Musnai László

Székelykövesd, 1888. február 26. – Nagyenyed, 1967. május 8.

református teológus, bibliakutató, művelődéstörténész

Középiskoláit a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban, a teológiát Kolozsváron végezte 1910-ben. A következő tanévben Berlinben folytatott bibliai stúdiumokat. Első tanulmányútjáról hazatérve, 1913-ban Kolozsváron teológiai magántanári vizsgát tett. 1914-ig Marosszentimrén, azt követően Tekén lelkész; az I. világháború alatt katonalelkész volt az olasz fronton. Az 1917-18-as tanévben a bécsi és a berlini egyetemen képezte tovább magát. 1928-ban Debrecenben teológiai doktorátust szerzett. Exegetikai kutatásainak fő területe a jánosi iratok vizsgálata, de rendszeresen foglalkozott a magyar bibliafordításokkal is.

1933-tól Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban vallástanár. Főként a város és a kollégium művelődési hagyományainak rendszeres feldolgozása foglalkoztatta, beleértve Kőrösi Csoma Sándor emlékének ápolását és az erdélyi románság körében folyt nyugati missziós törekvések kutatását is. Vallástanárként reá hárult a református papjelöltek nagyenyedi gyakorlati képzésének irányítása, s igazgatóként ő állt az 1940-45 között Nagyenyeden megszervezett Református Teológiai Kar élén is. Mialatt a szovjet katonai hatóságok hadikórház céljaira igénybe vették a kollégium épületét, szinte élete kockáztatásával mentette meg a nagykönyvtárat a pusztulástól.

Művelődéstörténeti kutatásai során az 1950-es években a szászvárosi Református Egyházközség irattárában ő találta meg Mihail Halici könyvtárának 1674-es lajstromát, a régi erdélyi román művelődés jelentős dokumentumát. A szentírási nyelvek szakértőjeként haláláig részt vett a Magyar Bibliatanács Bibliafordító Szakbizottságának munkájában. Gazdag magyar bibliagyűjteményét és kézirati hagyatékát a kolozsvári Egyetemi Fokú Egységes Protestáns Teológiai Intézet Könyvtára őrzi.

Munkái

• János apokalypsisének magyarázata. Gyulafehérvár 1913 (I. füzet), Torda 1924 (II. füzet);

• Kőrösi Csoma Sándor ismeretlen élete, Protestáns Szemle 1919: 8.

• Életnek beszéde (beszédvázlatok). Torda 1923;

• A magyar biblia története. Kolozsvár, 1925, II. bővített kiadás, Torda 1927;

• János evangéliumának és leveleinek magyarázata. Torda 1926;

  Károlyi Gáspár, a bibliafordító. Kolozsvár, 1929;

• Szenczi Molnár Albert. Cluj-Kolozsvár, 1933;

• Kecskeméthy Cs. István. Klny. a Kecskeméthy-emlékkönyvből 1934;

• Aiud-Nagyenyed és református egyháza. Aiud-Nagyenyed 1936;

• A Vizsolyi Biblia. Komáromi Csipkés György bibliája. Klny. a Károlyi-emlékkönyvből 1940;

• A keresztény tudományoknak rövid summába kötött fundamentuma. Budapest, 1941;

• Emlékbeszéd Kőrösi Csoma Sándor halálának 100 éves ünnepén. Aiud 1942;

• Kőrösi Csoma Sándor. Halálának századik évfordulóján a romániai magyar nép számára. Aiud (Nagyenyed), 1943. 32.

• Kőrösi Csoma Sándor. Aiud-Nagyenyed 1943;

• Az Ige szolgálatában. Aiud-Nagyenyed 1945;

• Új adatok Halici Mihály életéhez és hagyatékához. Klny. NyIrK, 1960;

• Date noi privitoare la Mihail Halici. Klny. Studii de istorie literară şi folclor – Institutul de lingvistică Cluj 1964;

• Kőrösi Csoma Sándor és Nagyenyed. Klny. NyIrk, 1964;

• Kőrösi Csoma Sándor és a kolozsvári tudóskör. Klny. Az MTA I. Osztályának Közleményeiből 1966.

• Kőrösi Csoma Sándor és a Kolozsvári Tudós Kör, MTA Nyelv és Irodalomtud. Oszt. Közl. XXIII (1966), 279-284.

• Kőrösi Csoma Sándor és Nagyenyed, Magyar Pedagógia LXIII (1963/4), 486-507.

• A felsorolt munkáin kívül még számos, ma már nehezen hozzáférhető aprónyomtatványa, pl. A Váradi biblia és a fentebb felsoroltakkal azonos tárgyú közleménye jelent meg.

Tanulmányai

• Székely rovásírásos emlékek. Magyar Nyelv XXXII. (1936) 7-8. pp. 229-233.

• Rovásírásos emlékeink. Magyar Nyelv LXIII. (1967) 1. 73-76.

Kézíratban

• Kőrösi Csoma Sándor és az enyedi Bethlen Kollégium. (Kézirat) Nagyenyed, 1961. július 31. 19 gépelt lap. (MTAK Kézirattár, Analecta Kőrösi Csoma Sándor)