Hankó Vilmos

Parajd, 1854. március 2. – Budapest, 1923. november 21.

székely vegyész, filozófiadoktor, főreáliskolai tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja

Lemhényi Hankó János sóbányamérnök és Topler Klára fia. Középiskoláit Kolozsvárt, Budapesten és Lőcsén, egyetemi tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte. 1877-ben ugyanott tanári képesítést nyert vegytanból és természettanból, mire a dévai állami reáliskola kémiai tanaszékére nevezték ki. 1879-ben a kormány kiküldte az ausztriai és németországi kémiai laboratóriumok tanulmányozására. 1885-ben saját kérelmére a budapesti II. kerületi állami főreáliskolához helyezték át, 1907-től az intézmény igazgatója. A Magyar Tudományos Akadémia 1894. május 4-én választotta levelező tagjai közé. Elsősorban ásványvízelemzéssel foglalkozott, népszerűsítette a természettudományokat, főleg a kémiát. Leghatásosabb vállalkozása az Universum évkönyv volt. 1894-ben „Egy elfelejtett magyar találmány" című, a Természettudományi Közlönyben megjelent írásában felhívta a figyelmet Jedlik Ányos szódavízgyártó készülékére, amelyet napjainkban a hazai szódavízgyártás első gépeként ismerünk.

Cikkei és értekezései a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Műegyetemi Lapok (A Simpson-féle nitrogén meghatározási módnak egy új módosítása, 1878, ugyanez a Berichte der deutsch. chem. Gesellschaft c. munkában, 1879), Külföld (1879: A chemia tudományos értéke), Ellenőr (1879: A berlini iparkiállításból, Reáliskoláink ügyében, Hogy nő a vetés?, 1880: A chemia nálunk, 1882: Egy tű-gyárban), Hunyad (1879: Mit iszunk Déván?, 1883: Minő iskolába küldjük fiainkat?, 1884: Hunyadmegye meleg forrásai), Politikai Ujdonságok (1880: A tápszerek hamisításáról), Fővárosi Lapok (1880: A mérgek használata, A dohányzás eredetéről, A konyha chemiájáról, 1882: A toiletteszerek vegytanából), Természettud. Közlöny (1882: A használatban levő tűzoltó és impregnáló szerekről, 1883: A hidrogén superoxid és alkalmazása, 1885: Az ásványvizek kezelése, 1887: A roburit és melinit, 1888: A titkos szerek chemiájából, Pótfüzet. Az alkaloidok szinthesise), Athenaeum naptára (1882: A kőszén, 1884: Vegytani apróságok, 1885: A gondűzőkről, 1887: Lassú méreg, lassú halál, 1888: Mivel táplálkozunk?), Magyar Polgár (1882: Ásványvizeink ügyében), Akadémiai Értesítő (1882: Glaubersó kivirágzás a szászváros-gyógyi útvonal mentében, 1884: A carbonilszelphid és mercaptan képződéséről, A propyl-butyl-amyldisulpho szénsavas caliumról, Az amyl-disulpho szénsavas kaliumról, 1886: A szénsulphid behatása a kaliumbenzilatra és a fenolkaliumra, Egy új készülék a nitrogén absolut meghatározása, A csonthegyi sósforrások chemiai elemzése, 1887: A carbolsav megvörösödése, A bodoki hideg, savanyú és ásványvizek elemzése, 1888: Néhány új ásványvizelemző készülék ismertetése, A Kolozsmegye ásványvizeiről, 1889: A kérői kénes vizek chemiai elemzése, 1890: A gyertyánligeti kabolyapolyánai vasas savanyúvíz-forrás chemiai elemzése, 1891: A carbolsav megvörösödéséről, a borszéki ásványvizek és a borszéki lápföld chemiai elemzése), a dévai reáliskola Értesítőjében (1883: A dévai hideg sósforrás chemiai elemzése, 1884: Üdülőhelyek Hunyadmegyében), Kolozsvári Közlöny (1883: Fürdőink és ásványvizeink, A dohányról és dohányzásról, 1884: Néhány szó Erdély fürdőiről, 1885: Hunyadmegye bányaipara 1883-ban), Nemzet (1883: Hunyadmegye bányaipara 1882-ben, 1884: A vegytan hazánkban, 1887: Gymnasium, reáliskola), Pesti Napló (1883: A gyújtófa kérdésről), Mathem. és természettud. Értesítő (1884: A carbonylsulfid és merkaptan képződése az ethildiszulfoszénsavsók száraz lepárlásánál, 1885: Az allytdiszulfoszénsavas kaliumról, 1887. A szénsulfid behatása a kalium benzilátra és a fenolkáliumra, 1888: Néhány új ásványvízelemző készülék ismertetése, A karbolsav megvörösödése, Kolozsmegye ásványvizei, A nagyági nagyágit és sylvanit chemiai elemzése), Vegytani Lapok (1884: A propil-, butil-, amildiszulfoszénsavas kalium), Közgazdasági Értesítő (1884: Jelentés az ásványvizek kezeléséről), Egyetértés (1884: A chemia az új reáliskolai tantervben), Budapesti Hirlap (1885: A torjai Büdösbarlang, Hivatalos vegykonyhák, Mehanikai tanműhely, 1887: Mit mond a chemikus a szépítőszerekről?, A robbanó anyagokról, 1888: A magyar fürdők és ásványvizek), Szabadelvű Naptár (1885: Az erdélyrészi fürdőkről és ásványvizekről), a budapesti II. ker. áll. főreáliskola Értesítőjében (1886: A vegytani gyakorlatok szerepe a reáliskolai oktatásban), Budapesti Szemle (1887-89. könyvism. 1898: Az agyagiparról), Gyógyszerészi Közlöny (1888: Néhány és hygienikus szempontból fontos gáznak és gőznek hatása az egészségre, Lassú méreg-e a réz?), Erdély (1893: Az erdélyrészi ásványvizek kezelése és kiállítása, A tordai sósfürdőről, Erdély ásványvizei, mit igyunk járványok idején, 1894: Milyen ásványvizet igyunk?, Egy kincs a székelyek földjén, A korondi fürdő). A Mi Fürdőink folyóirat (1898–1902) és az Univerzum könyvsorozat szerkesztője (1904–1921), a Magyar Balneologiai Értesítő társszerkesztője (1908-tól).

