Pál Árpád

Hodgya, 1929. június 25. – Kolozsvár, 2006. július 21.

matematikus, csillagász, egyetemi tanár, rektorhelyettes, a kolozsvári Egyetemi Csillagda alapító igazgatója

Elemi iskolai tanulmányait Hodgyában végezte, középislolai tanulmányait 1910 és 1944 között a gyergyószentmiklósi gimnázium alsó tago­zatán kezdi és 1915 és 1949 között Székelyudvarhelyen végezi el. Egyetemi tanulmányait a Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika szakán végzi 1952-ben, ahol évfolyamelsőként államvizsgázik. A moszkvai Lomonoszov Egyetem Matematika-Mechanika Karán szerzett diplomát és doktori címet 1957-ben, az (5.) Astraea kisbolygó analitikus mozgáselmélete című doktori értekezése sikeres megvédésére 1957. március 28-án került sor. 1957–1959 között tudományos főkutató a kolozsvári Csillagvizsgálóban, a Román Tudományos Akadémia Csillagvizsgálójának kolozsvári fiókjánál, adjunktus a Bolyai Tudományegyetemen 1956–1959 között, az egyesített Babeş-Bolyai Egyetemen előadótanár, másként docens 1961-1972 között, 1972-től egyetemi tanár 1995-ben történt nyugdíjazásáig, 1973–1979 között az Országos Tudományos és Műszaki Tanács alelnöke. 1979 és 1990 között a Matematikai Lapok főszerkesztője. 1976–1984 között Matematika Kar dékánja, 1976 és 1984 között a Studia Universitatis Babeș-Bolyai folyóirat Mathematica sorozata főszerkesztője, 1984-89 között lap főszerkesztőhelyettese. 1977-ben a Babeş-Bolyai Egyetem új Csillagvizsgálójának alapító igazgatója, 1984–1990 kötött a Babeş-Bolyai Egyetem rektorhelyettese, 1991-től Romanian Astronomical Jornal-nak alapító főszerkesztője. Írásait a Korunk, Utunk, Új Élet, Unser Weg, Igazság közölte.

Kutatásai az égi mechanika területén, a kisbolygók mozgását leíró differenciálegyenletekkel kapcsolatosak, a Föld mesterséges holdjainak analitikus mozgáselméle is foglakoztatta. A román küldöttség tagjaként nemzetközi konferenciákon vett részt Budapesten, Prágában, Athénban, Várnában, Grenoble-ban, Innsbruckban; 1979-ben részt vett „a tudomány és a technológia a fejlődés szolgálatában” tárgykörű ENSZ-konferencia előkészítésében. Vezetése alatt Kolozsváron jelentős égi-mechanikai és űrkutató iskola alakult ki, s felépült az egyetem modern csillagvizsgálója a Botanikus Kert déli sarkában. Korszerűsítette az egyetemi matematikaoktatást; az analitikus mechanika és a csillagászat előadója. Több román nyelvű tankönyv társszerzője és magyarra fordítója. Bolyai János – az ember és a tudós című emlékezése magyarul 1992-ben és románul 1993-ben is megjelent. Orosz, román, német, angol közlései, előadásai nemzetközi elismerésben részesültek. Az International Astronomical Union 75 éves, jubileumi hágai kongresszusán 1994-ben a román akadémiai küldöttség vezetője. Nyugdíjazása után 1995-től a Mechanikai és Csillagászati Tanszék konzultáns professzora.

Művei

• Teoria analitică de interpolare a mişcării micii planete (5) Astraea. Stud. Cerc. Mat. Cluj 10., 1959;

• Studii și cercetări în astronomie (Tanulmányok és kutatások a csillagászatban). Editura Academiei Republicii Socialiste România. Bucureşti, 1973;

• Csillagászattan (szerző Gheorghe Chis). Tankönyv a XII. Osztály számára. (ford.: Pál Árpád.) Editura didactică şi pedagogică. Bukarest, 1968, 1969;

• Astronomie. (Curs de iniţiere). Fasc I-II. (társszerző Gheorghe Chiș) Univ. Babeş-Bolyai. Cluj-Napoca, 1975;

• Astronomie. (társszerző Vasile Paduche). Ed. Didactică şi Pedagogică. Bucureşti. 1983;

Tagság

• Az Európai Csillagászati Társaság egyik alapítója;

• Nemzetközi Csillagászati Unió tagja 1967-től, Románia képvise­lője 1994-től;

• Román Csillagászati Tanács tagja 1966-től, elnöke 1994-től, tiszteletbeli elnöke 1998-tól;

Emlékezete

• A 257005 Arpadpal nevű kisbolygót róla nevezték el.