mechanism when the answer is not explicitly present in the current page, you need clarification or additional context, or you want to retrieve related documentation sections.