Munkái

• A Dithio-aethyl-szénsav-sók (Xanthogensavsók) száraz lepárlási terményeiről. Tudori értekezés. Kolozsvár, 1877;

• A Simpson-féle nitrogén meghatározási módnak egy új módosítása. (Műegyetemi Lapok, 1878; németül: Berichte der deutsche chemische Gesellschaft, 1879);

• A chemia tudományos értéke. (Külföld, 1879);

• A bábolnai meleg «Mátyás-forrás» és a szovátai «Fekete-tó» hideg sósforrás chemiai elemzése. Budapest, 1880 (Értekezések a természettudományok köréből X. 14.);

• A chemia nálunk. (Ellenőr, 1880)

• A tápszerek hamisításáról. (Politikai Ujdonságok, 1880)

• A mérgek használata. – A dohányzás eredetéről. – A konyha chemiájáról. (Fővárosi Lapok, 1880)

• A solymosi hideg savanyú ásványvíz chemiai elemzése. Budapest, 1881 (Értek. a term. tud. kör. XI. 7.);

• A toiletteszerek vegytanából. (Fővárosi Lapok, 1882);

• A kőszén. (Az Athenaeum naptára, 1882);

• A használatban levő tűzoltó és impregnáló szerekről. (Természettudományi Közlöny, 1882);

• Ásványvizeink ügyében. (Magyar Polgár, 1882);

• Glaubersó kivirágzás a szászváros-gyógyi útvonal mentében. (Akadémiai Értesítő, 1882);

• A hidrogén superoxid és alkalmazása. (Természettudományi Közlöny, 1883)

• Fürdőink és ásványvizeink. A dohányról és dohányzásról. (Kolozsvári Közlöny, 1883)

• Hunyadmegye bányaipara 1882-ben. (Nemzet, 1883)

• A dévai hideg sósforrás chemiai elemzése. Déva, 1883;

• Hunyadmegye ásványvizei. Budapest, 1884 (Értek. a term. tud. kör. XIII. 12.);

