Garda Dezső
Kolozsvár, 1948. augusztus 26. –
tanár, történész, író, politikus
Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte 1968-ban, a Babeş–Bolyai Egyetemen történelem szakos tanári diplomát szerzett 1973-ban. A gyergyóremetei általános iskolában kezdte pályáját, 1978 óta a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Szaklíceum tanára. Első írását a Korunk közölte 1972-ben, azóta helytörténeti kérdésekkel jelentkezik. Kisebb földrajzi egységek, elsősorban Gyergyó vidéke dolgozó társadalmának múltját örökíti meg. A Változó valóság című szociográfiai tanulmánykötetben 1978-ban Gyergyóremete erdőmunkásainak tegnapját és mai viszonyait kutatja, az Acta Hargitensia I. kötetében a gyergyóremetei tutajosok múlt századbeli életét dolgozza fel 1980-ban.
Remetei Híradó (1975–77), majd Líceum (1979–80) című iskolai lapokat szerkesztett; utóbbi iskolájának 1979-80-as évkönyve. A vezetése alatt álló helytörténeti szakkör diákjai dolgozataikkal évente Kolozsvárt Korunk-délelőttökön szerepelnek. Képek Gyergyószentmiklós történetéből címen részletet közölt a városról írt munkájából (Korunk 1982/9). Ez s Gyergyóremetéről írt társadalomtörténeti monográfiája megjelenés előtt.
1996-2004 között az RMDSZ-frakció parlamenti képviselője volt, 2006. október 17-én a román Parlament plénumában emlékezett meg az 1956. október 23-i magyar forradalomról és szabadságharcról.A 2008-as parlamenti választásokon függetlenként indult Gyergyószentmiklósi körzetben, de nem szerzett mandátumot.
Művei
A nemzetségi szervezet maradványai Gyergyóban. A székely tízesek és a székely identitás. In: Újvári Z. (szerk.): Nemzetiség identitás. Békéscsaba-Debrecen, 1991;
Gyergyó a történelmi idő vonzásában. Infopress, Székelyudvarhely, 1992;
Székely hadszervezet és faluközösség. Mark House. Gyergyószentmiklós, 1994;
A forradalom katonái Csíkban és Gyergyóban, 1848-1849, Alutus, Csíkszereda, 1998;
Gyergyó a történelmi idő vonzásában. Infopress, Székelyudvarhely. 1998;
A falutörvénytől a közbirtokosságig. Gyergyóújfalu monográfiája. Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998;
Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban. Csík és Gyergyó gazdasági fejlődése és népességének alakulása 1750-ig. Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 1999;
Tájékoztató és gyakorlati útmutató a 2000. évi, 1. számú, A mezõgazdasági földterületek és erdõk tulajdonjogának visszaállításáról szóló törvény alkalmazására, T3 Info, Sepsiszentgyörgy, 2000;
A székely közbirtokosság. I-II. kötet, Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2001-2002;
Munkarend és hagyományőrzés a Székely faluközösségben. Gyergyóremete monográfiája. I. kötet, Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2003;
Kultúra és civilizáció. Alutus, Csíkszereda, 2003;
Az erdővisszaadás kálváriája Székelyföldön. Scripta, Nagyvárad, 2004;
Dr. Becsek-Garda Dezső Kálmán és Székelyföld területi autonómiájának a kérdésköre. szerzői kiadás.
Megmaradásunk esélyei. Státus Kiadó, Csíkszereda, 2005;
Gyergyói örmények könyve. Hadimúzeum Alapítvány, Budapest, 2007;
A megfigyelt történelemkör : a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő középiskola történelemköre a romániai magyar sajtóban. Státus, Csíkszereda, 2009;
A törvénykező örmény közösség. A Mercantile Forum iratai (1805-1844). Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2010;
Tanulmányok
Életmód és "communitás". Korunk. 42. (1983) 5., pp. 383-387;
Tarisznyás Márton: Gyergyó történeti néprajza (ismertetés). Korunk. 42. (1983) 1., pp. 91-92;
A szocialista iparosítás Gyergyószentmiklóson. Korunk. 43. (1984) 10., pp. 751-756;
Falu vagy város. Korunk. 45. (1986) 8., pp. 594-596;
Gyergyóújfalu a szocialista fejlődés útján. Korunk. 46. (1987) 10., pp. 838-841;
Gyergyószentmiklós gazdasági élete 1870 és 1940 között. Művelődés. 39. (1990) 6-7., pp. 44-46;
A nemzetségi szervezet maradványai Gyergyóban, a székely tízesek és a székely identitás. Nemzetiség-identitás. (1991), pp. 189-192;
Termelés és munkamegosztás a gyergyói földműves családban. Néprajzi látóhatár. 1. (1992) 1-2., pp. 90-101
Gyergyói, csíki honvédtisztek naplói és visszaemlékezései az 1848-1849-es szabadságharc katonai eseményeiről. Acta.(1999) 2., pp. 73-88;
A gyergyói társadalomszerkezet alakulása a XVII. század végéig. Historia manet. (2001), pp. 209-226;
Adatok a székely örökség történetéhez. A székelység története a 17-19. században. (2001), pp. 294-319.
Az arányosítás és a tagosítás témakörének vitája a csíktusnádi Székely Kongresszuson (2004), p. 221-243;
A csángó-magyarok identitástudatának változásai. A nemzetiségi kultúrák az ezredfordulón. (2001), pp. 639-644;
Megmaradásunk lehetőségei a Gyergyói-medencében. Megmaradásunk esélyei. (2005), pp. 59-178;
Gyergyói viszonyok a Rákóczi-féle szabadságharc idején. Évfordulós tanácskozások. (2007), pp. 127-136;
Vákár P. Arthúr gazdasági gondolkodása (1879–1958). Közgazdász Fórum. - 12. (2009) 3., p. 3-20;
Erkölcs és tisztesség a gyergyószentmiklósi örmény közösségben. Erdélyi Örmény Gyökerek. (2010) 163., pp. 5-8.
Az 1581. évi gyergyószentmiklósi falutörvény. Emlékkönyv Egyed Ákos születésének nyolcvanadik évfordulójára. (2010) , pp. 107-112;
Last updated