Balló István
Csíkkozmás, 1871. december 25. – Szeged, 1953. december 9.
történész, tanár, a történelemtudomány doktora, főtanfelügyelő
Csíkkozmáson született Balló Imre kántortanító és Albert Zenóbia gyermekeként. A csíksomlyói gimnáziumban, majd a kolozsvári egyetemen végezte tanulmányait, magyar-latin szakon szerzett tanári oklevelet. Történelemtudományból doktorátt. A Csíksomlyói Főgimnázium tanára volt 1896-tól, az önképzőkör vezetője, 1904-től az ifjúsági könyvtár őre volt. Az iskolai pénzalapot kezelő bizottság elnöke. 1907-től Csík vármegye főtanfelügyelője. Első felesége: Balogh Berta korén elhunyt, második felesége Láng Irén volt. Balló István családjával az 1910-es évek elejétől Tordán élt, 1914-ben Csongrád vármegyébe települt át, ahol gimnáziumi görög-latin-történelem tanár volt az 1922-es nyugállományba vonulásáig. Ezután csanádi főtanfelügyelőként tevékenykedett. Szegeden érte a halál 1953. december 9-én, itt temették el a Belvárosi Temetőben. A madéfalvi veszedelem emlékoszlopára az ő versét vésték fel. Fáradhatatlanul kutatott a családi és egyházi levéltárakban a székelység történelmi emlékei után, számtalan fontos okiratot és adatot tárt fel és dokumentált.
Művei
Altorjai báró Apor Péter. In: A Csíksomlyói Róm. Kath. Főgimnázium Értesítője. Csíkszereda, 1896/97.
Altorjai Báró Apor Péter élete és működése 1676-1752. Nyomatott Györgyjakab Mártonnál, Csik-Szeredában, 1897;
Báthori Endre bíbornok és erdélyi fejedelem halála. In: A Csíksomlyói R. K. Főgimnázium Értesítője, Csíkszereda, 1898/99.
Teleki Mihály. In.: A Csíksomlyói Róm. Kath. Főgimnázium Értesítője, Csíkszereda, 1. rész 1901/1902, és 2. rész 1902/1903.
A madéfalvi veszedelem. In: A Csíksomlyói Róm. Kath. Főgimnázium Értesítője, Csíkszereda, 1906.
A madéfalvi veszedelem emlékoszlopa. In: Székely Egyesületi Képes Naptár és Évkönyv. Budapest, 1906.
Mindszenthy Gábor naplója. Szemelvények Altorjai báró Apor Péter „Metamorphosis Transsilvaniae" című művéből. Kiadta és bevezetéssel ellátta Dr. Balló István. Budapest, [1900].
A székelyek régi története és lófő Csíkszentgyörgyi Jósa János. Szeged. 1943;
A székelyek régi története és lófő Csíkszentgyörgyi Jósa János. Kézírat gyanánt közreadja a Magyar Adorján baráti kör. Budapest. 1996;
Tanulmányok
Tatár rabság (1662, 1665). In Magyar Történelmi Tár, 1899;
A külföldi iskolázás történetéhez (1593), In Magyar Történelmi Tár, 1899;
Adatok a székelyek történetéhez (1466-1575). In Magyar Történelmi Tár, 1899;
Lóorvosságok és kuruzslások a XVI. századból. In Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1899;
Adatok a csíki negyedfél megye havasainak közös birtoklásáról. In Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1899;
Báthory István lengyel király és a székelyek. Hargitaváralja, Szeged.
Székelyek három rendje. Hargitaváralja, Szeged.
Kéziratban maradt
Szemelvények P. Loisteiner Lénárd kéziratából
Székelyföld történelme. Balló István fennmaradt szellemi hagyatékát, kéziratban maradt írásait Szombathelyen élő unokája, Balló László a Csíki Székely Múzeumnak adományozta. A hagyaték ünnepélyes átadására Csíki Székely Múzeum előadótermében 2014. október 21-én került sor.
Last updated