• Hunyadmegye meleg forrásai. (Hunyad folyóirat, 1884);

• Üdülőhelyek Hunyadmegyében. Déva, 1884;

• Vegytani apróságok. (Az Athenaeum naptára, 1884);

• A vegytan hazánkban. (Nemzet, 1884);

• A carbonylsulfid és merkaptan képződése az ethil-diszulfoszénsavsók száraz lepárlásánál. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1884);

• A carbonilszelphid és merkaptan képződéséről. – A propyl-butyl-amyldisulpho szénsavas caliumról. – Az amyl-disulpho szénsavas kaliumról. (Akadémiai Értesítő, 1884);

• A propil-, butil-, amildiszulfoszénsavas kalium. (Vegytani Lapok, 1884);

• Jelentés az ásványvizek kezeléséről. (Közgazdasági Értesítő, 1884);

• A chemia az új reáliskolai tantervben. (Egyetértés, 1884);

• A csonthegyi sósforrásokról. Budapest, 1885;

• Az allytdiszulfoszénsavas kaliumról. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1885);

• Hunyadmegye bányaipara 1883-ban. (Kolozsvári Közlöny, 1885);

• Az ásványvizek kezelése. (Természettudományi Közlöny, 1885);

• Az erdélyrészi fürdőkről és ásványvizekről. (Szabadelvű Naptár, 1885);

  A torjai Büdösbarlang. – Hivatalos vegykonyhák. – Mechanikai tanműhely. (Budapesti Hírlap, 1885);

• Say M., A kisérleti vegytan alapvonalai. A reáliskolák felső osztályai számára. Átdolgozás. Budapest, 1886;

• A szénsulphid behatása a kaliumbenzilatra és a fenolkaliumra. – Egy új készülék a nitrogén absolut meghatározása. – A csonthegyi sósforrások chemiai elemzése. (Akadémiai Értesítő, 1886);

• A háromszékmegyei bodoki ásványvizek ismertetése. Budapest, 1887;

• A roburit és melinit. (Természettudományi Közlöny, 1887)

• A szénsulfid behatása a kalium benzilátra és a fenolkaliumra. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1887);

• A carbolsav megvörösödése. – A bodoki hideg, savanyú és ásványvizek elemzése. (Akadémiai Értesítő, 1887);

• Mit mond a chemikus a szépítőszerekről? – A robbanó anyagokról. (Budapesti Hírlap, 1887);

• Házi kincstár. Több száz titkos szer. Hasznos tudnivalók a háztartás, gazdaság, egészségtan s a mindennapi élet köréből. Budapest, 1888;

• A titkos szerek chemiájából. – Az alkaloidok szinthesise. (Természettudományi Közlöny, 1888);

• Néhány és hygienikus szempontból fontos gáznak és gőznek hatása az egészségre. – Lassú méreg-e a réz? (Gyógyszerészi Közlöny, 1888)

• Néhány új ásványvízelemző készülék ismertetése. – A karbolsav megvörösödése. – Kolozsmegye ásványvizei. A nagyági nagyágit és sylvanit chemiai elemzése. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1888);

• A magyar fürdők és ásványvizek. (Budapesti Szemle, 1888)

  Néhány új ásványvízelemző készülék ismertetése. – Kolozsmegye ásványvizeiről. (Akadémiai Értesítő, 1888)

• Az ásványvizek kezelése, tekintettel forgalomban levő vizeinkre. Budapest, 1888;

• A chemia elemei, reáliskolák használatára. Budapest, 1889;

• A kolozsi sósfürdő Kolozsmegyében. Budapest, 1889;

• A kérői fürdő és ásványvizei. Budapest, 1889;

• A kérői kénes vizek chemiai elemzése. (Akadémiai Értesítő, 1889)

• A chemia elemei. Tankönyv reáliskolák számára. (Budapest, 1889; 2. kiad. 1896)

• Természettudományi olvasmányok. Budapest, 1890;

• Csíkmegye fürdői, szóban és képben. Budapest, 1890;

• A titkos szerek chemiája. Budapest, 1890;

• A jelenkor chemiai problémái. Budapest, 1890. (Különnyomat a Természettud. Közlönyből);

