Székely Mózes

Lövéte 1553 körül – Brassó 1603. július 17.

Erdély fejedelme

Apja Siménfalvi vagy Sövényfalvi Székely János, Udvarhelyszék jegyzője és János Zsigmond magyar király, majd erdélyi fejedelem székely sókamarása, anyja nevét nem ismerik, második felesége Kornis Anna volt. 1580 táján sófalvi sóbánya kamarása, udvarhelyszéki főkapitány és főkirálybíró volt. Két fia volt, Székely István, aki korán meghalt, illetve ifj. Székely Mózes.

Báthory István erdélyi fejedelem megválasztását követően a fejedelem oldalán harcolt a Habsburg-pártiak ellen. Radnótnál kardját a foga közé fogva átúszott a Maroson, majd két ellenséges katonát leterített, ami miatt a Bekes Gáspár oldalán harcolók megfutottak. Ezért a tettéért Báthory kinevezte az erdélyi fejedelemség testőrségének parancsnokának. Báthory hadnagyaként érdemeket szerzett. Követte Báthoryt Lengyelországba is, ahol a magyar gyalogság parancsnokaként végigharcolta a király orosz hadjáratát. Tetteiért a király Szentelt lovagjai közé emelte. Báthory István lengyel király oldalán 1576-tól 1582-ig harcolt Oroszország ellen egy székely dandár parancsnokaként, majd Rettegett Ivánnal kötött béke után hazament Erdélybe. Báthory Istvánnak köszönheti, hogy a sófalvi sóbánya kamaraispánja lett, de emellett Siménfalván és Lövétén jelentős birtokokat kapott.

Báthory Zsigmondtól magyar nemesi címet kapott, habár mint székely ember eleve, mint minden székely, nemesnek számított és földadományt kapott. Báthory Andrásnak, majd Mihai viteazul havasalföldi vajdának lett fővezére. 1601-ben Székely Mózes szembefordult a vajdával és Basta Habsburg generális rémuralmával; előbb Lengyelországban Jan Zamoysky lengyel kancellár segítségével próbálta Báthory Zsigmondot a trónra visszahozni, majd az 1601. augusztus 3-i goroszlói vereség után maga állt a császárellenes párt élére. 1602. júliusában a Tövis melletti csatában Giorgio Basta generális vereséget mért a székelyekből álló seregre, Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem pedig lemondott a fejedelmi trónról. 1602–1603 telén Székely Mózes Erdély felszabadítására Bethlen Gábor szövetségével, török támogatással hadjáratot szervezett, egyúttal megszerezte III. Mehmed oszmán szultán engedélyét az erdélyi trónra. 1603. márciusában elfoglalták Karánsebest a habsburg katonáktól. Itt született meg Mózes nevű fia, majd pestisben itt halt meg felesége és nagyobbik fia, Székely István. 1603. április 15-i tábori országgyűlésen választották meg az erdélyi rendek fejedelemnek, 1603. május 9-én ünnepélyesen beiktatták. 1603-ban Erdély nagy része felszabadult.

Habsburg támogatással IX. Radu Serban havasalföldi fejedelem csapatokat szervezett a függetlenségpárti erdélyiek leverésére és 1603. július 17-én Brassó mellett legyőzték Székely Mózes katonáit. Itt mintegy 4000 magyar és székely vesztette életét Székely Mózessel együtt. A fejedelem levágott fejét Radu havasalföldi vajdának vitték, testét Michael Weiss brassói bíró titokban temette el saját kertjében.

Életrajza, tanulmányok

Emlékezete

  • A székely fejedelem két és fél méteres szobrát 2018. szeptember 8-án Siménfalván állítják fel.

PreviousKilyéni Székely MihályNextSzékely Sándor

Last updated