# Szabó Sámuel Székelyföldvár, 1829. május 16. - Kolozsvár, 1905. január 1. *tanár, folklór- és néprajzi gyűjtő, gyűjtésszervező* A népköltészet gyűjtésének korai időszakában indított mozgalmat az erdélyi folklórhagyományok felkutatására, a magyar néprajzi kutatások úttörő előfutára. 1829. május 16-án született Székelyföldváron, hol apja gazdatiszt volt. Hét éves korától a nagyenyedi Bethlen-kollégiumban nevelkedett. Középiskolai tanulmányai utolsó évében az iskolapadból a szabadságharc forgatagába került. Rövid tüzérségi kiképzés után 1849 márciusától részt vett Háromszék önvédelmi harcaiban. A szabadságharc leverése után asztalos-legényként bujkált Gernyeszegen. 1851-1856 között magyarországi nemesi családoknál nevelősködött, a téli hónapokban a pesti egyetemen vegytani, ásványtani, növénytani előadásokat hallgatott. 1856-1858-ban Heidelbergben, Göttingenben és Párizsban tanult, közben beutazta Nyugat-Európát és Angliát. 1857-ben meghívták a marosvásárhelyi református kollégiumba tanárnak, állását azonban csak 1858-ban foglalta el. Tíz évet tanított Marosvásárhelyen, zömében természettudományi tantárgyakat, 1864-től magyar irodalomtörténetet is - elsőként az iskolában. 1866-ban családot alapított, Nagy Péternek, a későbbi erdélyi református püspöknek a leányát vette feleségül. 1868-tól a kolozsvári református kollégiumba kapott kinevezést a természettudományi tantárgyak rendes-, a magyar irodalom helyettes tanáraként. Miután elvégezte a kolozsvári egyetemen a magyar nyelv és irodalom szakot, kizárólag magyartanárként tevékenykedett ugyanebben az iskolában 1883 őszétől 1896-os nyugdíjazásáig. Népköltészet iránti érdeklődését - Gáspár János gyűjtőmozgalma ismeretében - feltehetően az enyedi kollégiumból vitte magával. Ezt az érdeklődést tovább erősíthették a nyugat-európai népköltészeti mozgalmak, melyekkel külföldi tanulmányai idején találkozhatott, valamint a Gyulai Pálhoz és Arany Jánoshoz fűződő baráti kapcsolatai. Szabó Sámuel folklórgyűjtéséből alig ismerünk valamit, sokkal jelentősebb gyűjtésszervező és irányító tevékenysége, melynek nyomán a marosvásárhelyi és kolozsvári diákok hatalmas népköltészeti szöveganyagot hordtak össze. Különösen jelentős a marosvásárhelyi diákok 1862-1868 között kibontakozó gyűjtőmozgalma: az erdélyi magyar népköltészet feltárásának korai időszakában folyó intenzív gyűjtőmunka Marosszéket, a Székelyföldnek azt a részét fedezte fel, melynek népköltészete Kriza János művéből, a Vadrózsákból (1863) csaknem teljesen kimaradt. Az önképzőkör keretében folyó, önkéntességen alapuló gyűjtőmunkát Szabó Sámuel úgy irányította, hogy a népköltészet valamennyi műfajára kiterjedt. A korszak népballada iránti fokozott érdeklődése folytán azonban ez a műfaj állt a marosvásárhelyi diákok figyelmének előterében is: a töredékesen fennmaradt gyűjtemény ötven népballadát és epikus éneket tartalmaz, köztük azóta is invariánsként számon tartott darabokat, illetve napjainkig ismeretlen balladatípusokat. Kolozsváron mindössze két tanévben (1882-1884 között) kísérelte meg folklórgyűjtésre fogni tanítványait - ezúttal a magyartanítás keretén belül és a népmesére összpontosítva. A kolozsvári diákok gyűjtését, mely harminckilenc, 2009-ig ismeretlen mesét ölel fel, az teszi jelentőssé, hogy ezek az első híradások az erdélyi népköltészet Székelyföldön kívüli meseanyagáról: ezek között találjuk az első kalotaszegi, szilágysági, mezőségi népmeséket. Szabó Sámuel figyelme kiterjedt a népszokásokra is. Marosvásárhelyi diákjaival iskolai feladatként számos, a naptári ünnepekhez, az emberélet fordulóihoz, az árucseréhez és a közös munkaalkalmakhoz fűződő népszokást íratott le. A néprajzi kutatások úttörő előfutáraként 1864-ben háziipari/néprajzi kiállítást rendezett Marosvásárhelyen, melynek anyagát az általa szerkesztett módszertani útmutató alapján hathetes székelyföldi kutatóúton gyűjtötte össze hét diákja segítségével. A honismereti gyűjtők tájékoztatására írt Rövid utasítása arról tanúskodik, hogy a népi kultúrát - először a magyar néphagyományok kutatásának történetében - az anyagi és szellemi kultúra egységében szemlélte. Útmutatója nyomán a 19. század hatvanas éveiben több marosvásárhelyi értelmiségi is foglalkozott a székelység megélhetését biztosító tevékenységek (zöldségtermesztés, fahordás, borvízhordás, szénégetés) néprajzi igényű leírásával. Szabó Sámuel munkássága a 20. század végéig csaknem ismeretlen volt. Nevét Faragó József egy rövid tanulmánya, valamint az a tucatnyi népballada tartotta fenn, melyeket Arany János lapjában, a Koszorúban hozott nyilvánosságra, s melyek a Magyar Népköltési Gyűjtemény első kötetében (1872) is helyet kaptak. Hagyatéka elkallódott, a diákgyűjtéseknek csak töredékei maradtak fenn. Ezekből állt össze Erdélyi néphagyományok címen az összesítő kritikai kiadás 2009-ben. Élete utolsó másfél évét - 1905. január elsején bekövetkezett haláláig - Kolozsváron bénultan töltötte. ## Művei * Székely népköltemények. I-V. Koszorú I. (1863) I. félév 21. 481-486; II. (1864) I. félév 23. 547-550; II. (1864) I. félév 26. 614-615; II. (1864) II. félév 2. 40-43; III. (1865) I. félév 11. 257.; * Rövid utasítás tájékozódásul, honismereti adatokat gyűjtők számára. Marosvásárhely, 1864.; * Erdélyi néphagyományok. 1863-1884. SZABÓ Sámuel és gyűjtői körének szétszórt hagyatékát összegyűjtötte, szerkesztette, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi OLOSZ Katalin. Európai Folklór Intézet-Mentor Kiadó, Budapest-Marosvásárhely, 2009. --- # Agent Instructions: Querying This Documentation If you need additional information that is not directly available in this page, you can query the documentation dynamically by asking a question. Perform an HTTP GET request on the current page URL with the `ask` query parameter: ``` GET https://siculia.gitbook.io/szekelyfold-hires-emberei/szabo_samuel.md?ask= ``` The question should be specific, self-contained, and written in natural language. The response will contain a direct answer to the question and relevant excerpts and sources from the documentation. Use this mechanism when the answer is not explicitly present in the current page, you need clarification or additional context, or you want to retrieve related documentation sections.