• Csíkmegye fürdői és ásványvizei szóban és képekben. Budapest 1890;

• A gyertyánligeti kabolyapolyánai vasas savanyúvíz-forrás chemiai elemzése. (Akadémiai Értesítő, 1890)

• Az erdélyrészi fürdők és ásványvizek leírása. 38 képpel. Budapest, 1891;

• Budapest fürdői és ásványvizei. Budapest, 1891 (Gerlóczy Zsigmonddal együtt);

• A carbolsav megvörösödéséről, a borszéki ásványvizek és a borszéki lápföld chemiai elemzése. (Akadémiai Értesítő, 1891);

• Chemia, a kereskedelmi akadémiák használatára. Budapest, 1892. (Asbóth Sándorral együtt);

• Chemia, as ásványtan és földtan elemeivel. Budapest, 1892;

• A tiophen képződése az ethyldisulfokalium carbonat száraz lepárolásánál. – Növény-chemiai vizsgálatok. Budapest, 1893 (Különny. a Mathem. és term. Értesítő XI. kötetéből);

• Növény-chemiai vizsgálatok. Budapest, 1893 (Különny. a Mathem. és term. Értesítő XI. k.);

• A nyaralóhely megválasztása. Budapest, 1893 (Különnyomat a Természettud. Közlöny 274. füzetéből);

• A magyar ásványvizek kezelése és kiállítása. (A Magyar Balneologiai Egyesület Évkönyve. Budapest, 1893)

• A nyaralóhely megválasztása. (Természettudományi Közlöny, 1893)

• Az erdélyrészi ásványvizek kezelése és kiállítása. – A tordai sósfürdőről. – Erdély ásványvizei. (Erdély folyóirat, 1893)

• Adatok a fény chemiai hatásához. Budapest, 1894 (Különnyomata Mathem. és természettud. Értesítő XII. k.);

• Melyik fürdőre menjünk, milyen vízzel éljünk? Budapest, 1893 (Gerlóczy Zsigmonddal együtt. Magyarország összes fürdőinek leírása);

• Műszaki chemia. Chemiai alapfogalmak. A czukor-, szesz-, sör- és eczetgyártás, a szesz- és ásványolaj finomítás rövid előadásban. Budapest, 1894;

• Milyen ásványvizet igyunk? A forgalomban levő erdélyrészi ásványvizek ismertetése. Kolozsvár. 1894;

• Az ivóvízkérdés Kolozsvárott. Budapest, 1894 (Különny. a Kolozsvárból.);

• Die Mineralquellen und Bäder von Budapest. Bécs, 1894 (Különny. a Balneol. Zeitungból);

• Egy elfelejtett magyar találmány. Budapest, 1894 (Különny. a Természettud. Közlönyből);

• Adatok a fény chemiai hatásához. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1894);

• Műszaki chemia. Chemiai alapfogalmak. (Budapest, 1894)

  Die Mineralquellen und Bäder von Budapest. (Balneologische Zeitung, 1894; és külön: Wien, 1894);

  Egy elfelejtett magyar találmány. (Természettudományi Közlöny, 1894);

• Milyen ásványvizet igyunk? – Egy kincs a székelyek földjén. – A korondi fürdő. (Erdély folyóirat, 1894);

• Az ivóvízkérdés Kolozsvárott. (Kolozsvár folyóirat, 1894)

• A büdöspataki hideg vaskénes ásványvíz vegyi elemzése. (Dés, 1894);

• Külföldi fürdők, gyógyító helyek és ásványvizek. Budapest, 1895;

• Az ásványvizek kezelése. Budapest, 1895. (Fürdőirodalmi-Könyvtár-Vállalat);

• A hazai kénes fürdők. (Fürdőirodalmi Könyvtár. 44. Bp., 1895);

• Székelyföld. (Góró Lajos, Huszka József és Tüll Ödön rajzaival). Az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület kiadása. Budapest, 1896;

• A hazai szénsavas fürdők és ásványvizek. (Fürdőirodalmi Könyvtár. 47. Budapest, 1896);

• Az ásványvizek összetételének ingadozása Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1899. ápr. 17.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1899)

• A magyar búza chemiai összetétele. Gáspár Jánossal. (Bp., 1899);

• Kolp, Korond és Balf fürdői és gyógyító erejük. (Természettudományi Közlöny, 1899);

• Magyarország városainak ivóvízkészlete. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1899);

• Az iparos kincseskönyve. 1–2. füz. (Budapest, 1899–1900);

• Die Bäder und Mineralwässer der Erdélyer (Siebenbürgischen) Landestheile Ungarn’s Kolozsvár, 1900.

• A fürdők helyes berendezése és az ásványvizek okszerű kezelése. (Az Erdélyi Kárpát Egyesület Fürdő Könyvtára. Budapest, 1900);

• Székelyföld fürdői és ásványvizei. Tájékoztató a fürdők, ásványvizek megválasztásánál. Budapest, [post 1900].

• Régi magyar tudósok, tudós eszközök és találmányok. (Budapest, 1901);

• Bártfa fürdő gyógyító tényezői, a külföld hasonló természetű fürdőinek gyógyfaktoraival szemben. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, Budapest, 1901);

• A szovátai Medve-tó. (Természettudományi Közlöny, 1901);

• A székely ásványvízipar fellendülésének feltételei. (Kolozsvár, 1902);

• Hogyan experimentáljunk? (Budapest, 1902);

• Fürdőink, ásványvizeink. Tájékoztató a fürdők, gyógyítóhelyek, ásványizek megválasztásánál. Budapest, 1902;

• Erdélyi fürdők, ásványvizek. Tájékoztató a fürdők, gyógyítóhelyek és ásványvizek megválasztásánál. Budapest, 1902;

• Fürdők fejlesztése (V. Kivándorlási és fürdőügyi szakosztály). In.: A Székely Kongresszus szervezete, tagjainak névsora, tárgyalásai és határozatai(szerk. Buday Barna). Pátria irodalmi vállalat és nyomdai részvény-társaság. Budapest, 1902., pp. 655-667

• Erdély fürdői és természet-ritkaságai. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1903 és Természettudományi Közlöny, 1903);

• A chemiai kísérletezés módja. (Budapest, 1903);

• Székelyföld fürdői és ásványvizei. Tájékoztató a fürdők, ásványvizek megválasztásánál. Budapest, 1903;

  Régi magyar tudósok és feltalálók. (Magyar Könyvtár. Budapest, 1905;

• A magyar fürdő- és ásványvíztelepek. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1905);

• A Magyar Birodalom fürdői és ásványvizei. A magyar szent korona országai Balneológiai Egyesületének megbízásából szerk. Papp Samuval. Kiadó vászonkötésben, kihajtható térképmelléklettel. (Budapest, 1907);

• A palackozott ásványvizek jodoformszaga. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1907);

• Magyar erő a feltalálásban. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1907);

• A szovátai melegvizű sóstavak hőmérsékletének ingadozása. (Természettudományi Közlöny, 1910);

• Chemiai technologia. Reichenhaller Kálmánnal. (Bp., 1910)

  Mit eszünk, iszunk? (Az Urania Népszerű Tudományos Egyesület Felolvasásai. Budapest, 1911);

• Preysz Mór, a „pasztörözés” feltalálója. (Természettudományi Közlöny, 1911);

• Chemia a mindennapi életben. (Budapest, 1912);

• Magyar találmányok és feltalálók. (Az Urania Népszerű Tudományos Egyesület Felolvasásai. Budapest, 1913);

• Bevezetés a kísérletezésbe. Útmutató közel 200 érdekes és tanulságos kémiai kísérletnek egyszerű eszközökkel való végrehajtásához. (A Zászlónk diákkönyvtára. 1–2. kiad. Budapest, 1921);

  Kováts Mihály, az első rendszeres magyar chemia szerzője. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1921);

Tagság

• Az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) Székesfővárosi Osztályának alelnöke (1894–1901);

• Az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) Balneológiai Osztályának titkára (1903-tól);

Díjak, elismerések

• Az Magyar Tudományos Akadémia Lévay-jutalma (Gáspár Jánossal, 1897);

Emlékezete

• A Kerepesi úti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2004-ben védetté nyilvánította.